Közgazdasági elmélettörténet 2.

Az előadások a következő témára: "Közgazdasági elmélettörténet 2."— Előadás másolata:

1 Közgazdasági elmélettörténet 2.
Nézetek, elméletek a XIX.-XX. század fordulóján Külföldiek és magyarok 2017. november 20.

2 Kik kerültek szóba az elmúlt alkalommal?
Merkantilisták - Colbert Fiziokraták – F. Quesnay („időugrás”: input-output elemzés, Leontyev) A klasszikusok ANGOLOK, közöttük a „nagy öreg” Adam Smith A piackérdést túl optimistán szemlélő francia: Say De ezt az optimista szemléletet sokan vitatják! A saját kortársai közül: Malthus; a későbbi korok közgazdászai közül J. M. Keynes ! („Harmadik szereplő” nélkül állandóan túltermelési válság- szituációkkal küzdene a kapitalista gazdaság!)

3 Mi történt Ricardo fellépése után?
Elágazott a közgazdaságtan családfája! MARX: kibontakozik a kapitalista gazdaság baloldali kritikája. GOSSEN: új irány az elméletben – középpontba kerül a hasznosság vizsgálata; megjelenik a határelemzés, mint új módszertani technika. Ez az út válik a közgazdasági elmélet fő áramává, ez az irány vezet a XIX. század utolsó harmadában fellépő neoklasszikusokhoz!

4 Egy ajánlható könyv Német szerzőknek a 90-es éveken írt könyve;
a leghíresebb közgazdászokat mutatják be, egyenként nem több, mint 3-3 oldalban, érdekesen. Kiemelik életútjuk főbb eseményeit, és rávilágítanak a közgazdasági gondolat fejlődésében betöltött szerepükre.

5 Karl Marx ( ) A kapitalista rendszer kritikusa. A munkaérték-elméletből indul ki; a munkán kívüli, többi termelési tényezőnek csak passzív szerepet tulajdonít. Véleménye szerint minden értéket a bérmunkás munkatevékenysége hoz létre. KIZSÁKMÁNYOLÁS –elmélet: mivel a termelés minden tárgyi feltételével a tőkés tulajdonos rendelkezik, ezért a munkás által létrehozott új érték jelentős részét ellenszolgáltatás nélkül képes elsajátítani. Szemlélete számos ponton egyoldalú, de a profithajsza ember- és természet-ellenességét már a XIX. században határozottan érzékelte. Célja: magántulajdon nélküli, harmonikus, tervezett gazdaság létrehozása.

6 Gossen (1810-1859) és a neoklasszikusok
Alfred Marshall ( ) piaci állapotok vizsgálata matematikai eszközök egyensúly megjelenítése ceteris paribus módszer Fő mű: A közgazdaságtan alapelvei – 1890.

7 Neoklasszikusok contra Keynes (1883 – 1946)
A klasszikusok és a neoklasszikusok bíznak a piac önszabályozó mechanizmusában. KEYNES: Az árak és a bérek tökéletes rugalmassága illúzió. Nincs tökéletes piaci alkalmazkodás. Az államnak mesterségesen pótlólagos keresletet kell teremtenie; ez lehetséges pénzügyi (monetáris) és költségvetési (fiskális) beavatkozásokkal. Az állam gazdasági beavatkozása nélkül a modern gazdaság nem működőképes. Fő műve: A foglalkoztatás, a kamat és a pénz általános elmélete (1936)

8 MAGYAROK, XIX. század Gróf Széchenyi István ( ) – a legnagyobb magyar! Hitel (1830); Világ; Stádium és a gyakorlati tevékenységek! CÉL: kapitalizálódó gazdaság; a feudális kötöttségek feloldása; kiépülő –közlekedési- infrastruktúra.

9 Kautz Gyula (1829 – 1909) Elméleti munkásság: oktatás és kutatás (államgazdasági pénzügyek, elmélettörténet) Gossen elméletének ismertté tétele! Gyakorlati munkásság: a Monarchia valutarendezése a XIX-XX. század fordulóján: arany alapú, korona pénzrendszer bevezetése.

10

11

12 Heller Farkas (1877 – 1955) 1904: dolgozat a határhaszon-elméletről.
Minisztériumi, majd kamarai tisztviselő, később fő tevékenysége az oktatás és kutatás lesz. Közgazdasági alaptankönyvei, elmélettörténeti munkái világhírűek. Néhány megállapítása: árhatárok elmélete társadalmi hatások és gazdaság monopóliumok káros hatásai

13

14 Varga István (1897 – 1962) Néhány kiragadott esemény munkásságából:
A magyar Gazdaságkutató Intézet megalapítása (1928) Újszerű nemzeti-jövedelem számítási módszer A Ft bevezetésének elemzése, elméleti következtetések levonása. Reformbizottság vezetése (1957 tavasza). Fogyasztás-gazdaságtani és reklám vizsgálatok

15

16 A folytatásban: Köszönöm megtisztelő figyelmüket!
Elméletek a XX-XXI. század fordulóján, különös tekintettel az alternatív közgazdasági gondolatokra A szocialista gazdaságot bíráló magyar közgazdászok Egy világhírű magyar közgazdász-tudós: Kornai János Utolsó találkozásunk december közepén várható. Addig is él a korábban megadott cím: Köszönöm megtisztelő figyelmüket!