SZÁMVITEL.

Az előadások a következő témára: "SZÁMVITEL."— Előadás másolata:

1 SZÁMVITEL

2 Hol tartunk… A számvitel a gazdálkodó egységek vagyoni viszonyairól, pü-i helyzetéről, jövedelem termelő képességéről tájékoztat. A tájékoztatás címzettjei: piaci szereplők állam (hatóságok) alkalmazottak (élükön a vezetőkkel) Pénzügyi számvitel és vezetői számvitel A számviteli információs rendszertől elvárható kvalitatív tulajdonságok Ormos Mihály, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, 2010.

3 Hol tartunk… Megbízhatóság (Reliability) Visszacsatolási érték (Feedback value) Időszerű (Timeliness) Igazolhatóság (Verifiability) Semlegesség (Neutrality) Reprezentációs hitelesség (Representational faithfulness) A döntéshozó és tulajdonságai (értelmezés és megelőző tudás) Számviteli információ felhasználói Előnyök > Költségek (Benefits > Costs) Korlát Világosság (Understandability) Döntési hasznosság (Decision usefulness) Felhasználó specifikus tulajdonság Lényegesség (Relevance) Elsődleges döntés-specifikus tulajdonság Előrejelzési érték (Predictive value) Elsődleges tulajdonságok összetevői Következetesség (Consistency) Összhasonlíthatóság (Comparability) Másodlagos és egymásra ható tulajdonságok Megjeleníthetőség (Materiality) Gazdasági események észlelése, megjelenítése Ormos Mihály, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, 2010.

4 Analitikus nyilvántartás
Hol tartunk… A pénzügyi számvitel hierarchiája Mérleg Eredménykimutatás Kiegészítő melléklet (Üzleti jelentés) Nyilvános- ságra hozatal Beszámoló Főkönyv Analitikus nyilvántartás Alapbizonylatok Ormos Mihály, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, 2010.

5 Hol tartunk... Hiányzik egy jól strukturált rendszer
A kettős könyvvezetés 1. „ökölszabály” 2. „ökölszabály” Minden egyes gazdasági esemény legalább két főkönyvi számlát érint, minden számot két helyre kell leírnunk. Az egyiket valamelyik számla TARTOZIK a másikat egy másik számla KÖVETEL oldalára. T K Ormos Mihály, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, 2010.

6 Határozzuk meg az eredményt!
22 Jegyzett tőke T K Pénztár Szállító Raktár (Áru) Árbevétel Vevő tulajdonos ELÁBÉ Bankhitel Szem. Jell. Ráfordítás Munkavállalók Igénybevett szolgáltatás 1000 100 50 900 35 950 1300 500 80 1400 1000 35 80 T K Eredmény MSzE: 285 1400 Ormos Mihály, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, 2013.

7 Hogyan alakult vállalkozásunk mérlege?
22 Jegyzett tőke T K Pénztár Szállító Raktár (Áru) Árbevétel Vevő tulajdonos ELÁBÉ Bankhitel Szem. Jell. Ráfordítás Munkavállalók Igénybevett szolgáltatás 1000 100 50 900 35 950 1300 500 80 1400 Eredmény MSzE: 285 1000 1000 1000 600 500 1300 35 80 Eszk. Forr. Mérleg MSzE: 285 Ormos Mihály, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, 2013.

8 285 MSzE 1000 Tulajdonos Eszköz Forrás 500 Bankhitel
A vagyonunk így: 22 285 MSzE Vevő 1300 1000 Tulajdonos Mérleg Eszköz Forrás Pénz 500 Bankhitel 35 Raktár tulajdonos 80 Munkavállalók 1000 Szállító Áru 2900 2900 Ormos Mihály, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, 2013.

9 Beszámoló 23 A gazdálkodó éves működéséről, vagyoni helyzetéről, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről készített írásos jelentés. Tartalmát és általános szabályait a számviteli törvény szabályozza. Beszámoló Ormos Mihály, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, 2013.

10 Beszámoló, a tájékoztatás eszköze
23 Hatálya A gazdálkodók legnagyobb részére kiterjed Beszámolási időszak hossza, az üzleti év időtartama Egy naptári év, hazánkban jan. 1-ről dec. 31-ig Időpontok Fordulónap: december 31. Letétbehelyezés napja: május 31. Beszámoló készítésének napja. Beszámoló alátámasztása leltár, könyvvezetés Mérésmód Ormos Mihály, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, 2013.

11 Beszámoló, a tájékoztatás eszköze
23 Hatálya A gazdálkodók legnagyobb részére kiterjed Beszámolási időszak hossza, az üzleti év időtartama Egy naptári év, hazánkban jan. 1-ről dec. 31-ig Időpontok Fordulónap: december 31. Letétbehelyezés napja: május 31. Beszámoló készítésének napja. Beszámoló alátámasztása leltár, könyvvezetés Mérésmód Ormos Mihály, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, 2013.

12 A beszámoló formája 24 A vállalkozás méretétől, teljesítményétől illetve formájától függően éves nettó árbevétel mérlegfőösszeg foglalkoztatottak átlagos létszáma Egyszerűsített beszámoló Egyszerűsített éves beszámoló Éves beszámoló Összevont (konszolidált) éves beszámoló Ormos Mihály, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, 2013.

13 Egyszerűsített éves beszámoló
24 Mellékletei: Mérleg Eredménykimutatás Kiegészítő melléklet Kik készítenek ilyet? Három mutató közül legalább kettőnek az adott érték alatt kell lennie két egymást követő évben Mérlegfőösszeg (500 millió Ft) Értékesítés éves nettó árbevétele (1000 millió Ft) Átlagos foglalkoztatott létszám (50 fő) Készítéséhez kettős könyvvezetés kapcsolódik Ormos Mihály, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, 2013.

14 Éves beszámoló 25 Mellékletei: Kik készítenek ilyet? Mérleg
Eredménykimutatás Kiegészítő melléklet (Üzleti jelentés) Kik készítenek ilyet? Azok a vállalkozások amelyek az alacsonyabb szintű beszámolási formákból kiszorulnak illetve a részvénytársaságok. Ormos Mihály, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, 2013.

15 Konszolidált éves beszámoló
25 Kik készítik? Saját beszámolójuk mellett azok a vállalkozások készítenek konszolidált éves beszámolót, melyek más vállalkozásnál többségi részesedéssel rendelkeznek (meghatározó befolyásuk van). KÉT BESZÁMOLÓ Anyavállalat - leányvállalat Mellékletei: Összevont mérleg Összevont eredménykimutatás Összevont kiegészítő melléklet Ormos Mihály, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, 2013.

16 Beszámoló formájának megváltoztatása
25 Magasabb fokozatra bármelyik év jan. 1-én illetve kötelezően ha egymást követő két évben a szükséges feltételeknek már nem felel meg. Visszalépésre a feltételek fennállását követő második év jan. 1-én, de nem kötelező. Ormos Mihály, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, 2013.

17 A mérlegről általában 26-27
A számviteli mérleg egyfajta sajátos és speciális vagyonkimutatás Vagyon szerepe a munka eszköze, tárgya a munka eredménye formája tárgyiasult nem tárgyiasult eredete tulajdonostól valaki mástól rendelkezésre állási ideje véglegesen előre meghatározott ideig rövid vagy hosszú távon Mi áll a vagyonkimutatás homlokterében? A számvitel is „csak” konfekció áru XV. század: forgalom XIX. század: tőke és a vagyoni folyamatok (igény az egységes rendszerre) XX. század: fizetett osztalék és annak forrása, az eredmény Ormos Mihály, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, 2013.

18 A mérleg fajtái mérlegelméletek
28 Statikus mérleg (átalakulás, felszámolás, stb.) napi piaci értéken Dinamikus mérleg múltbeli árakon értékel Organikus mérleg Folyó mérlegek Eseti mérlegek … Ormos Mihály, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, 2013.

19 A vállalkozás vagyoni helyzetét bemutató számviteli okmány
A mérleg jellemzői 29 A vállalkozás vagyoni helyzetét bemutató számviteli okmány A vállalkozás vagyoni helyzetét (vagyonát) egy adott időpontban mutatja meg, méghozzá dec. 31-én (állományi szemlélet). A vagyont kettős vetületben szemléli ESZKÖZÖK, vagyontárgyak (Mink van?) aktívák FORRÁSOK, vagyon eredete (Miből vettük?) passzívák  Eszközök =  Források ezt nevezzük mérlegfőösszegnek A mérleg teljeskörű minden vagyontárgyra ki terjed. Összevontan, kötött sorrendben mutatja be a vagyont. Mérésmódja az érték ezer forintra kerekítve Hitelességét könyvvizsgáló igazolja Két értékoszlopot tartalmaz tárgyévet és az azt megelőző évet Ormos Mihály, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, 2013.