SZÁMVITEL.

Az előadások a következő témára: "SZÁMVITEL."— Előadás másolata:

1 SZÁMVITEL

2 Hol tartunk… A számvitel a gazdálkodó egységek vagyoni viszonyairól, pü-i helyzetéről, jövedelem termelő képességéről tájékoztat. A tájékoztatás címzettjei: piaci szereplők állam (hatóságok) alkalmazottak (élükön a vezetőkkel) Pénzügyi számvitel és vezetői számvitel A számviteli információs rendszertől elvárható kvalitatív tulajdonságok Ormos Mihály, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, 2015.

3 Hol tartunk… Megbízhatóság (Reliability) Visszacsatolási érték (Feedback value) Időszerű (Timeliness) Igazolhatóság (Verifiability) Semlegesség (Neutrality) Reprezentációs hitelesség (Representational faithfulness) A döntéshozó és tulajdonságai (értelmezés és megelőző tudás) Számviteli információ felhasználói Előnyök > Költségek (Benefits > Costs) Korlát Világosság (Understandability) Döntési hasznosság (Decision usefulness) Felhasználó specifikus tulajdonság Lényegesség (Relevance) Elsődleges döntés-specifikus tulajdonság Előrejelzési érték (Predictive value) Elsődleges tulajdonságok összetevői Következetesség (Consistency) Összhasonlíthatóság (Comparability) Másodlagos és egymásra ható tulajdonságok Megjeleníthetőség (Materiality) Gazdasági események észlelése, megjelenítése Ormos Mihály, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, 2015.

4 Analitikus nyilvántartás
Hol tartunk… A pénzügyi számvitel hierarchiája Mérleg Eredménykimutatás Kiegészítő melléklet (Üzleti jelentés) Nyilvános- ságra hozatal Beszámoló Főkönyv Analitikus nyilvántartás Alapbizonylatok Ormos Mihály, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, 2015.

5 Hol tartunk... Hiányzik egy jól strukturált rendszer
A kettős könyvvezetés 1. „ökölszabály” 2. „ökölszabály” Minden egyes gazdasági esemény legalább két főkönyvi számlát érint, minden számot két helyre kell leírnunk. Az egyiket valamelyik számla TARTOZIK a másikat egy másik számla KÖVETEL oldalára. T K Ormos Mihály, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, 2015.

6 Nézzük meg újra kolbászkereskedésünket
20-21 T K Raktár (Áru) Jegyzett tőke T K T K Pénztár T K Szállító 1000 100 100 50 100 900 900 950 1000 1000 1. Alapítás 500 2. Szállító kifizetése 2. Kolbász vásárlás 1 eFt 3. Vevő fizet 4. Kolbász vásárlás Ft/kg T K Árbevétel T K Vevő T K Bankhitel T K ELÁBÉ A két alkalmazottunk (pénztáros, raktáros) bére is az idei évet terheli. (A TB-t és az egyebeket most az egyszerűség kedvéért elhagyjuk) 100 1300 Évvége zárlati munkák 7. Kolbászvásárlás 3. 50 kg kolbászt eladunk 100 eFt-ért 6. Hitelfelvétel banktól: 500 eFt 5. Eladjuk 650 kg 2000 Ft/kg áron, a vevő még nem fizet T K Raktár tulajdonos T K Szem. Jell. Ráfordítás T K Munkavállalók T K Igénybevett szolgáltatás Évvégén elszámoljuk a bérleti díj időarányos részét azaz 35 e Ft-ot 35 80 Ormos Mihály, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, 2015.

7 Határozzuk meg az eredményt!
22 Jegyzett tőke T K Pénztár Szállító Raktár (Áru) Árbevétel Vevő tulajdonos ELÁBÉ Bankhitel Szem. Jell. Ráfordítás Munkavállalók Igénybevett szolgáltatás 1000 100 50 900 35 950 1300 500 80 1400 1000 35 80 T K Eredmény AE: 285 1400 Ormos Mihály, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, 2015.

8 Hogyan alakult vállalkozásunk mérlege?
22 Jegyzett tőke T K Pénztár Szállító Raktár (Áru) Árbevétel Vevő tulajdonos ELÁBÉ Bankhitel Szem. Jell. Ráfordítás Munkavállalók Igénybevett szolgáltatás 1000 100 50 900 35 950 1300 500 80 1400 Eredmény AE: 285 1000 1000 1000 600 500 1300 35 80 Eszk. Forr. Mérleg AE: 285 Ormos Mihály, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, 2015.

9 285 AE 1000 Tulajdonos Eszköz Forrás 500 Bankhitel
A vagyonunk így: 22 285 AE Vevő 1300 1000 Tulajdonos Mérleg Eszköz Forrás Pénz 500 Bankhitel 35 Raktár tulajdonos 80 Munkavállalók 1000 Szállító Áru 2900 2900 Ormos Mihály, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, 2015.