Az információs társadalom joga 2.

Az információs társadalom joga 2.
Dr. habil. Grad-Gyenge Anikó egyetemi docens Budapesti Műszaki és Közgazdasági Egyetem Üzleti Jogi Tanszék

Ismétlő kérdések Jellemezze az információs társadalmat!
Mi jellemzi az információs társadalom szabályozását? Melyek azok a jogterületek, amelyek az információs társadalom működésével kapcsolatos szabályokat biztosítják?

adatok

1069/2014 (II.19.) Korm.hat. Magyarország Nemzeti Infokommunikációs Stratégiájáról
„elismerve a hazai IKT ágazat kiemelt jelentőségét, és az abban rejlő gazdasági és társadalmi fejlődési lehetőségeket, valamint e területen az állami ösztönzés fontosságát, elfogadja a 2014–2020 időszakra szóló Nemzeti Infokommunikációs Stratégiát (a továbbiakban: Stratégia), ezzel összefüggésben felhívja a nemzeti fejlesztési minisztert, hogy gondoskodjon a Stratégiának a kormányzati portálon való közzétételéről”

Nemzeti Infokommunikációs Stratégia
Meghatározza a kormányzati szintű célkitűzéseket Meghatározza a hozzárendelt szervezeti támogatást Meghatározza a végrehajtás felelőseit (IT-ért felelős miniszter, hatóságok) Meghatározza a hozzá igazított költségvetés mértékét Digitális infrastruktúra: a digitális szolgáltatások nyújtásához és igénybevételéhez szükséges sávszélességet biztosító elektronikus hírközlési infrastruktúra rendelkezésre állása a hálózat valamennyi szegmensében (gerinc-, felhordó- és helyi hálózat);  Digitális kompetenciák: a lakosság, a mikro- és kis –és közepes vállalkozások, illetve a közigazgatásban dolgozók digitális kompetenciáinak fejlesztése, az elsődleges (digitális írástudatlanság) és másodlagos (alacsony szintű használat) digitális megosztottság mérséklése, a mikro- és kisvállalkozások és a közigazgatásban dolgozók képessé tétele az IKT rendszerek bevezetése által előálló üzleti lehetőségek felismerésére és kihasználására, illetve a tartósan leszakadók részesítése a digitális ökoszisztéma előnyeiből (e-befogadás);  Digitális gazdaság: egyrészt a szűkebben értelmezett IKT szektor, másrészt az általa biztosított elektronikus (kereskedelmi, banki stb.) szolgáltatásokat igénybe vevő vállalkozások külső és belső informatikai rendszereinek fejlesztése, illetve az IKT- fejlesztésekre és az IKT-n alapuló fejlesztésekre irányuló kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenység ösztönzése;  Digitális állam: a kormányzat működését támogató belső IT, a lakossági és vállalkozói célcsoportnak szóló elektronikus közigazgatási szolgáltatások, illetve az állami érdekkörbe tartozó egyéb elektronikus (pl. egészségügyi, oktatási, könyvtári, kulturális örökséghez kapcsolódó vagy az állami adat- és információs vagyon megosztását célzó) szolgáltatások, valamint e szolgáltatások biztonsági hátterének biztosítása. NFM, KIM NGM EMMI BM HM VM Magyar Gazdaságfejlesztési Központ Zrt. (MAG Zrt.) és egyéb KSZ-ek NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. (NISZ Zrt.) Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség (KIFÜ) Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési Intézet (NIIFI) Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság (NMHH) Releváns egyetemek, főiskolák Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala (KEKKH) Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal (KIH) Egyéb szervezetek (pl. Magyar Kereskedelmi és Iparkamara) Nemzeti Innovációs Hivatal Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatal

Szabályozás mint alapvető eszköz a célok elérésére

Társadalmi normák általában
reális, kölcsönös elvárások az eltérést büntetik/az igazodást jutalmazzák fajtái: erkölcsi szokás illemszabályok (etikett – köszönés, megszólítás) vallás szakmai – technikai jog

JOG magatartásszabályok összessége
mindig emberi kapcsolatokat szabályoz keletkezése az állam keletkezéséhez és működéséhez kapcsolódik az állami szervek révén kényszeríthető ki az adott társadalmi rendszer védelmét is jelenti

A jogszabály jellemzői
érvényesség (alaki, tartalmi) hatály (területi, időbeli, személyi, tárgyi) általánosság ismételtség (minden ismétlődő esetben alkalmazandó) szankcionáltság hipotetikus szerkezet (jövőbeni szituáció) reciprocitás (kölcsönösség): minden jogosultsággal szemben mások által tanúsítandó, elvárható magatartás áll szemben

JOGSZABÁLY a jogalkotás során meghatározott eljárás keretében
meghatározott formában és elnevezéssel létrejött jogi akarat, amely jogi normákat foglal magában

A jogalkotás jellemzői
meghatározott jogi rendben jön létre jogi norma tudatos létrehozása előre történik a szabályozás általánosan megfogalmazott jogi norma jön létre a társadalom széles körére vonatkozik a (politikai, gazdasági) hatalmat gyakorló csoport érdekeit fejezi ki (is!) stabil, de rugalmatlan

JOG és az ÁLLAM kapcsolata
állam: szervezet, a politikai berendezkedés része jog: norma magatartási szabályok összessége, amelyek keletkezése az állami szervekhez kötődik, s amelyek tükrözik az állami szerv politikai meghatározottságát adott társadalomban kötelező az érvényesülése, betartását az állam kényszerítheti ki

JOGFORRÁS jogrendszer alkotóelemei
országos vagy helyi szinten rendezi a társadalmi viszonyokat egymásra épülnek, kiegészítik egymást hierarchikus rendben állnak többféleképp csoportosíthatók (tárgy, ki, hogyan)

JOGFORRÁSI HIERARCHIA
igazodik a jogalkotó állami szervek hierarchiájához alacsonyabb szintű nem lehet ellentétes magasabb szintűvel, ha mégis, elméletileg “nem létezik”

JOGSZABÁLYOK – törvény, rendelet
Központi (országos) jogszabályok Alaptörvény Sarkalatos törvények (Médiatv., Infoszabtv.) rendes törvények (Szjt., Szt.) törvényerejű rendeletek központi szervek rendeletei (hírközlési, média) Helyi jogszabályok (önkormányzati rendeletek) + NEMZETKÖ̈ZI SZERZŐDÉSEK (pl. frekvenciakiosztásról, BUE, EJEE)

TÖRVÉNY általános
széleskörűen tekinti át a társadalom állapotát alapvető viszonyokat szabályoz a tartósság igényével stabil, rugalmatlan a társadalmi nyilvánosság előtt zajlik

RENDELET közigazgatási szervek jogalkotó tevékenysége
a szabályozási szükségletet törvény határozza meg a felhatalmazást is rendszerint törvény adja meg a társadalmi viszonyok szűkebb területét szabályozza kevésbé stabil kevésbé zajlik a nyilvánosság előtt?

TÖRVÉNYEREJŰ RENDELET
szocializmus jogszabályformája volt a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa ma már nem lehet alkotni, de számos van még hatályban módosítani csak törvénnyel lehet

UNIÓS JOG SZABÁLYOZÁSI KOMPETENCIÁJA
alapja: a tagországok átruházott hatásköre irányultsága: az Unió céljainak megvalósítása az alapító szerződésekben kijelölt keretek között

https://ec.europa.eu/commission/priorities/digital-single-market_en

https://juliareda.eu/me-for-you-in-europe/

Információs társadalommal kapcsolatos portálok

Patricia Wallace: Az internet pszichológiája, 2002. Osiris
Alkalmazott Pszichológia 2014, 14

Az információs társadalom joga 2.

Hasonló előadás

Az előadások a következő témára: "Az információs társadalom joga 2."— Előadás másolata:

Hasonló előadás

Projectumról

Visszajelzés

Bejelentkezés

A társadalmi hálózaton keresztül belépni:

Az információs társadalom joga 2.

Hasonló előadás

Az előadások a következő témára: "Az információs társadalom joga 2."— Előadás másolata:

Hasonló előadás

Projectumról

Visszajelzés