Befektetések II. Dr. Ormos Mihály, Befektetések.

Az előadások a következő témára: "Befektetések II. Dr. Ormos Mihály, Befektetések."— Előadás másolata:

1 Befektetések II. Dr. Ormos Mihály, Befektetések

2 Hol tartunk… Pénzügyi viselkedéstan – alul- és túlreagálás
Az irányzat jellemző vonása, hogy a tőkepiac működésével kapcsolatos hipotéziseit a kognitív pszichológia elméleteire, az ott feltárt viselkedési sémákra építi. Daniel Kahneman (Nobel díj 2002) és Amos Tversky Az emberek előrejelzéseik és állításaik megfogalmazásakor rendszerint nem követik a várható hasznosság racionális kalkulációjának szabályait, az előrejelzés statisztikai törvényszerűségeit. Ehelyett néhány alapvető heurisztikus eljárást alkalmaznak az ítéletalkotásra. Ezek mentális műveleteket vagy „rövid utakat” (shortcuts) a döntésekhez. Bonyolult és kockázatos döntési helyzetekben a szereplők (aktorok) gyakran leegyszerűsítik a problémát és racionális elemzése helyett, szubjektív érzéseikre, előítéleteikre és ökölszabályokra hagyatkoznak. E heurisztikák létezésének kísérleti igazolása és formális leírása állt a szerzőpáros munkásságának középpontjában. Dr. Ormos Mihály, Befektetések

3 Hol tartunk… Hasznosságelmélet és Bayes tétel
E modellek szerint az emberi döntéshozatal a számítógéphez hasonló: mindent tudó, rendezett, logikus és kalkulatív. A két modell a racionális döntések elméletében kerül egy kalap alá, és központi szerepet játszik a modern társadalomtudományok többségében, beleértve a jogot és a közgazdaságtant. Pénzügyi viselkedéstan vs. Hatékony piacok elmélete Ha eltérnek az árak az értéktől, a piac reagál… és ha nem? Attól, hogy az árak nem korrektek, még nem biztos, hogy van ingyen ebéd. Tévedni emberi dolog – de tanulunk a hibáinkból, vagy mégsem… a befektetők az adatok értelmezésekor, feldolgozásakor jó felismerhető heurisztikákat követnek. A tartalom mellett a forma is befolyásolja e a döntéseinket. Dr. Ormos Mihály, Befektetések

4 Hol tartunk… Thaler játéka a Financial Timesban
Heurisztikus torzítások Hozzáférési heurisztikák Reprezentativitás Túlzott magabiztosság Konzervativizmus Nem egyértelmű helyzetek kerülése Dr. Ormos Mihály, Befektetések

5 2. Keretrendszertől való függőség
79 A kockázat érzékelése, a szituációk értelmezése alapvetően függ annak leírásától, felépítésétől, formájától, keretétől (frame vagy form). Minden döntésünknél a veszteségek minimalizálására törekszünk, de a keret eltéríthet szándékunktól. (Kahneman és Tversky, 1979) Franco Modiglianinak (Nobel díj, 1985) azt a kérdést tették fel, hogy össze tudná-e foglalni 25 vagy kevesebb szóban mindazt amit életes során alkotott. Azt mondta: „Nem tettem egyebet, mint részletekbe menően, rigorózusan bizonyítottam, hogy ha egyik zsebemből átteszek $100-t a másik zsebembe, ezzel sem szegényebb sem gazdagabb nem leszek.” Shefrin válasza erre, hogy mindez csak abban a valótlan világban igaz, ahol az információ transzparens, azt mindannyian ugyanúgy értelmezzük, azaz a fenti esetben mindannyian ugyanazt a cash flowt érzékeljük. Mindez attól a kerettől függ, amiben az információt kapjuk. Dr. Ormos Mihály, Befektetések

6 Összekeveredő preferenciák
80 Rövid történet a közlekedésbiztonságról… A jelenlegi közlekedési struktúrában átlagosan 600 ember veszti életét közlekedési balesetben. Két program alternatívát terveztek, amelyek csökkenthetik a balesetek számát az utakon. A Program: az éves közlekedési halálesetek számát várhatóan 570-re csökkentené évi 12 millió dolláros költségvetéssel. B Program: várhatóan 500-ra csökkentené, míg költsége évente 55 millió dollárt tenne ki. Kérdés: a képviselők, akik végül a döntést meghozzák, melyik alternatívát támogatnák nagyobb örömmel? Felkérünk két független közvélemény-kutató, tanácsadó céget… Dr. Ormos Mihály, Befektetések

7 Közvélemény-kutatók kérdései
80 Az egyik cég azt kérdezi a „közvéleménytől”, a megkérdezettektől, hogy melyik programot támogatnák szívesebben. A válaszok alapján világosan látszik, hogy az emberek többségében, konkrétan 2/3-uk, a B Programot preferálják, amelyik több életet ment meg, nagyobb „költség/megmentett élet” mellett. A másik cég úgynevezett „illeszkedési” eljárást alkalmazott a döntés segítéséhez. A megkérdezettek ugyanazokat az információkat kapják, annyi különbséggel, hogy a B Program költségét nem specifikálják. A megkérdezettnek az a feladata, hogy adjon meg egy olyan költséget B Programhoz kapcsolódóan, amelyik mellett a két alternatív Program ugyanolyan vonzó lenne. A válaszadók preferenciáját a két programmal kapcsolatosan úgy fogják levezetni, hogy összevetik válaszaikat a két Program valós jellemzőivel. Dr. Ormos Mihály, Befektetések

8 Az „illeszkedési” eljárás eredménye
80 A válaszadó számára akkor közömbös a két program, ha 55 millió dollár költséget rendel B Programhoz. A Programot preferálja B-vel szemben ha kisebb költséget rendel 55 millió dollárnál B Programhoz. B Programot preferálja A-val szemben ha válaszában 55 millió dollárnál magasabb költség mellett áll be a közömbösség. A megkéredzések eredményei: az emberek 90%-a mondta, hogy 55 millió dollárnál kisebb költség mellett azonos értékű a két Program, azaz 90%-os többséggel az A Programot preferálták. Dr. Ormos Mihály, Befektetések

9 A mi eredményeink: Választás Illeszkedés Megdöbbentő válaszok:
A Program: 31 (37,35%); B Program: 52 (62,65%) Illeszkedés 11 milliárdnál kevesebb (azaz A Program): 44 (93,62%); 8 milliárdnál (2,4/30=0,08; 0,08*100=8) kevesebb: 31 (65,96%) 11 milliárdnál több (azaz B Program): 3 (6,38%) Megdöbbentő válaszok: 2,4 milliárdnál kevesebb: 7 (14,89%) Választásnál: „Egyiket sem, de ha muszáj, akkor A” „Attól függ, hogy az „A” program által megtakarított évi 8,6 milliárd Ft-ból el lehet-e érni 70 ember megmentését, egyébként „B”” … Dr. Ormos Mihály, Befektetések

10 Akkor most mit mondjunk a Miniszter úrnak?
80 A válaszok mintája kifejezetten összezavaró. Ha az embereket a két lehetőség közti választásra kértük, akkor látható többségük B-ét preferálta A-val szemben. Ha arra kértük őket, hogy árazzák be a két lehetőséget, az emberek többsége olyan költségeket adott, amelyből egyértelműen látszik, hogy A-t preferálják B-vel szemben. Sőt implicit módón meghatározva az emberélet értékét, az egyszerű választásnál kétszeres értéket mértünk (ezt mérte az első cég), mint amit az illeszkedési eljárás során érkező válaszokból. A minisztériumi munkatársak elé tárjuk a felmérés eredményeit. Talán az egyik közvélemény-kutató hibát követett el. Talán az emberek nem gondolkodnak világosan, egyértelműen, ha egy probléma során emberélet a tét, vagy emberéleteket kell beárazni. Valaki közbeszól, hogy Ő olvasott ilyesmi kutatásokról pszichológusoktól. Pszichológusok szerint a „preferencia” fogalma, ami a modern döntéselmélet alapját képezi sokkal problematikusabb, mint azt a modern közgazdasági elméletek szerint gondolnánk, hiszen a ha különböző módokon tesszük fel kérdéseinket szisztematikusan eltérő válaszokat, döntéseket kapunk. Dr. Ormos Mihály, Befektetések

11 Preferenciák megfordulása
81 Két (játék) lehetőség van: H játék: 8/9-ed valószínűséggel nyerhetünk 1000 Ft-ot. Nagy valószínűséggel nyerhetünk relatíve kis összeget. L játék: 1/9-ed valószínűséggel nyerhetünk Ft-ot. Kis valószínűséggel nyerhetünk relatíve nagy összeget. Melyikben venne inkább részt, ha csak az egyiket választhatná? A legtöbb válaszadó a H játékot választotta. Árazzák be az egyes játékokat. (Konkrétan adják meg azt a legkisebb összeget, amelyért hajlandóak volnának eladni a játékban való részvételi lehetőségét.) A résztvevők többsége magasabb árat határozott meg, hogy lemondjon az L játékról. Az eredmények alapján a résztvevők 71%-a választotta H-játékot, míg 97%-uk árazta (értékelte) magasabbra L-játékot. Dr. Ormos Mihály, Befektetések

12 A jelenség Az ilyen játékokról való lemondás során
81 Az ilyen játékokról való lemondás során az árazás a kifizetés mértékével sokkal jobban korrelált, mint a nyerési eséllyel, míg a játékok közt történő választás (és azok „vonzónak” érzése) során a választás és a nyerési (vagy vesztési) esélyek közt mért korreláció volt sokkal magasabb, a kifizetésnél. Lehetőség van tehát olyan játék-párok konstruálására, amelyek során a fenti anomáliát tapasztaljuk. Ugyanazon személy a két lehetőség közül az egyiket válassza szívesebben, de a másikat értékelje magasabbra. A preferencia megfordulás fogalma olyan eredmény, amellyel a közgazdaságtan területén ritkán találkozunk. Vajon ezek után, hogyan kezeljük a preferencia fogalmát. Dr. Ormos Mihály, Befektetések

13 Preferencia… 81 Amikor azt mondjuk, hogy A lehetőséget preferáljuk B-vel szemben, akkor az azt jelenti, hogy A-t választjuk, ha B-ét is lehetőségünk lenne, vagy azt jelenti, hogy A rezervációs ára magasabb, mint B-nek. A standard elemzésekben azt feltételezzük, hogy a két eljárás ugyanazt a sorrendet eredményezi. Ezt a feltételezést (vagy mondhatnánk, hogy a preferenciákhoz kapcsolódó racionalitási követelményeket) folyamat-invarianciának nevezzük. (A mérés metodikájától független eredmény követelménye.) Ez ritkán jelenik meg, mint explicit axióma, de implicit módon elengedhetetlen, ahhoz, hogy a preferenciák sorba rendezhetőek legyenek, így az azok közti relációt megadhassuk. Dr. Ormos Mihály, Befektetések

14 Közgazdászok a preferenciákról… 1979-ben
82 David Grether és Charles Plott (1979) Kísérletsorozatukkal az volt a céljuk, hogy „kétségbe vonják a pszichológusok munkáit alkalmazott közgazdászként”. Egy olyan 13 elemből álló (védekező) listát hoztak létre, amelyben az ellentmondásokat generáló tények, amelyek a preferenciák megfordulását támasztják alá, irrelevánsnak tűnnek a közgazdaságtan tekintetében. A listában olyanokat találunk, mint alulmotiváltság, jövedelmi hatás, stratégiai válaszadás, és a tény, hogy egyáltalán a vizsgálatokat pszichológusok végezték (ezáltal gyanítható, hogy ők gyanúsan irányították a válaszadókat és ez furcsa viselkedéshez vezetett…). Valójában megpróbálták eliminálni a preferenciák megfordulását például különleges ösztönzési rendszerekkel. A preferenciák megfordulása így még erősebbnek, még általánosabbnak bizonyult azok körében, ahol valós pénzügyi ösztönzéssel találkoztak, mint azoknál (a kontrollcsoport körében), akiknél csak hipotetikus kérdéseket tettek fel. A jelenség magyarázata és interpretációja így sem tisztult ki. Dr. Ormos Mihály, Befektetések

15 Formalizáljuk a problémát
82 A következő jelöléseket használjuk. Jelölje H a magas valószínűségű nyeremény játéklehetőségét L az alacsony valószínűségű nyeremény játéklehetőségét CH és CL a játékok pénzügyi egyenértékesét, azaz a játékról való lemondási árát,  a szigorú preferenciát, > pénzmennyiségek sorrendjét, és  a közömbösséget. Preferencia megfordulásra akkor kerül sor, ha H-át preferáljuk L-el szemben, de L-et magasabbra értékeljük, mint H-át. Formálisan: Dr. Ormos Mihály, Befektetések

16 Intranzitivitás? 83 A preferenciák megfordulása automatikusan eredményezi a preferencia reláció intranzitivitását vagy a folyamat-invariancia feltételezését cáfolja, de lehet, hogy mindkettőt. A folyamatinvariancia feltételezése: a döntéshozó számára akkor és csak akkor közömbös egy választás során, hogy B játékban vesz részt, vagy X pénzösszeget kap ha a B játék pénzügyi egyenértékese egyenlő X-szel, azaz ha CB=X. Tehát, ha a folyamat-invariancia fennáll, akkor a preferencia megfordulás a következő intranzitív mintát eredményez a preferenciákban: A két egyenlőtlenség (preferálás) a preferencia megfordulásból ered, míg a két egyenlőség (közömbösség) a folyamat-invarianciát jelzi. A folyamat invarianciát általában magától értetődőnek tekintjük, a szerzők többsége a preferencia megfordulást az intranzitivitással magyarázza, és néhányan kifejezetten olyan modellre tettek javaslatot, amely a „nemtranzitív” választási folyamatokat írják le. Dr. Ormos Mihály, Befektetések

17 Vagy nincs folyamat-invariancia?
83 A preferenciák megfordulása nem jelent feltétlenül ciklikus döntését is. Sőt, ez akár konzisztens is lehet a tranzitivitással, ha a folyamat-invariancia nem áll fenn. A preferenciák megfordulásának standard mintáját két fajta eltérés eredményezheti választás és az árazás között, ezek a következőképp néznek ki. H-át preferáljuk, de L lehetőségről való lemondás árát magasabbra értékeljük: azaz túlértékeljük L-et, vagy alulértékeljük H-át. L túlértékelése azt jelenti, hogy a döntéshozó a játék rezervációs árát preferálja a játékkal szemben, ha egy másik alkalommal azt a lehetőséget ajánlanánk fel neki, hogy válasszon az ár vagy a játék között, azaz: CL  L H alulértékelése azt jelenti, hogy a döntéshozó a játékot preferálja annak értékével szemben egy olyan játékban, ahol e két lehetőség közül választhat, azaz: H  CH Az alul- és túlértékelés csupán az eltérés irányát azonosítja az érték és a játék között. Dr. Ormos Mihály, Befektetések