A leszakadó periféria: Trópusi-Afrika

Az előadások a következő témára: "A leszakadó periféria: Trópusi-Afrika"— Előadás másolata:

1 A leszakadó periféria: Trópusi-Afrika
dr. Jeney László egyetemi adjunktus Gazdaságföldrajz Pesti karok I. alapszakjai (BSc/BA) 2016/2017, II. félév BCE Gazdaságföldrajz és Jövőkutatás Központ

2 Trópusi Afrika fogalma
Trópusi-Afrika egyéb elnevezései Fekete-Afrika: szinonim fogalom (de sértő) Szubszaharai Afrika (Subsaharan Africa) Egyenlítői Afrika: kisebb (Dél-Afrika nélkül) Jellemzői Negrid lakosság többsége Szahara elválasztó szerepe Inkább keresztény Északi határa vitatott Mauritániától (Ny) Szudánig (K) 17 mó km2 (V11%) 760 mó fő (V11%) Részei: K-, D-, Köz- és Ny-Afrika 2

3 Trópusi Afrika: ma is a legnagyobb fokú elmaradottság
Legalacsonyabb GDP/fő: Trópusi-Afr és D-Ázsia De: D-Ázs: komoly fejlődés, Trópusi-Afr: változatlan árakon csökkenő GDP (nem tart lépést term szaporodással)  egyre hátrányosabb világgazd-i periférián belül XX. sz. vége: Trópusi-Afr = világ GDP 1,3%-a (ebből D-afr Közt: 0,5%  többi országa 0,8%) Demográfiai robbanás: ma 760 mió fő  élelmiszer/fő csökken, túlzott legeltetés  elsivatagosodás Mezőgazdaság túlsúlya (fogl: 2/3) Egy-két exp-termék (ásványi nyersanyag vagy mg-i termék)  függőség a világpiaci ártól Országok közötti belső fejlettségi különbségek Természeti erőforrások (jól értékesíthető bányakincs) egyenlőtlen eloszlása Belső területek: elzártság Túlnépesedés Belpolitika: békés v. konfliktusok 3

4 Sajátos, elsősorban Trópusi-Afrikára jellemző térségspecifikus okok
4

5 1. Természeti viszonyok „túlzott bőkezűsége”
Trópusi környezetben nem volt szükség Ruházkodásra Tartós hajlékra Termények raktározására Nem kedvezett a társ–gazd, termelőerők fejlődésnek I. évezred: vasszerszámok lassú terjedése 5

6 2. Külső kapcsolatok hiánya
Fekete bőrű (negrid népek): sokáig elszigetelve a külvilágtól Késői felfedezés XV–XVI. sz.: csak a partvidék XIX. sz. vége: belső területek Sokáig tartó elszigeteltség okai Szárazföldön: Szahara (max. néhány karavánút) Tengeren: tagolatlan tengerpart (partok mögött magas peremküszöbök) Folyókon (Kongó, Nílus): vízesések, zuhatagok Esőerdők, forró, párás égh., trópusi betegségek Afrikai népek egymástól is elszigetelődtek  több mint ezer nyelv 6

7 3. Erős, szervezett államalakulatok hiánya
Cecelégyfertőzés  fejlett nagyállattenyésztés (szarvasmarha) csak szűk területen  eke helyett kapa, szúróbot Hagyományos kapás égető–vándorló gazdálkodás  csekély terméktöbblet  nincs föld magántulajdonán alapuló osztálytársadalom  csak nemzetiségi, törzsi kötelékek Eu-nál alacsonyabb társ–gazd fejlettségi szint gyarmatosítás előtt is 7

8 4. Gyarmatosítók túlzott pusztításai
Eleinte portugál felfedezőutazók XIX. sz. elejéig: eu-i uralom főleg partvidéki erődökben Cél: Indiába vezető hajóút biztosítása Később rabszolga-kereskedők, gyarmatosítók XVI–XIX. sz.: rabszolga Am-ba  több tíz milliós emberveszteség  hatalmas területek elnéptelenedése XIX. sz.: gyarmati háborúk  termelőerők pusztulása XIX. sz. vége: egész kontinens felosztása (főleg brit és francia) Nyersanyag-lelőhelyek, potenciális piacok, világhatalmi pozíció erősítése Eleinte: fejadó, nyers erőszak  később: bányászat, ültetvényes mezőgazdaság Világgazdaság: Trópusi-Afrika függő helyzete 8

9 5. Ésszerűtlen államhatárok
1950-es, 1960-as évek: gyarmati rendszer gyors felbomlása (53 állam), de még rosszabb helyzet Függetlenség illúziói helyett realitás Függőség Sorozatos gazdaságpolitikai hibák (szocialista kísérletek néhány országban) Mesterséges határok  vallási, nyelvi és törzsi viszályok Fegyveres konfliktusok Háborús menekültek Gazdasági elnyomorodás  migránsok 9

10 Nem jut a termelés bővítésére
Kevés bevétel: alacsony nemzeti jöv Sok kiadás  nem a termelés bővítésére költenek, helyette: Elemi szükségletek, közvetlen fogyasztás: élelmiszer, ruházkodás (kiv.: társ uralkodó gazdag rétegek – pazarló fogyasztási szokások) Társadalmi feszültségek  erős hadsereg, fegyverkezés Állami adósságok törlesztése Alapvető kommunális infrastruktúra megteremtése Demográfiai robbanás beruházásai (házak, iskolák, kórházak) Ha marad is a termelés bővítésére: Elmaradott környezet (szakértelem, infrastruktúra)  új beruházások terméketlenek (növekvő szakadék a fejlett világtól) 10

11 Alulurbanizált kultúrrégió
Városlakók aránya kicsi (<40%) Óriási falu–város különbség Nagyvárosok főleg tengerparton Legnépesebb város: Lagos (Nigéria): VR11 (~10,4 mó) Kinshasa (Kongó): VR15 (9,4) 11