dr. Jeney László egyetemi adjunktus Európa regionális földrajza

Az előadások a következő témára: "dr. Jeney László egyetemi adjunktus Európa regionális földrajza"— Előadás másolata:

1 Nagyváros–vidék egyenlőtlenség szerepe a regionális fejlettségi különbségekben
dr. Jeney László egyetemi adjunktus Európa regionális földrajza I. Regionális és környezeti gazdaságtan mesterszak 2016/2017, II. félév BCE Gazdaságföldrajz és Jövőkutatás Központ

2 Európa tagoltságának mérése Hoover-index segítségével
Fejlettség mérése: egy főre jutó GDP-vel Folyó áron mért GDP (€) Adatok forrása: EuroStat (harmonizált statisztika) Vásárlóerőparitáson jobb (de országon belül nem számít) Vizsgálat térbeli és időbeli kiterjedése Vizsgált térség: EU (~ „rugalmasan” Európa) Vizsgált időszak: ezredforduló (1995–2014) Európa regionális tagoltságának mérése NUTS3-as-szinten Hoover index segítségével (H, Hoover-index): n: régiók száma NUTS3-as szinten (n = 1336) xi: „i” régió aránya az össz-GDP-ből fi: „i” régió aránya az össznépességből-GDP-ből 2

3 Fejlettségi közeledés az EU NUTS3-as régiói között, 1995–2004
NUTS3-as szintű regionális fejlettségi különbségek Hoover-indexe (HNUTS3) (n=1336) 3

4 Az EU-n belüli egyenlőtlenségeket meghatározó térszerkezeti tényezők
Államhatárok szerepe (országhoz tartozás jelentősége) Centrum–periféria egyenlőtlenség Észak–dél egyenlőtlenség Nyugat–kelet egyenlőtlenség Történelmi megosztottság (régi–új tagállam) Nagyváros–vidék egyenlőtlenség 4

5 Tényezők szerepének mérése regionális különbségekben
A különbségek vizsgálata az egyes térszerkezeti tényezők (pl. nagyváros–vidék egyenlőtlenség) esetében (Htérszerkezeti elem: Hoover-index) Államhatárok szerepe (országhoz tartozás jelentősége) Centrum–periféria egyenlőtlenség Észak–dél egyenlőtlenség Nyugat–kelet egyenlőtlenség Történelmi megosztottság (régi–új tagállam) Nagyváros–vidék egyenlőtlenség Regionális gazdasági fejlettségi különbségek mérése NUTS3-as-szinten (HNUTS3, Hoover-index azonos képlettel) Tényező szerepe az összes egyenlőtlenséghez képest (H%): 100% 80% 5

6 Nemzetközi vizsgálatok „alanyainak” meghatározása
Nemzetközi városi vizsgálatok nehézségei A kisebb városokra kevesebb adat  Városok helyett inkább csak a nagyvárosokra Országonként eltér a várossá nyilvánítás kritériuma + időben is változó városállomány  érdemes egy egységesen (pl. népességszám alapján) lehatárolt városkört figyelembe venni Nagyváros: 500 ezer főnél népesebb nagyvárosok (99 db) + ha valaha elérte ezt a népességszámot Városi agglomerációk helyett inkább elővárosi övezet nélkül Agglomeráció valódi határa nehezen állapítható meg, időben változik Országonként eltér az agglomeráció lehatárolásának módszere Néha jelentősen eltér (pl. Párizs vagy Budapest) Városi agglomerációra kevesebb adat (települési adatok aggregálásával) Városok helyett az azokat magukban foglaló régiókra Városokra (kiépülőben): Urban Pilot Program, Urban Audit, NUREC Régiókra többféle adattípus érhető el mint településekre (pl. GDP) Léteznek harmonizált regionális statisztikák (pl. EuroStat NUTS régiók adatai)  főleg EU-tagok Mely regionális (NUTS-) szint a legalkalmasabb a nagyvárosok összehasonlítására? 6

7 Nagyváros–vidék egyenlőtlenség
Nép: 20% GDP: 28% Egyenlőtlenség nagysága H = 8% A NUTS3-as szintű a regionális fejlettségi különbségekhez képest H% = 39% 7

8 Főbb tényezők szerepe a NUTS3-as szintű területi egyenlőtlenségekből, 2004
elemszám n Hoover index H tényező Hoover indexének magyarázó ereje a NUTS3-as szintű Hoover indexből (HNUTS3=21%), H% NUTS3-as szint 1267 21 100 országos szint 27 18 85 régi–új tagállam 2 16 75 nyugat–keleti 12 58 centrum–periféria 9 45 nagyváros–vidék 8 39 észak–déli 4 20 Forrás: EuroStat adatai alapján saját számítások 8

9 Térszerkezeti tényezők szerepe az EU-n belüli NUTS3-as szintű regionális különbségekben
Egyenlőtlenségeket meghatározó elemek Országhatás Vasfüggöny Centrum–periféria kevésbé H%=85% H%=45% H%=58% 9 H%=20% H%=75%

10 A nagyváros–vidék kettőség erősödő szerepe az egyenlőtlenségekben, 1995–2004
Forrás: EuroStat adatai alapján saját számítások 10

11 A térszerkezeti elemek szerepváltozása a regionális különbségekben, 1995–2004
Forrás: EuroStat adatai alapján saját számítások 11

12 A nagyváros–vidék egyenlőtlenség a tagállamok regionális fejlettségi különbségeiben, 2004
Lettországban a legnagyobb a területi egyenlőtlenség Lettországban és Csehországban a területi egyenlőttlenségek 100%-át a nagyváros-vidék kettősség adja 12 Forrás: EuroStat adatai alapján saját számítások

13 A nagyvárosok és a vidéki térségek országos átlagukhoz viszonyított fejlettsége, 2004.
Nagyvárosok többsége meghaladja az országos átlagot Több országban szinte csak a nagyvárosok haladják meg az országos átlagot (Kelet-Közép-Európa) No., Spo. Olo., Rom.: más térszerkezeti elemek fontosabbak 13 Forrás: EuroStat adatai alapján saját számítások