Képzők Képzése Konferenciája Hazai és Nemzetközi Jógyakorlatok

Az előadások a következő témára: "Képzők Képzése Konferenciája Hazai és Nemzetközi Jógyakorlatok"— Előadás másolata:

1 Képzők Képzése Konferenciája Hazai és Nemzetközi Jógyakorlatok
„KEZEK – Észak-Magyarország felsőoktatási intézményeinek együttműködése” TÁMOP C-12/1/KONV Képzők Képzése Konferenciája Hazai és Nemzetközi Jógyakorlatok Kisebbségi közösségek értékteremtő tevékenysége a múltban és jelenben c. konferencia Nevelési és oktatási tapasztalatok a roma gyerekek társadalmi integrációjában Kállai Ernő előadása Eger, november 27.

2

3 A 19. század végétől a társadalom gyorsuló modernizációja
Fellendülő népiskolai oktatás Falukutató mozgalom Népi kollégiumok, ösztöndíjak  A magyar társadalomnak fizikailag is peremére szorult cigány/roma közösségeket nem érinti ez a folyamat A lassú változás kezdete: a sokat vitatott 1961-es párthatározat Folyamatos „fazonigazítással” ennek a szellemisége érvényesül napjainkig Az elkülönített oktatás legalizálása és legitimizálása

4 Nyolc osztályt végzett cigány gyerekek aránya
Iskolába járók aránya Nyolc osztályt végzett cigány gyerekek aránya

5 A sikert – sikertelenséget befolyásoló tényezők
Belső tényezők: Családi háttér a közösség értékrendszere, világról vallott felfogása, foglalkoztatási és lakásviszonyok, nyelvi hátrány A szülők – családok viszonya az oktatási rendszerhez Külső tényezők: Az iskoláztatás körülményei tárgyi és személyi feltételek, óvodáztatás Társadalmi és politikai viszonyok kormányzati romaprogramok, társadalmi kommunikáció A felsőoktatás szerepe Monokulturális oktatás A régi kezdeményezések küzdenek a túlélésért Roma szakkollégiumok

6

7

8

9 A multikulturalizmus szerepe
politikai filozófia és társadalmi doktrína, ami számol az eltérésekkel es kulturális különbözőségekkel, és amely önmagát az asszimiláció alternatívájaként határozza meg a kulturális pluralizmus elismerése és támogatása a társadalomban Angela Merkel: "A multikulturális társadalom építéséről szóló kísérlet megbukott„ Nicolas Sarkozy: "Igen, kudarcot vallott. A demokráciáinkban túl sokat aggódtunk az újonnan érkezők identitása miatt, és nem eleget azon ország identitása miatt, amely befogadta őket„ "Nem akarunk egy olyan társadalmat, amelyben a közösségek egymás mellett léteznek. Ha valaki Franciaországba jön, az el kell, hogy fogadja, hogy beleolvad egyetlen közösségbe, mégpedig a nemzeti közösségbe. Ha ezt nem fogadja el, akkor ne jöjjön Franciaországba (élni)" David Cameron: „az országának nem sikerült olyan társadalmi modellt felkínálnia, melyet az etnikai csoportok magukénak érezhetnek." [...] „A társadalom még tolerálja is ezeket az elkülönülő közösségeket, amelyek sokszor a közös értékekkel szemben nyilvánulnak meg" „állami multikulturalizmus„

10 Multikulturalizmus: heterogenizáció
1. butik-multikulturalizmus: „a nemzeti éttermek, a hétvégi fesztiválok és a mássággal való magamutogató flörtölés multikulturalizmusa”  butik-multikulturalista nem veszi komolyan és nem is képes komolyan venni annak a kultúrának a legbelső értékeit, amelyeket tolerál, azokon a pontokon vonja meg bizalmát az egyes kultúrák gyakorlásától, melyek a legfontosabbak erősen elkötelezett tagjaik számára 2. erős multikulturalizmus: mély tiszteletet akar tanúsítani minden kultúra iránt, annak igazi lényege szerint, mivel úgy gondolja, hogy mindegyiknek megvan a joga arra, hogy megformálja saját identitását és kibontakoztassa a saját elképzeléseit arról, mi racionális és mi emberi „Azonban kénytelen szembenézni egy dilemmával: vagy addig tágítja toleranciáját, hogy az kiterjedjen az általa megbecsülni kívánt kultúra szíve mélyén rejtőző intoleranciára is, és ez esetben a tolerancia már nem vezérelve többé, vagy pedig elutasítja az ugyanezen kultúra legbelső lényegét képező intoleranciát” (Stanley Fish nyomán)

11 Összegzés „Elkésett” népcsoport Az elmúlt 100 évben a politikai-társadalmi elit elvárná az asszimilációt, de nincs „ajánlat”, integrációs út Ennek hiányában a közösségek a pillanatnyi túlélésre vannak berendezkedve  „elmaradt modernizáció” A jelenlegi gazdasági helyzet megnehezíti az integrációt A multikulturális elvek háttérbe szorulnak A távolság állandósult a romák és nem romák között a társadalomban, nincs katalizátor, ami felgyorsítaná a cigányok iskolai integrációját a többséghez Az így konzerválódott helyzetet (a fejlődés ellenére) a többség egyfajta fejlődésképtelenségnek ítéli meg

12 Köszönöm a figyelmet!