óra Előítélet és diszkrimináció

Az előadások a következő témára: "óra Előítélet és diszkrimináció"— Előadás másolata:

1 5 - 6. óra Előítélet és diszkrimináció
A társas lény óra Előítélet és diszkrimináció Bíró – Szemere 1 1 BME, Filozófia és Tudománytörténet Tanszék, 2017/18. ősz

2 Affektív dimenzió Eddig kognitív folyamatokról volt szó: a percepcióról és a gondolkodásról Most azonban bevezetjük az attitűd fogalmát: a szociális információ- feldolgozás folyamatába az affektív (érzelmi) dimenziót is Attitűd: pozitív vagy negatív viszonyulás: tárgyak, személyek, csoportok, helyzetek stb. iránti vonzalmak, vagy tőlük való idegenkedések Néha ismereteket mondok: a narancs sok vitamint tartalmaz, a republikánusok nem viseltetnek részvéttel a szegények iránt. Máskor kifejezem az érzelmet: szeretem a narancsot, ki nem állhatom a republikánusokat. Néha cselekszem: minden reggel eszem egy narancsot, sohasem szavazok a republikánusokra. Az attitűdnek van kognitív (értelmi), affektív (érzelmi) és konatív (cselekvési) összetevője

3 Attitűdök Pl. kisebbségekkel szembeni negatív attitűdök:
kognitív komponens: egy csoportról való negatív vélekedés (sztereotípia) affektív komponens: a negatív érzelem (előítélet) konatív összetevő: diszkrimináció, a csoporttagok ellen irányuló cselekedet    Sztereotípiák – Előítéletek – Diszkrimináció az attribúció alapvető eleme: nem vagyunk elegendő információ birtokában, mégis kell döntést hoznunk (viszonyulnunk) Példa: egy protestáns és egy katolikus észreveszik, amint egy katolikus pap bemegy a nyilvánosházba. A protestáns gúnyosan mosolyog: milyen képmutató az egyház! A katolikus büszke: még ha egy nyilvánosházban haldokol is valaki, a pap azért bemegy feladni az utolsó kenetet!  Az érzelmeink gyakran befolyásolják a gondolatainkat. A köznapi beszédben ezeket a fogalmakat általában azonos értelemben használjuk, vagy beszélünk pl „előítéletes viselkedésről” – de a szociálpszichológiában ez három különböző jelenség; bár nem függetlenek egymástól.

4 Önfenntartó az előítélet
Az attitűdök kognitív tényezőjét önmagában gyakorlatilag nem lehet megváltoztatni – az előítéletes embert a tények nem zavarják, immunis az információkkal szemben. (Ezért időnként “kreatív érvelésre” kényszerül..) További komponens: mivel alapvetően egy igazságos világban szeretnénk hinni, hajlamosak vagyunk az áldozatok hibáztatására (ez ironikus: az igazságosságba vetett hit vezet a saját igazságtalanságunkhoz) „Bizonyára kiérdemelték” érv: a zsidók nem véletlenül voltak a történelem folyamán mindig áldozatok; ha megerőszakolták a nőt, biztos kihívóan viselkedett; ha a feketék/zsidók, stb. nem akarnak bajba kerülni, miért nem tűnnek el a színről/ fogják be a szájukat.. Saját magamat kímélem, optimista torzítás, „velem nem történhetnek meg rossz dolgok”, „ezért már fizettem adót” stb. (lásd még korábbról a kognitív disszonancia redukciót, valamint az ideológiák szerepét)

5 Az előítélet okai Pl. az önigazolás: ha elhitetem magammal, hogy a csoport tagjai buták, alacsonyrendűek, erkölcstelenek, nem is emberek; könnyebb megfosztanom a továbbtanulástól, vagy könnyebb bántanom, diszkriminálnom őket Ha a társadalmi ranglétra alján vagyok, fontos lehet, hogy vki még alattam is legyen – akinek hanyatlik a szociális státusa, hajlamosabb az előítéletre Gyakran azok tűnnek a legrasszistábbnak, akik iskolázottságukat és foglalkoztatásukat tekintve rosszul állnak (de bőséggel van ellenpélda is) Kikben mi alakítja ki az előítéletet? konkurálnak velük a kisebbségi csoportok? (külső konfliktus) frusztráltabbak mint mások és ezért agresszívebbek? (belső konfliktus) elemi szükségük van vkit lenézni, műveletlenebbek? (belső egyensúly) a hagyományok és intézmények tehetetlensége? (külső egyensúly)

6 Nézzük egyenként: 1) Gazdasági politikai konkurencia:
Ha nincsen munka, feszültebb a helyzet, nagyobb az előítélet, és a diszkrimináció. Ha a vendégmunkások tőlem veszik el a munkát, elfogultabb vagyok velük szemben. Kínaiakkal szemben nagy az előítélet Amerikában a 19. században, de amikor vasutat kell építeni (ez nehéz, veszélyes, és a fehéreknek nem fűlött hozzá a foga), akkor csökken. De aztán megépül a vasút, és megint felszökik. Az előítélet termőtalaja a verseny és a konfliktus. Elegendő a versengés ahhoz, hogy előítéletet váltson ki?

7 Versengés  előítélet? Muzafer Sherif gyerekekkel végzett terepkísérlete: Két csoportot alkot a cserkésztáborban, ezeknek összetartó jelet ad (név, zászló, stb.), majd versenyhelyzetekben konfliktusba hozza őket. Köv.: belső összetartás, kiválóan működnek együtt a csoporton belül (közösen főznek, kötélhidat építenek). De a másik csoporttal versenyezniük kell, rögbi, számháború, alaposan meg is utálják az ellenfelet, a süteményt eleszik a másik csoport tagjai elől. A kutatók végül megszüntetik a versengést, de az előítéletek és az utálat nem szűnik meg csakúgy, ehhez egyéb fortélyokra van szükség (lásd még később a mozaikmódszernél). A verseny bizony önmagában is könnyen előítéletekhez vezet! Egy játék folyamán persze a versengés (pl társasjátéknál) leggyakrabban a kooperációt mélyíti, hiszen közös élményeket nyújt. A versenyhelyzetben ugyanakkor a résztvevők általában úgy vélik csak egymás kárára tudnak nyerni (zéró összegű játék) – ezért empátia helyett távolságtartással viszonyulnak a többi versenyző felé.

8 2) Bűnbak: A frusztráció sokszor valamely csoporttal szembeni agresszióhoz vezet: általában a frusztrációt okozó túl hatalmas ahhoz, hogy visszavágjunk: inkább máson éljük ki. Kísérleti személyeket nehéz feladat megoldásával frusztrálnak egy beígért mozielőadás helyett: ezután kisebbségi csoportokról nyilatkozva nagyobb előítéletet tanúsítottak mint korábban. A frusztráció leggyakrabban szelektív agresszióhoz vezet: azzal szemben leszünk csak agresszívebbek akik valamilyen értelemben „alattunk” vannak a hierarchiában – a nekünk sérelmet okozóval (pl. főnökükkel) szemben ugyanis többnyire tehetetlenek vagyunk. Frusztrációnkat sokszor kívülálló csoportok felé irányítjuk. (Lásd „Chain of Screaming” a HIMYM-ből:

9 3) A zárt gondolkodású személyiség:
De nem mindenki egyformán előítéletes, van aki hajlamosabb 3) A zárt gondolkodású személyiség: Ezt méri a lezárás iránti igény skála (Need for Closure Scale) A zárt gondolkodású emberek relatíve merev skatulyarendszerrel dolgoznak, aminek két fő dimenziója, hogy minél hamarabb találjanak választ, és minél tovább fenttartsák az ítéletüket. A magas lezárás iránti igénnyel rendelkező személyek hamar hoznak döntéseket, kevés információt próbálnak feldolgozni hozzá, alig próbálnak alternatív magyarázatokat kigondolni, és nehezen viselik a kétértelműséget. Erősen korreál az autoritással, a kétértelműség intolerálásával, a dogmatizmussa, a rend és struktúra iránti igénnyel, illetve általában a politikai konzervatívizmussal (A lezárás iráni igény azonban nem csak a személyiség egy dimenziója: hatással van rá a kultúra és bizonyos helyzetek is, mint például a határidő közeledése, ami mindenkiben növeli az igényt a további információgyűjtés beszüntetésére.) .

10 A zárt gondolkodású személyiség mérhető aszerint, hogy mennyire ért egyet az ilyen kijelentésekkel:
Az egyértelmű szabályok és a rend a munkahelyen előfeltételei a sikernek. Nem szeretem a bizonytalan helyzeteket. Nem szeretem megváltoztatni a terveimet az utolsó pillanatban. Ha egy problémával szembesülök legtöbbször nagyon hamar meglátom a legjobb megoldást. A legtöbb társas szituácóban könnyen átlátom hogy kinek van igaza és ki téved. Szeretem folyamatosan tudni az emberek mit gondolnak körülöttem. Nem szeretem ha valakinek az állítása többféleképpen értelmezhető. Nem szeretem a bizonytalan embereket. Sosem bántottam meg másokat. … A fekete-fehér gondolkodásmód a legegyszerűbb séma-rendszer!

11 4) Előítélet és konformitás:
Az Egyesült Államokban délen több az előítélet a feketékkel szemben, pedig kisebb a konkurencia mint északon. Eredetileg történelmi okai voltak, majd a konformizmus fenntartotta. Érdekes rítusok: egy Ny-virginiai bányában a föld alatt a fehérek és a feketék együtt dolgoznak, összetartanak, de elkülönülnek, amikor feljönnek a föld felszínére. Konformitás: a föld felett a bányászok a társadalomban uralkodó normáknak engedelmeskednek, de a föld alatt nem – vagyis a diszkrimináció alapja feltehetően nem az előítéletességük. Konformitás mérhető, pl. Dél-Afrikában mutat korrelációt a diszkriminációval. Hasonló okokból a gyakorlatban néha valóban nehéz elválasztani egymástól a sztereotípia, az előítélet és a diszkrimináció különféle formáit.

12 Az intézményrendszer is fenntarthatja
Dél-Afrikában meg volta győződve a lakosság (a 70-es években), hogy a feketék több bűncselekményt követnek el, mert több fekete fegyencet látnak. De azért látnak több fekete fegyencet, mert a fehéreket tilos volt közmunkára fogni.  Törvény is megteremtheti az előítéletet! (lásd kötelező szegregáció) A média felelőssége; reklámokból úgy tűnik, feketék nem használnak aszpirint, borotvahabot, nincsenek valóságos problémáik, érzelmeik. Viszont sok köztük a sportoló (pedig vannak olyan feketék is, akik nem tudják 11 sec alatt lefutni a 100 m-t, se nem kosaraznak, és nem is dobolnak). Hasonlóképp: nők, amikor megjelennek a médiában, gyakran bájos de együgyű lények, szexuális tárgyak, férfiaktól függenek, passzívak, otthon vannak, fiatalabbak mint férfi munkatársaik.. Ha sokszor látunk valamit sokkal hajlamosabbak vagyunk elhinni!

13 A jog megváltoztatja az erkölcsöket?
1954: USA legfelsőbb bíróság egyenlőtlennek nyilvánítja az „elkülönített de egyenlő” iskolákat (feketék és fehérek külön iskolában), mert ez kisebbrendűségi érzést teremt. Hatalmas vita. Sokan megjósolják: összecsapások lesznek. Mások: halasszák addigra a döntést, amikor az attitűdök már megváltoztak! (pl. felvilágosító jellegű filmekkel meggyőzik az előítéletes embereket) Ellenérv: ez fordítva is lehet, az információs kampány önmagában nem feltétlenül vezet eredményhez (pl. ha nagy az ellenállás, a konformitás, a társadalmi-gazdasági konfliktusok nem tűnnek el). De a jog megváltoztathatja az erkölcsöket és az attitűdöket. A viselkedés megváltoztatja az attitűdöt: ha rákényszerítünk feketéket és fehéreket, hogy egymás társaságában legyenek, konkrét tapasztalatokat szereznek egymásról és csökkenhetnek az előítéletek Az attitüdök három formája közötti logikai kapcsolat többnyire a közhiedelemmel ellentétes: leggyakrabban a viselkedésünk határozza meg az érzelmeinket, és az érzelmeink a gondolatainkat.

14 Persze nem aszimmetrikus helyzetben: ha a fekete rabszolga vagy cipőpucoló és a fehér úr, akkor ez a helyzet mindkét oldalról csak növeli az előítéletet (harag alulról, lenézés fölülről – nem is szereznek valójában tapasztalatot egymásról). Egyenlő pozícióban történő vegyítés csökkentheti: pl. lakótelepen összevegyíteni a lakosokat, szemben az elkülönítéssel: csökken az előítélet. De ez csak akkor működik, ha egyéb folyamatok nem kavarnak be (ceteris paribus). Pl. ha el lehet onnan gyorsan költözni, ahova feketék költöznek, akkor nem működik a dolog.  Ha elkerülhető a dolog, ha ki lehet bújni alóla, ha a hatalom összekacsint a fehér emberrel, akkor ezek a stratégiák nem működnek, nincsen attitűdváltás. A következetesség (a nevelés más formáihoz hasonlóan) itt is meghatározó! ‘54 után az USA-ban ott volt zavargás, ahol nem elég keményen vezették be az integrációt – ahol kirendelték a katonaságot az iskolabuszok mellé hamar kialakult az új szemléletmód.

15 További problémák Ha bedobom a korábban rosszabb iskolákba járt fekete gyereket, akinek a háttere is kevésbé intellektuális, a fehérek közé, frusztrálódni fog, sokkal komolyabb versenyhelyzetbe kerül, önbecsülése csökken Mindez tehát nem olyan egyszerű megoldás – max. egészen kicsi korban Hogyan lehet ezt feloldani? M. Sherif: a megszilárdult bizalmatlanságot nem lehet egykönnyen megszüntetni. Ehhez először konkrét egymásrautaltságra van szükség. Elrontja a vízvezetéket, meg kell tolni a teherautót, szükségállapotot kreál, amit csak a két csoport együtt tud megoldani. A kölcsönös függés hatására ismét kialakul a kooperáció, egymás személyes megismerése, közvetlen tapasztalatok szerzése – vagyis elindul az individuáció!

16 E. Aronson: Mozaikmódszer – 1
A hagyományos iskolában a két jelentkező jótanuló egymás versenytársa, az egyik örülhet, ha a másik – a felszólított – belesül a válaszba. Aki nem jelentkezik, hanem igyekszik meghúzni magát, könnyen megutálhatja a jótanulókat, azok pedig megvethetik a rossztanulókat. Ha még mindehhez faji különbségek is járnak... A diákok megtanulják: van egy tekintély, a tanár, egy helyes válasz van a kérdésre, ha nem működnek együtt, hanem konkurálnak, akkor jön a jutalom a nagyhatalmú személytől, nem alakul ki együttműködés, barátság, megértés, stb. (zéró összegű játék) A hátrányos helyzetű kommunikációképtelen diák és a tanár hallgatólagos külön megállapodása: nem zaklatják egymást.

17 E. Aronson: Mozaikmódszer – 2
Mozaikmódszer: egy könyv különféle részeit a csoport különféle tagjai olvassák, csak ők tudják átadni az információt a teljes csoportnak. A csoporttagok tehát arra vannak szorítva, hogy végighallgassák egymást, jó teljesítményre ösztökéljék a hátrányos helyzetű kommunikációképtelen diákot is. Hamar megtanulják, hogy kooperálniuk kell. Nem fogok jutalmat kapni, ha a társaim rovására akarok jó lenni a tanárnál (nem zéró összegű játszma). Ez a módszer az empátiát is fejleszti: az empátia az a képességünk amivel a másik ember személyes érzéseit közvetlenül érezzük át – és nem egy elvont sztereotípia alapján következtetünk rá.

18 Empátia mérése Kísérlet: rajzos történet tíz éves kisgyerek elé: az első képen egy kisfiú szomorúan búcsút vesz apjától a repülőtéren, másodikon a postás csomagot hoz a gyereknek, az kinyitja, benne repülő, elsírja magát. Kérdés1: miért sír a gyerek? – jól megválaszolják, mert az apja távozására emlékezteti a fiút a repülő. Kérdés2: mit gondol a postás, miért sír a gyerek? Ebben az életkorban legtöbb gyerek téved: abból az egocentrikus (sémás) feltételezésből indul ki, hogy a postásnak is azok az információk állnak rendelkezésére, mint neki. Mozaikmódszeres gyerekek: megértik, hogy a postás ezt nem tudja, tehát biztos zavarba jön, amikor azt látja hogy a kisfiú sír a játék láttán. Mozaikmódszer korlátai: igazából kisgyerekeknél a legeredményesebb, nem általános és tökéletes megoldás az előítéletre (részben mert felnőtteket sokkal nehezebb ilyen hatékonyan instruálni).

19 Összefoglalás Az attitűdnek van kognitív (értelmi), affektív (érzelmi) és konatív (cselekvési) összetevője Az előítéletek is önfenntartóak: elvárásaink alapján cselekszünk, ezzel előre eldöntve számos (korábban nyitott) szituációt. Az esetleges ellentmondásokra többnyire immunisak vagyunk. Az előítélet kialakulásának számos oka lehet, pl. egy konkrét verseny-helyzet, egyéb más eredetű frusztráció, a személyiség hajlama az előítéletességre, vagy akár társadalmi elvárás is. A sztereotípiák és előítéletek lebontásának leghatékonyabb módszere a közvetlen tapasztalatok nyomán kikényszeríteni az összetettebb, finomabban hangolt gondolkodásmódot (pl. mozaikmódszer). Kölcsönös függés esetén jellemzően elegendő motivációja lesz a feleknek az együttműködésre, és így a másik alaposabb megismerésére (individuáció, empátia). Házi: puska készítése az eddigiekből.