A központi idegrendszer makroszkópiája

Az előadások a következő témára: "A központi idegrendszer makroszkópiája"— Előadás másolata:

1 A központi idegrendszer makroszkópiája 2014.04.24.
Dr. Lukáts Ákos

2 Egységek agykéreg Makroszkóposan a következő egységek különíthetők el:
Félteke (agykéreg + basalis ganglionok) Köztiagy (thalamus, hypothalamus) Agytörzs – középagy (mesencephalon) - híd (pons) - nyúltvelő (medula oblongata) Kisagy Gerincvelő köztiagy agytörzs kisagy

3 Gerincvelő makroszkópia
intumescentia cevicalis lumbosacralis (C4-Th1) (L2-S2) conus terminalis (L2-3 csigolya) hátsó gyökök, érző ganglionok cauda equina filum terminale Sobota - Atlas of Human Anatomy

4 Szürkeállomány, fehérállomány, gyökök
sulcus medianus posterior sulcus lateralis posterior radix posterior funiculus posterior (hátsó köteg) cornu posterius (hátsó szarv) érző funiculus lateralis (oldalsó köteg) cornu laterale (oldalsó szarv) vegetatív canalis centralis cornu anterius (első szarv) motoros comissura alba fissura mediana anterior radix anterior funiculus anterior (első köteg) Sobota - Atlas of Human Anatomy

5 Funkció Legalacsonyabbrendű központi idegrendszeri feldolgozás: reflexek, szürkeállomány Kapcsolattartás a magasabbrendű központokkal: fehérállomány

6 Sobota - Atlas of Human Anatomy
Szegmentáció 8 cervicalis !!! (nyaki) 12 thoracalis (mellkasi) 5 lumbalis (ágyéki) 5 sacralis (keresztcsonti) 1 coccygealis (farkcsonti) 31 pár C1-8 – megfelelő csigolya felett Th1-Co1 – megfelelő csigolya alatt A lumbalis illetve sacralis gyökök több csigolyányit haladnak lefelé a durazsákon belül: cauda equina lumbalis cisterna Sobota - Atlas of Human Anatomy

7 Gerincvelői idegek ramus posterior ramus anterior
átrendeződések plexus perifériás idegek ramus communicans griseus ramus communicans albus Sobota - Atlas of Human Anatomy

8 Sobota - Atlas of Human Anatomy
Dermatomák gyöki fájdalom, gyöki tünetek Sobota - Atlas of Human Anatomy

9 A gerincvelő burkai epiduralis tér plexus venosus vertebralis internus
subarachnoidalis tér liquor cerebrospinalis pia mater lágyagyhártya arachnoidea dura mater spinalis Carola R, Harley JP, Noback CR: Human Anatomy and Physiology Sobota - Atlas of Human Anatomy

10 Lumbalis cisterna, lumbalpunctio
bőr lig. supraspinale lig interspinale lig. flavum cavum epidurale dura mater spinalis arachnoidea cavum subarachnoidale Carola R, Harley JP, Noback CR: Human Anatomy and Physiology

11 Monoszinaptikus reflex
Szinonimák: - proprioceptív reflex - antigravitciós reflex Inger: izom megnyúlása Válasz: ugyanazon izom összehúzódása Szerepe: a végtag helyzetének automatikus megtartása gravitáció ellenében Csak egy szinapszis, nincs interneuron

12 Funkció

13 Klinikailag fontos monoszinaptikus reflexek
Effector-Izom Szegmens Bicepsreflex M. biceps brachii C5-C6 Tricepsreflex M. triceps brachii C6-C7 Patellareflex M. quadriceps femoris L2-L4 Achillesreflex M. triceps surae S1 Masseterreflex M. masseter Agytörzs (pons-mesencephalon)

14 Klinikai jelentősége Gyengébb reflexek (hypo- or areflexia) oka az α-motoneuron (nincs kimenet) vagy az érző neuron (nincs bemenet) vagy mindkettő (n. spinalis) károsodása. Az α-motoneuron (alsó motoneuron) sérülése esetén az akaratlagos mozgások is gyengülnek, vagy kiválthatatlanok (petyhüdt bénulás (flaccid paresis): nincs reflex, nincs akaratlagos mozgás, az izomtónus csökkent). Az érző neuron sérülése esetén az érzéskiesés vizsgálható, az akaratlagos mozgások kiválthatóak lehetnek. Erősebb reflexek (hyperreflexia) oka általában felső motoneuron sérülés (leszálló motoros pályák, motorcortex). Az akaratlagos mozgások itt is hiányozhatnak, de a reflexek erősödnek, mert a leszálló pályák általában gátló jellegűek.

15 Fájdalomreflex Szinonimák: - nociceptiv reflex
- flexor, keresztezett extensor reflex Stimulus: fájdalmas, szövetkárosító inger Válasz: az azonos oldali flexorizmok a végtagot visszahúzzák, ellenkező oldalon az extenzorok aktiválódnak Szerepe: a végtag védelme Polyszinaptikus

16 Vegetatív (zsigeri) reflex
Th1-L2 S2-S4

17 Vegetatív (zsigeri) reflex
Szimpatikus és paraszimpatikus Szívizmot, illetve a zsigerekben vagy a testfalban elhelyezkedő simaizmot és mirigyet idegez be. Polyszinaptikus Mindig két motoneuron: preganglioniaris postganglioniaris Szinapszis a vegetatív ganglionokban

18 A gerincvelő fontosabb pályarendszerei
fasciculus gracilis et cunetus corticospinalis pálya tractus spinothalamicus más mozgató pályák

19 Hyperextensios sérülés

20 Agytörzs 1 Három részre osztható: Nyúltvelő Híd Középagy
Hátulról a kisagy kapcsolódik hozzá Innen lép ki a 12-pár agyidegből 10-pár (a szagló- (I.), illetve a látó (II.) ideg kivétel) Cranialis irányban a köztiagyban, caudalisan a gerincvelőben folytatódik köztiagy középagy híd nyúltvelő gerincvelő Interbrain

21 Agytörzs 2 A gerincvelőnél magasabb szintű szabályozó központ. A legtöbb - az életben maradás szempontjából fontos - alapvető vegetatív működést az agytörzs irányítja: légzés, szívműködés, vérnyomás, nyelés, hányás, stb. Ezekben különösen fontos a nyúltvelői központok szerepe. Több pályán keresztül kommunikál a kisaggyal, így az agytörzs részt vesz a mozgás szabályozásában is. A kisagy és az agytörzs között helyezkedik el a IV. agykamra. köztiagy középagy kisagy híd nyúltvelő IV. agykamra gerincvelő Interbrain

22 Kisagy köztiagy Az agytörzshöz hátulról kapcsolódik, a IV. agykamra hátulsó falán helyezkedik el. Három részre osztható: középen látható a vermis (féreg); kétoldalt a féltekék. Minden rész különálló lebenyekre oszlik, a féltekék utolsó lebenye a tonsilla a legnagyobb gyakorlati fontosságú. középagy kisagy híd nyúltvelő tonsilla cerebelli gerincvelő Interbrain

23 Kisagy működése köztiagy pedunculus cerebelli sup. középagy
A kisagy a három kisagykaron (pedunculus cerebelli sup. / med. / inf.) keresztül kommunikál az idegrendszer többi részével. Minden, a mozgatórendszerrel kapcsolatos struktúrával cserél információkat. A mozgások finom összerendezésében, az egyensúly megtartásában van szerepe. Fő kimenete a kéreg, de az agytörzsön keresztül a gerincvelőbe is küld információt. híd kisagy nyúltvelő pedunculus cerebelli med. gerincvelő pedunculus cerebelli inf. Interbrain

24

25 Agidegek n. olfactorius (I)
Heterogén csoport, minden, az agyalapról kilépő ideg, vagy idegszerű képlet. Fej, nyak képleteinek beidegzése I, II nem ideg n. opticus (II) n. oculomotorius (III) n. trochlearis (IV) n. trigeminus (V) n. abducent (VI) n. facialis (VII), n. vestibulocochlearis (VIII) n. hypoglossus (XII) n. glossopharyngeus (IX) n. vagus (X) n. accessorius (XI) Sobota - Atlas of Human Anatomy

26 Köztiagy: thalamus, hypothalamus
A thalamus a III. agykamra két oldalán helyezkedik el, közel a középvonalhoz. Relémagjai útján tartja a kapcsolatot az agykéreggel. Itt kapcsol át az érzőpálya, a látó- és a hallópálya, de a mozgatórendszer egy része is (extrapiramidális rendszer). Egyes magjai a limbikus rendszerrel illetve a felszálló aktivációs rendszerrel állnak kapcsolatban. Interbrain

27 Hypothalamus, hypophysis
A hypothalamus a hormonális, illetve a vegetatív idegrendszer legfelsőbb színtű szabályozó központja. A belső elválasztású mirigyek működését a hypothalamus – hypophysis tengely vezérli, tehát végső soron az endokrin rendszer is az idegrendszer kontrolja alatt áll. A hypophysis két, anatómiailag, fejlődéstanilag és funkcionálisan eltérő rézre osztható, az első lebenyre (adenohypophysis), illetve a hátsó lebenyre (neurohypophysis). A Humánmorfológiai Intézet gyűjteményéből

28 Hormonális szabályozás
Hypothalamus Idegi impulzusok Hypothalamus Hypophysis Endokrin mirigyek Célsejtek hypophysis

29 adenoma

30 Az agykéreg sulcus centralis
A legmagasabb szintű idegi központ, az összes tudatos működés ide kötődik, emberben szinte teljesen felülvezérli az alacsonyabb rendű központokat. Öt lebenyre osztható: frontalis, parietalis (fali), occipitalis, temporalis, és az insula. A felszínén gyrusokat és sulcusokat különböztetünk meg, a legfontosabb a sulcus centralis, és a körülötte futó gyrus pre- (motoros kéreg) illetve postcentralis (érző kéreg). A szürkeállomány a sejtekkel a felszínen, a fehérállomány a mélyben helyezkedik el (kivéve: basalis ganglionok)

31 Telencephalon: basalis ganglionok
A basalis ganlionok a telencephalon fehérállomá-nyának közepén, a cortex alatt elhelyezkedő szürkeállomány szigetek. Legfontosabb funk-ciójuk a mozgatórendszerhez kötött: a mozgások megterve-zésében játszanak szerepet. A baslais ganglionok (substancia nigra) betegsége a Parkinson-kór: romló hypomotilitás, a mozgások indítása zavart, remegés. Specifikusan a dopaminerg neuronok pusztul-nak el. oldalkamra n. caudatus claustrum thalamus n. lentiformis Interbrain

32 sulcus centralis

33 corpus callosum: kommunikáció a két (domiunáns és szubdomináns) félteke között

34 A cortex funkcionális egységei
Elsődleges mozgató mező Elsődleges érző mező Motoros beszédközpont Látókéreg Hallókéreg Sensoros beszédközpont Carola R, Harley JP, Noback CR: Human Anatomy and Physiology

35

36 Egymással ansztomizál!
Vérellátás Két pár fő artéria: carotis interna a. vertebralis Egymással ansztomizál!

37 (felső vt. érző, mozgató, beszéd)
a. carotis interna cerebri anterior (alsó vt. érző, mozgató) cerebri media (felső vt. érző, mozgató, beszéd) cerebri posterior (látás, memória tárolás) a. basilaris a. vertebralis

38 (látás, memória tárolás)
cerebri anterior (alsó vt. érző, mozgató) cerebri posterior (látás, memória tárolás)

39 Circulus arteriosus Willisi
cerebri anterior (alsó vt. érző, mozgató) a. communicans anterior cerebri media (felső vt. érző, mozgató, beszéd) cerebri posterior (látás, memória tárolás) a. communicans posterior a. basilaris a. vertebralis

40

41 Agyhártyák epidurális tér: artériás vérzések sinus dura mater
subdurális tér: vénás vérzések arachnoidea subarachnoidális tér: liquor, artériás vérzések pia mater

42 Sinusok

43 Kettőzetek Falx cerebri Tentorium cerebelli

44 a. meningea media: epidurális vérzés
dura mater

45 Agykamrák oldalkamrák III. agykamra IV. agykamra

46 CSF: liquortermelés és felszívódás
Termelés: kamrák plexus choroideusa Felszívás: granulationes arachnoideae

47

48

49 Ajánlott irodalom Szentagothai J, Réthelyi M: Funkcionális anatómia, Medicina, 1989 Sobota - Atlas of Human Anatomy, 20th edition, Urban and Schwarzenberger, 1993 Radiologiai felvételek: Hasznos adatok: Carola R, Harley JP, Noback CR: Human Anatomy and Physiology, McGraw-Hill Imc, 1990 NEUROSCIENCE: Third Edition, Sinauer Associates, Inc, 2004