Közel-Kelet 1945 után.

Az előadások a következő témára: "Közel-Kelet 1945 után."— Előadás másolata:

1 Közel-Kelet 1945 után

2 Konfliktusok eredete:
Közel-Kelet Politika-történeti és nem földrajzi fogalom Konfliktusok eredete: Oszmán Birodalom felbomlása Angol és francia mandátum a két vh. között Olajlelőhelyek birtoklása (világ készletének 2/3) Izrael állam kikiáltása (1948) Hidegháború (USA-Izrael, SU- arab országok) Síita és szunnita ellentétek

3 Közel-Kelet tágabb értelmezés

4 1945 utáni erőközpontok Függetlenné válás (mandátumok vége)
Hidegháborús ellentét 1. Truman-doktrína: őrségváltás, USA megjelenése a térségben, kezdetben szalonképesebb, mint GB USA: mérsékelt államok támogatása 2. Szovjetunió térnyerése az 1960-as évektől helyi KP- ra támaszkodva , Kairó: Arab Liga: kollektív védelmi-együttműködési szövetség

5 Izraeli-arab konfliktus

6 1940-es évek Angol mandátumterület (ígéret egy önálló zsidó és egy arab állam létrehozására, megosztás) 1939 Fehér Könyv aliya =zsidó bevándorlás, ennek korlátozása 1945 holokausztot túlélők tömeges bevándorlása 1947 GB az ENSZ-re ruházza a terület jövőjéről a döntést 1948 GB katonai jelenlétének felszámolása 1948. május 14. Tel-Aviv: zsidó állam létrejötte

7 Ben Gurion proklamálja Izrael állam létrejöttét

8 1. arab-izraeli háború 1948-49 1948. május 15.
Arab országok összehangolt támadása 1948 arab sikerek 1949 izraeli előre nyomulás, arab deffenzíva ENSZ sikertelen közvetít 1949 fegyverszüneti tárgyalások: Jordán folyó nyugati partja jordán ellenőrzés Jordán hasimita királyság megalakulása Izrael: 21 ezer km2 területi nyereség (Negev-sivatag, Ny-Galilea) Kb.700 ezer palesztin menekült !!!! (ENSZ külön hivatalt állít fel nekik)

9 1950-es évek 1948-63 David Ben Gurion miniszterelnök
Bevándorlás: 1948: 800 ezer 1958: 2 millió fő (vagyontalanok) 1952 jóvátételi szerződés az NSZK-val (3,5 milliárd USD) Általános munka- és hadkötelezettség a nők számára is arab-izraeli háború (Szuezi-váság) 1960 Adolf Eichmann elrablása Argentínából (1962 kivégzés) Egyértelmű USA orientáció

10 3. arab-izraeli háború Hatnapos háború 1967
Arab országok együttes támadása (Egyiptom, Jordánia, Szíria, Irak) SU támogatása Izrael megelőző légi csapása, gyors győzelem Nagy területnyereség: Gáza-övezet, Golán-fennsík, Sínai-félsziget, K-Jeruzsálem

11 Palesztin-egység kérdése
Palesztinok egy táborba tömörülése Izrael állam léte jogtalan Palesztin Felszabadítási Szervezet (haza felszabadítása fegyveres harccal) Jasszer Arafat az elnöke (†2004) Terrorakciók: 1972-es müncheni olimpia – izraeli sportolók lemészárolása („Isten haragja” hadművelet = elkövetők megölése) Palesztin menekültek száma egyre nőtt: 1,3 millió fő (környező arab országokban táborokban élnek!)

12 4. arab-izraeli háború 1973 október 6. zsidó engesztelő ünnepen (Jom Kippur) egyiptomi-szíriai támadás az 1967-ben Izrael által elfoglalt területek visszaszerzése Gyors izraeli győzelem Arab országok válasza: olajválság

13 Enyhülés 1977 Szadat (egyiptom elnöke) jeruzsálemi látogatása
1978 Camp david-i keretegyezmények: Izrael-Egyiptom különbékéje Arab államok és Izrael között a kapcsolatok normalizálása Izraeli erők kivonása a Sínai-félszigetről 1982-ig 1980 Jeruzsálem Izrael fővárosa

14 5. arab-izraeli háború Izrael beavatkozik a libanoni-polgárháborúba (szunita-siíta-keresztény ellentétek) csapásmérés a palesztin terroristákra Libanonban (hesbollah) szíriai csapatok felvonulása Izrael ellen Súlyos veszteségek a libanoni polgári lakosságban Palesztin fegyveresek eltávolítása Bejrutból (1986 kivonulás)

15 1990-es évek: a kibékülés lehetősége
intifáda („szent háború”) meghirdetése terrorakciók 1993 Oslói jegyzőkönyvek: Jichak Rabin (izraeli min.elnök) - Jasser Arafat Palesztin Autonóm terület és Izrael kölcsönös elismerése 1993 Jichak Rabin, Simon Perez és Jasser Arafat megosztott béke-Nobel-díj 1995 Jichak Rabin meggyilkolása a békefolyamat megszakadása

16 XXI. század 2000 sikertelen Camp david-i (II.) tárgyalások Bill Clinton közvetítésével (Ehud Barak – Jasser Arafat) 2000 ősz: 2. intifáda meghirdetése intifáda vége: jordán-egyiptomi-izraeli-palesztin megegyezés (egyiptomi Sharm El Sheik-ban) 2006. évi libanoni háború: hesbollah (libanoni palesztin terrorszervezet) és Izrael között (33 nap) 2007 Hamasz (Iszlám Ellenállási Mozgalom) győzelme a Gaza-övezetben: palesztin megosztottság, állandó konfliktus, Izrael bombázása a Gaza-övezetből

17 Egyiptom

18 1945 előtt Angol befolyás 1922 részleges függetlenség
Gazdasági nehézségek, társadalmi feszültségek (félgyarmati múlt következménye) 1945 után a teljes függetlenség a cél: terrortámadások a brit hadsereggel szemben

19 Függetlenség 1952 katonai puccs: Gamal Abdel Nasszer államcsínye
Monarchia megdöntése katonai puccsal, köztársaság Egypártrendszer (nincs demokrácia) 1954-től a brit katonai erők szakaszos kivonása

20 1950-60-as évek külpolitikája
1. El nem kötelezettek mozgalma: blokkon kívüliek (Tito / Nasszer / Nehru ) 2. Modern iszlám nacionalizmus vezető állama: Izrael elleni háborúk Szuezi-csatorna államosítása (asszuáni gát) 2. arab-izraeli háború től intenzívebb szovjet kapcsolatok (fegyverszállítási egyezmények a VSZ országaival)

21 Nasszer és Hruscsov

22 1960-as évektől államosítások, szovjet tőkével a gazdaság modernizálása (asszuáni-gát) nasszeri „arab szocializmus” (sikertelen) Részvétel a 3. és 4. arab-izraeli háborúban 1970 Nasszer halála

23 1970-es évek Anvar Szadat (1981 meggyilkolják)
USA orientáció a Szovjetunió helyett Demokratizálás a belpolitikában (rövid életű) Hajlandóság az izraeli különbékére (1978 Camp David I.)

24 Napjainkban Husni Mubarak miniszterelnök ( ) korlátozott demokrácia Muzulmán Testvérek (iszlám fundamentalista) háttérbe szorítása Terrorakciók a turizmus ellen 2011. jan. 25. „arab tavasz kezdete” Egyiptomi Arab Köztársaság iszlamista győzelemmel, azóta instabilitás