Nyelvek típusossága.

Az előadások a következő témára: "Nyelvek típusossága."— Előadás másolata:

1 Nyelvek típusossága

2 Nyelvek típusossága A típus egy algebrai struktúra: értékhalmazból és azon értelmezett műveletekből áll. A típusfogalom erőteljessége alapján típus nélküli, típusos, erősen típusos nyelvekről.

3 Erősen típusos nyelvek
Azokat a nyelveket, amelyekben kötelező minden használni kívánt változót deklarálni és minden adattípussal szigorúan csak olyan műveletet enged végezni, amely a típusra lehetséges. Gyengén típusos nyelvek Nem kötelező a változók deklarálása. Az első értékadáskor, a kapott értékből állapítja meg a típust és a definiálást automati- kusan elvégzi. A műveletek ellenőrzésekor is kevésbé szigorú, ha találkozik egy olyan művelettel, amely az adott típussal nem elvégezhető (pl. karakterek szorzása), akkor megpróbálja az adatokat olyan típusúvá átalakítani, amelyre értelmezve van a művelet.

4 Típuskompatibilitás Típuskényszerítés
Mikor végezhető el a következő A:=B értékadás? Az egyértelmű válasz, akkor, ha azonos típusúak. Két típus azonos, ha szerkezetük azonos. Típuskényszerítés Ha kifejezésben különböző típusú tényezők szerepelnek, akkor vagy kötelező a felhasználónak típuskonverziós függvénnyel azonos típusúvá alakítani őket, vagy automatikus konverzió, típuskényszerítés történik.

5 Altípus Származtatott típus
Olyan típus, amely értékeit egy másik típus értékhalmazából veszi, örökli a másik típus műveleteit, s a másik típussal minden esetben kompatibilis. Származtatott típus Ez egy másik típusból származó típus, értékeit a másik típus értékhalmazából veszi, műveleteit örökölheti az őstípustól, s az őstípussal nem ekvivalens típus.

6 Statikus és dinamikus típus
Statikusnak nevezünk egy típust, ha az adott típushoz tartozó értékek a memóriában mindig azonos helyet foglalnak el. Dinamikus típushoz tartozó értékekhez futás közben különböző tárterület tartozik. Paraméteres típus Paraméteres típusok paraméterezhetők konstansokkal, változókkal, típusokkal.

7 Adatok, adatszerkezetek

8 Változó A változó egy elnevezett memória terület.
Jellemzői: -a neve, - memóriacíme, - típusa, - pillanatnyi értéke. A változókat első használat előtt deklarálni kell, azaz meg kell adni a változó nevét és típusát. (fordító kijelöl egy (virtuális) memóriacímet, programozó ezt konkrétan nem kell tudnia - programban változó nevével hivatkozunk a területre) Az érték megvizsgálható és módosítható.

9 Neve név képzési szabályok, ezek programozási nyelvenként eltérőek lehetnek, a nevek betűkből és számokból állhatnak, betűvel kell kezdődjenek, nem lehetnek bennük írásjelek vagy szünet. Memóriacíme nem kell ismernünk az értékét, de bizonyos nyelvekben felhasználjuk. Pillanatnyi értéke egy változónak a definiálás pillanatától kezdve van pillanatnyi értéke(ha nem adtunk akkor is), a definiált, de még értéket nem kapott változókat inicializálatlan változóknak szokás nevezni, Típusa meghatározza a lefoglalt memóriaterület nagyságát, (van 1, 2, 4 byte-os), meghatározza, hogy az adatot hogyan lehet kezelni, meghatározza, hogy milyen műveletek végezhetők az adattal.

10 Konstans A konstans is egy memóriatartományt reprezentál, adott típusú értéket tárolhat, ez az érték megvizsgálható, de nem módosítható.

11 Azonosító A programozási nyelv objektumaihoz, konstansaihoz, változóihoz, típusokhoz, programegységeihez, for-dítási egységekhez rendelt nevet hívjuk azonosítónak. Általános szabály: az azonosítók betűkből és szám-jegyekből állhatnak. Védett azonosítók Fordíthatóság miatt a pr. nyelvek alapszavait azonosítóként használjuk tilos. Ezek a védett azonosítóknak. Azonosítók átlapolása (túlterhelés) Különböző objektumokat különböző azonosítóval jelöljük Lehet ugyanaz, ha a hatáskörük különböző.

12 Hozzáférési jog Az adat módosíthatósága és lekérdezhetősége. Kezdőérték Kezdőértéknek nevezzük a memóriába képezéskor a lefoglalt helyre elhelyezett értéket. Hatáskör Egy azonosító hatáskörének nevezzük a programszöveg azon tartományát, amelyben a definíciója érvényben van. Globális: minden eljárásból elérhető. Saját: Csak az adott eljárásban használható Lokális: Csak az őt közvetlenül tartalmazó eljárásban használható. Láthatóság A program azon része, ahol lehetséges a hozzáférés (egy lokális változó eltakarhat egy külső változót).

13 Élettartam A futási idő azon része, ahol az azonosító ugyanazt az adatot jelenti. Típus Az alábbi adattulajdonságok összessége: értékhalmaz, műveletek, ábrázolás. Értékhalmaz Az a halmaz, amelyből a változó értéket vehet fel.

14 Adat csoportosítása (értékhalmaz szempontjából)
Egyszerű típusok Szerkezetileg nem bontható tovább. Egész, valós, logikai, karakter, mutató (adat címe), felsorolás, intervallum. Összetett(strukturált) típusok Szerkezettel rendelkezik. Rekord (különböző típusú, de logikailag összetartozó típusok együttes kezelése), halmaz, szöveg (karakterek sorozata), sorozat, tömb (mátrix).

15 Operátorok és kifejezések
Az operátorok speciális szimbólumok, amiket olyan egyszerű matematikai műveletek reprezentálására használunk, mint az összeadás vagy a szorzás. Az operandusok az értékek, amiket az operátorok segítségével kombinálunk. Az értékeket és a rájuk hivatkozó változókat operátorok segítsé-gével kifejezésekké kombináljuk. a, b = 2.5, c = 4*a + b/2 operátorok: * , + és / operandusok: 3, változók: a,b,c Hatványozás operátora **, modulo operátor: %, Relációs operátorok x ==y egyenlő y-nal x!=y nem egyenlő y-nal x >y nagyobb, mint y x <y kisebb, mint y x >=y nagyobb, vagy egyenlő mint y x<=y kisebb, vagy egyenlő mint y