A terhelésélettan alapjai

Az előadások a következő témára: "A terhelésélettan alapjai"— Előadás másolata:

1 A terhelésélettan alapjai
Dr Györe István

2 Teljesítményt meghatározó tényezők
Gyorsaság Erő Állóképesség

3 Sportágak felosztása Erő, gyorserő Küzdő Labdajáték Állóképességi Egyéb

4 Erő, gyorserő sportágak
Súlyemelés Atlétika dobószámok (súly, kalapács diszkosz, gerely) Atlétika ugrószámok (magas, távol, hármas, rúd) Sprintszámok ( m síkfutás, 50m úszás, 200m kajak, kerékpár sprintverseny

5 Küzdősportok Birkózás Cselgáncs Karate Ökölvívás

6 Labdajátékok Labdarúgás Kézilabda Kosárlabda Röplabda Vízilabda Jégkorong Tenisz, asztalitenisz

7 Állóképességi sportágak
Rövididejű állóképesség (35mp-2perc) Középidejű állóképesség (2-10perc) Hosszúidejű állóképesség I. (10-90 perc) Hosszúidejű állóképesség II. ( perc) Hosszúidejű állóképesség III.(360 perc < )

8 Energiaszolgáltató folyamatok
Nyugalomban egy 70 kg-os férfinak kb. 51 g ATP áll rendelkezésére. 24 óra alatt kb 145 kg ATP-t “fogyaszt”, azaz alakít át ADP-vé és Pi-vé. Az ATP készlet nyugalomban kb. 30 mp-re elég, a szükséglet 0,1 kg/perc, aktív izommunka esetén az ATP “fogyasztás” 0,5 kg/perc-re emelkedhet. Ádám Veronika: Orvosi Biokémia, Medicina,2001

9 Energiaszolgáltató folyamatok
Anaerob (izom tömeg) rövid ideig tartó magas intenzitás - alactacid ( ATP, kreatinfoszfát) - lactacid (anaerob glikolízis) Aerob (keringés, légzés) hosszú ideig tartó közepes vagy alacsony intenzitás

10 Energia szolgáltató rendszerek

11 Energiaszolgáltató rendszerek sebessége

12

13 Energia szolgáltató folyamatok a terhelési idő függvényében
100% ATP - CP Anaerob glikolízis százalékosos megoszlás Aerob energia rendszer 10 sec 30 sec 2 min 5 min +

14 Aerob glikolizis

15 Anaerob és aerob folyamatok százalékos megoszlása sportáganként

16 Anaerob és aerob folyamatok százalékos megoszlása úszásban

17 Anaerob és aerob folyamatok százalékos megoszlása sportáganként

18 Anaerob és aerob folyamatok százalékos megoszlása hazai siker sportágakban
Vízilabda

19 Laboratóriumban vizsgált paraméterek terhelés során
Teljesítmény ( sebesség, watt, stb..) Gázcsere (VE, VO2 max., stb.) Tejsav (sav-bázis paraméterek,ionok) Reakcióidő (nyugalmi, terheléses)

20 A gázcsere és a gázok transzportja

21

22 Ventiláció (VE), FECO2% és O2% változása folyamatos terhelés során

23 Ventiláció (VE), VCO2 és VO2 változása többlépcsős növekvő és állandó terhelés során

24 A VO2 és VCO2 számítása VO2 és VCO2 mennyiségi meghatározás (STPD)
VCO2 = (VE * FECO2) - (Vi* FiCO2) A szervezet 1 perc alatt hány liter CO2-t távolít el (liter/perc) VO2 = (Vi* FiO2) - (VE*FEO2) VE = VTex * BF VE = kilégzési térfogat * légzésszám A szervezet 1 perc alatt hány liter O2-t vesz fel (liter/perc) A teljes légzési ciklusra (belégzési + kilégzési idő) vonatkoztatva Wasserman et al., 1994 Wilmore and Costill, 1973 VE: kilélegzett levegő térfogata liter/perc Vi: belélegzett levegő térfogata liter/perc FiO2, FiCO2: belélegzett levegő O2, CO2 koncentrációja ml/100ml FEO2, FECO2:kilélegzett levegő O2,CO2 koncentrációja ml/100ml

25 A maximális oxigénfelvételt meghatározó centrális és perifériás tényezők
Robergs,R.A., Roberts, S.O.: Exercise Physiology. Exercise, Performance, and Clinical Aplications. Mosby-Year Book, inc.; 1977

26 A szívtérfogat és a maximális O2 felvétel változása

27 A magasság hatása a ventilációra és a vér parciális O2 és CO2 nyomására

28 OXYGEN-HEMOGLOBIN DISSOCIATION CURVE

29 Maximális O2 felvétel teljesítmény kategóriái

30 Maximális O2 felvétel az egyes sportágakban (ml/perc/tskg)

31 Maximális O2 felvétel az egyes sportágakban (ml/perc/tskg)

32 Maximális O2 felvétel az egyes sportágakban (ml/perc/tskg)

33 Állóképességi teljesítmény mutatók
Normál Edzett Normál Elit Jövőben nyugalom nyugalom terhelés terhelés terhelés VO , , ml/perc/kg VE liter/perc Q liter vér/perc Pulzus /perc SV ml AnT % % %

34 Ventilláció és O2 felvétel változása terhelés során

35

36 A ventilláció növekedésének élettani háttere
R. A.Roberg, The biochemistry of metabolic acidosis: Where do the protons come from? Sportscience 5(2) 2001.

37 A terhelés alatt bekövetkező ventiláció változás elsősorban a vér pO2 és pCO2 változásának eredője. A vér pO2 változása közvetlenül a perifériás kemoreceptorokra hat, míg a vér pCO2 változása mindkét szabályozó rendszert érinti, de csak közvetve, az agyi véráramláson ill. a sav-bázis rendszeren keresztül.

38 Aerob és anaerob átmenet

39

40 Anaerob átmenet meghatározása

41 Edzés-adaptáció hatása az anaerob átmenetre
Tejsav edzetlen edzett LT LT 25% 50% 75% 100% VO 2 max %

42 Hormonális edzés-adaptáció

43 Pulzusszám, tejsav és O2 felvétel edzés- adaptációs ideje

44 Túledzettség fogalma, oka
A túledzettség fokozott vagy állandó terhelés ellenére bekövetkező, nem tervezett, vagy váratlan teljesítmény csökkenés. A túledzettség a terhelés és az azt követő pihenési időszak között hosszú ideje fennálló kiegyensúlyozatlanság következménye.

45 A túledzettség kialakulása
Teljesítmény Session 1 Session 2 Session 3 Edzés napok

46 Túledzettség kialakulása, fokozatai
overload edzésinger  adekvát pihenő Edzés növelése (megfelelő)  teljesítmény overreaching edzésinger  inadekvát pihenő ismételt edzés(+ )  teljesítmény pihenés Teljes regeneráció 2-3 hét overtraining edzésinger  inadekvát pihenő ismételt edzés(+ )  teljesítmény Pihenés ellenére sincs regeneráció Több hónap Dr. Noel McCaffrey

47 Túledzettség gyakorisága
A túledzettség az élsportban gyakrabban fordul elő, mint feltételezzük. Morgan és mtsai ausztrál úszók 25% labdarúgók > 50% nagy állóképességű sportágakban 70% McCaffrey és mtsai hosszútávfutók 60% labdarúgók % kosárlabdázók 33%

48 A diagnózis felállításának nehézségei
A legnehezebb feladat szétválasztani egymástól a „preovertraining” állapotot és az optimális edzettségi szintet. Gyakorlati szempontból a legnagyobb gond a változások helyes, objektív értékelése, mivel ezeket a változásokat nagy mértékben befolyásolja a sportági sajátosság, a felkészülési periódus, az egyéni adottság, sőt a túledzettség mértéke is.

49 A diagnózis felállításának nehézségei
A standard körülmények között végzett vizsgálatokból nehéz egyedi esetekre következtetéseket levonnunk. A teljesítmény csökkenés mellett számos hormonális, biokémiai, immun és pszichológiai változásokat is találhatunk, melyek segíthetnek a túledzettség diagnózisának felállításában. Ki kell zárni a túledzettség diagnózis felállítása előtt a túledzettség tüneteihez hasonló tüneteket okozó, szervi eredetű megbetegedéseket.

50 Állandó fáradtsággal és csökkent teljesítménnyel járó kórképek
Ritkán előforduló endokrin betegség mellékvese velő szív betegség HIV malabszorpció tüdőbetegség tumorok vesebetegség neuromuszkuláris betegségek Kevésbé gyakori dehidráció diabetes táplákozási zavar hepatitis hypothyroidism krónikus fertőzések gyógyszer mellékhatás táplálkozás  CH / fehérje Leginkább előforduló allergia terhelés indukált asthma alvászavar vashiányos anaemia teljesítmény kényszer fertőzések akut mononucleosis légúti, húgyúti fertőzés túledzettség hangulat ingadozás Dr. Noel McCaffrey

51 Teóriák a túledzettség kialakulásában
Pszichés teória (Herxheimer, 1930) Monotónia hipotézis (Foster, Lehman, 1990) Klinikai tünetek alapján szimpatikus és paraszimpatikus típusú túledzettség (Israel,1958; Kereszty, 1971). Szubsztrát elméletek: - glikogén depleciós hipotézis (Snyder, 1995) - BCAA elmélet (leucin, izoleucin, valin) (Meeusen,1997) - NH3, ammónia (Broberg, Salin, 1988) Neuro-endokrin disbalance elmélet (Barron, 1985) Citokin elmélet (Smith, 2000)

52 A szimpatikus túledzettség tünetei
terhelés utáni mérsékelt pulzus megnyugvás magas nyugalmi pulzus korai elfáradás étvágycsökkenés, súlyvesztés gyenge sportteljesítmény izomfájdalom nyugtalan alvás idegesség, ingerlékenység fokozott izzadás, verítékezés 52

53 A paraszimpatikus túledzettség tünetei
terhelés utáni normál vagy gyors pulzus megnyugvás alacsony nyugalmi pulzus normál étvágy, állandó testsúly gyenge sportteljesítmény depresszió, letargia fáradtság aluszékonyság alacsony vérnyomás alacsony vércukorszint terhelést követő alacsony tejsav koncentráció 53

54 Túlterhelés (overreaching) néhány kritériuma
Kerékpárergométeres többlépcsős terhelés; országúti kerékpárosok (Snyder,1995) - maximális teljesítmény > 3%-kal csökken - maximális pulzusszám > 5 ütés/perccel csökken - plazma kortizol koncentráció legalább 60 nmol/l-rel csökken. Futószalag; női állóképességi sportolók (Uusitalo, 2001) - VO2max > 4%-kal csökken - maximális sebesség csökken - nem specifikus tünetek is megjelentek (pl. edzésfáradtság, alvásproblémák, rendszertelen menstruáció, étvágytalanság, stb.). Szérum karbamid koncentráció (Hartmann, 2000) -férfiaknál > 8,3 mmol/l -nőknél >7,0 mmol/l

55 Glikogén depléciós hipotézis
Nem megfelelő energia bevitel: Csökken az agyalapi mirigyben a terhelés indukálta hormon válasz, csökken a cortisol és inzulin elválasztás Csökken a nyugalmi tesztoszteron szint Csökken a fehérje és glikogén szintézis Csökken az RQ ( FFA energia felhasználás relatíve nő) Csökkent hormon válasz miatt edzés teljesítmény, adaptáció csökken Fáradtság

56 Túlterhelés, túledzettség laboratóriumi jelei
Vér összetevők hemoglobin / hematokrit fehérvérsejt szám vas, ferritin vér tejsav (submax / max terhelés) tesztoszteron / cortisol katekolaminok (nyugalmi, éjszakai) Vér összetevők CK LDH GOT GPT bilirubin karbamid kreatinin Túledzettség, túlterhelés esetén a gGT nem változik, ill. fiziológiás határon belül marad!!!!

57 Szérum enzim változások tartós terhelés után
Ultra maraton futó Irodalomi adat: 320 km BÉCS-BUDAPEST 48 óra TE 3nap TU 1 nap TU 16 nap CK (U/L) 248 20234 133 LDH (U/L) 425 3503 550 GOT (U/L) 27 739 33 GPT (U/L) 21 234 44 A változás elsősorban a terhelés időtartamától és nem az intenzitástól függ.

58 Javasolt eszközök és alkalmasságuk a túledzettség diagnosztizálásában
Változások Alkalmazhatóság Sportspecifikus teljesítmény (Szub)maximális edzés ↓ Arany standard; Rendszeres vizsgálat a legtöbb sportágban nem megoldható Ergometriás Anaerob küszöb (↑) Nem diagnosztizálja a túledzettséget,de feltár más edzéshibákat Neuromuszkuláris ingerlékenység Nyugalmi Nehéz módszer; több adatot igényel Hangulat profil Nagyon érzékeny; manipulálható Szubjektív panaszok Nyugalmi, Szubmaximális edzés során ↑ „ólmos lábak”: nagyon gyakori; alvászavarok: ritkább; Urhausen A., Kindermann W. 2002

59 Javasolt eszközök és alkalmasságuk a túledzettség diagnosztizálásában
Változások Alkalmazhatóság Borg-skála Szubmaximális edzés (↑) Kis változások Pulzusszám Nyugalmi HR variabilitás Maximális edzés ↔ ? (↓) ↑ más problémát jelezhet (fertőzés) Nincs elegendő adat Inkább kis változások RQ (Szub)maximális edzés ↓ Laktát Nem diagnosztizálja a túledzettséget, de kizár más edzéshibákat CK, urea ↑ izom túlerőltetést vagy szénhidrát depléciót jelezhet Urhausen A., Kindermann W. 2002

60 Javasolt eszközök és alkalmasságuk a túledzettség diagnosztizálásában
Változások Alkalmazhatóság Tesztoszteron Nyugalmi ↔ ↓ nagy fiziológiai eltérés Kortizol Maximális edzés (↓) ↑ nagy fiziológiai eltérés Az intenzív edzés és a túledzettség közötti megkülönböztetés kétséges ACTH ↓ Nagyon érzékeny, az intenzív edzés és a túledzettség közötti megkülönböztetés kétséges Katekolaminok Kiválasztás (vizelet) (plazma) ↓ vagy ↔ Kimutatott ↓ a túledzettség késői jele Párhuzamos laktát változások Urhausen A., Kindermann W. 2002

61

62 Köszönöm a figyelmet!