Információszerzés spontán beszédből

Az előadások a következő témára: "Információszerzés spontán beszédből"— Előadás másolata:

1 Információszerzés spontán beszédből
RÁNKI Sára Szegedi Tudományegyetem, Nyelvtudományi Doktori iskola

2 A nyelvhasználat mint tevékenység
A nyelv ösztön? A nyelvi tevékenység fogalmának bevezetése Intelligencia és nyelvhasználat Átlag nyelvhasználókról van szó Több anyanyelvűség Kortárs kutatások: neurolingvisztika, pszicholingvisztika

3 A spontán beszéd jellemzői
Nem kontrollált Nem tudatos Az egyén beszédsajátosságait tükrözi Néhány szociodemográfiai jellemzőt mutat: kor, iskolai végzettség, nem, anyanyelv, származási hely

4 Bűnügyi nyelvészeti terepmunka
Kihallgatás diskurzuselemzése Börtönnyelvészet Szakértői vizsgálat Menekülttábor Tüntetések Igazából nem „földrajzi kérdés” a terepmunka

5 Esetbemutatás 1. KIHALLGATÁS
Kihallgatás diskurzuselemzése Van-e a sértett tanúvallomásában olyan nyelvi jel, amely arra utal, hogy a gyanúsított követte el a bűncselekményt? Történetmesélés saját szavakkal Szó szerinti jegyzőkönyvezés AZ ELLENŐRZÉS SPONTÁN BESZÉD VIZSGÁLATA.

6 Esetbemutatás 2. VIDEOFELVÉTEL ELEMZÉSE
Spontán vagy betanított a szöveg, ami a felvételen hallható, látható? Tehát van-e igazságtartalma a szövegnek vagy nincs? „Visszamondja a feljelentést” „Bozontvágó” AZ ELLENŐRZÉS SPONTÁN BESZÉD VIZSGÁLATA.

7 Esetbemutatás 3. SZERZŐSÉGVIZSGÁLAT
Egy adott szöveget a feltételezett szerző írt-e? Több szerzője van-e egy szövegnek? Diktált-e a szöveg? Kényszer hatására íródott-e a szöveg? AZ ELLENŐRZÉS SPONTÁN BESZÉD VIZSGÁLATA.

8 Esetbemutatás 4. LEHALLGATÁSOK ELEMZÉSE
EZ MAGA A SPONTÁN BESZÉD Vizoviczky ügyben Bűnügyi Szótár készítése A bűnözői titkosnyelv dekódolása Többdimenziós keresés Más bűnszervezetek esetében is hasznos lenne

9