Nagy Sándor Sport Szakpszichológus

Az előadások a következő témára: "Nagy Sándor Sport Szakpszichológus"— Előadás másolata:

1 Nagy Sándor Sport Szakpszichológus
SPORTPSZICHOLÓGIA Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Kar Sportsebészeti és sportorvostani Tanszéki Csoport Péterfy Sándor Utcai Kórház - Rendelőintézet és Baleseti Központ Tanszékvezető, Szakmai Igazgató: Prof. Dr. Hangody László egyetemi tanár Tanszéki csoportvezető: Prof. Dr. Berkes István 1145 Budapest, Uzsoki u , Tel: ,

2 TÉMÁK A sportpszichológia meghatározása, elméleti és gyakorlati feladatai Lelki zavarok a sportban, sportolók gyakori pszichológiai problémái A sportpszichológusi munka menete egyéni- és csapat sportoknál Gyakorlati sportpszichológia, mint a teljesítmények pszichológiája Csúcsteljesítmények mentális modelljei a sportban A siker kultúrája sportszervezetekben A sikeres sportolók személyisége A csapatsportok pszichológiai folyamatai Csapattá fejlődés A sérülések pszichológiája Stressz, elfáradás és a sérülés A sérülésből való visszatérés

3 MI A SPORTPSZICHOLÓGIA?
Alkalmazott tudomány. A sportpszichológia a fizikai aktivitás (versenysport, szabadidősport, testnevelés) lélektani hatásainak vizsgálatával foglalkozó tudomány. A sportoló ember személyiségével, a sporttevékenység pszichológiai jellemzőivel foglalkozik. Az egyéni- és csapatsport teljesítmények pszichikus összetevőit vizsgálja, azokat fejleszti a pszichológia módszereivel.

4 A SPORTPSZICHOLÓGIA ELMÉLETI FELADATAI
A sportolói személyiség feltárása A motiváció és teljesítmény-motiváció vizsgálata A sportolóra és a sporttevékenységre ható környezeti (tárgyi, személyi) hatások elemzése Az edzés és versenyzés folyamatainak megismerése A sport és személyiség kölcsönhatásainak tanulmányozása A teljesítmény-növelés módszereinek kidolgozása és kutatása A fittség és a jó-közérzet kialakítás módszereinek vizsgálata

5 A SPORTPSZICHOLÓGIA GYAKORLATI FELADATAI
Az egyes sportágak pszichológiai profiljának feltárása A sportolók pszichológiai alkalmasságának és beválásának megállapítása (UP- kiválasztás és képzés) A sportolók pszichológiai felkészítése A sport-teljesítmény pszichológiai összetevőinek feltárása Optimális fejlesztés (optimális versenyállapot elérésének segítése) Csapatépítés, a csapat-struktúra pszichológiai vizsgálata és elemzése A sportkarrier kritikus helyzeteinek kezelése

6 Küzdő sportágak: ökölvívás, cselgáncs, birkózás, vívás, stb.
Sportpszichológia TÁMOP E-13/KONV SPORTÁGI PROFILOK Taktikai gondolkodást igénylő sportágak: labdajátékok, sakk,vívás, tenisz, stb. Állóképességi sportágak: úszás, kajak-kenu, evezés, futás, stb. Művészi sportágak: torna, ritmikus gimnasztika, műugrás, műúszás, műkorcsolya. Küzdő sportágak: ökölvívás, cselgáncs, birkózás, vívás, stb. A taktikus gondolkodást, helyzetelemzést, probléma megoldáat igénylő sportágak művelőinek magasabb intellektuális képességekkel kell rendelkezniük. Ezeknek a sportágaknak az élvonalbeli versenyzői jóval intelligensebbek mint átlagos kortársaik. Az ellenfél gondolkodására is rá kell hangolódni, észlelni kell, hogy milyen elképzelés szerint építi fel taktikáját. Állóképességi sportágak: Itt a fizikai állóképesség a domináló, egy nagyon jelentős tényező van ezeknél a sportágaknál, hogy saját erejüket, hogyan adagolják, milyen taktika szerint versenyeznek, ezen túl pillanatnyi döntéseiket, hogyan kommunikálják az egy hajóban evező társaikkal. Legnagyobb feladat az edzés monotóniájának az elviselése. Több az introvertált irányúltságú versenyző közöttük mint a többi sportágban., ugyanakkor igen ambíciózusak, impulzívak. Művészeti sportágak: A fizikai állóképesség mellett precíz, koordinált mozgásra is szükség van, ami lehetővé teszi a szerrel, illetve partnerrel való pontos együttműködést. Fontos a test esztétikus megjelenése, ezért speciális diétán élnek a versenyzők évekig. Küzdő sportágak: A birkózás és az ökölvívás igen nagy hagyományú sportág a magyar sportéletben, és talán ez a sportági csoport ami jelenleg is sok érdeklődőtt vonz a társadalom minden rétegéből.

7 A TELJESÍTŐKÉPESSÉGET AKADÁLYOZÓ LELKI TÉNYEZŐK
TÁMOP E-13/KONV Sportpszichológia A TELJESÍTŐKÉPESSÉGET AKADÁLYOZÓ LELKI TÉNYEZŐK Lelki zavarra utaló jelzések/tünetek: - teljesítmény csökkenés - indokolatlanul nagy izgalom verseny előtt - fokozott ingerültség, érzékenység - vádaskodás - elbizonytalanodás, visszahúzódás - sporttevékenység feladásának fontolgatása - monotónia tűrés csökkenése - figyelem koncentrációjának csökkenése - céltalanság, céltévesztés, alvás és étkezési zavar - önértékelési bizonytalanság, saját maga leértékelése - alvás és étkezési zavar A következőkben olyan tipikus jelzéseket látunk felsorolva amelyet mind a sportoló, mind a környezetében élők felfedezhetnek, amelyek tünetértékűek, vagyis valamilyen belső lelki megoldatlanságra utalnak, amelyek akadályozhatja a teljesítőképességet, ami beavatkozást igényel. A teljesítmény ingadozást először az edző veszi észre, feltünő lehet, ha szemtelen hangot üt meg, irányíthatatlanná válik a sportoló. Észre veheti a pszichés problémát a sportorvos iskülönösen az edző és versenyző viszonyában bekövetkező változásokat látja éles szemmel. A szülő a versenyzési illetve az edzés kedvet látja gyermekén.

8 SPORTOLÓK LEGGYAKORIBB PSZICHOLÓGIAI PROBLÉMÁI
Inkonzisztens teljesítmény Elakadás (teljesítmény-megtorpanás) Teljesítmény-szorongás kezelése Mentális hibák elkövetése A koncentráció akadálya, vagy hiánya A kudarc feldolgozása Alul-motiváltság Edzővel való kapcsolat, konfliktus Megküzdés a személyes problémákkal Kiégés, telítődés

9 A SIKERES SPORTOLÓK PSZICHOLÓGIAI TULAJDONSÁGAI
Sportpszichológia TÁMOP E-13/KONV A SIKERES SPORTOLÓK PSZICHOLÓGIAI TULAJDONSÁGAI Optimális önbizalomszint Figyelem-összpontosítás Önkontroll Pozitív képzetek és gondolatok kialakítására Elkötelezettség és eltökéltség Céltudatosság Gondolkodást kontrolláló stratégiák ismerete Jól kidolgozott versenyterv Optimális motivációs feszültség Sikerorientált személyiség Negatív hatások semlegesítésének képessége A motiváltság fenntartására és a túlzott önbizalom elkerülésére optimális önbizalomszint kialakítása szükséges. A túlzott önbizalom kockáztató magatartásra hajlamosítja a sportolót, ezért a taktikai sportágakban különösen fontos az önbizalom szabályozása. · A figyelem-összpontosítás fejlesztése a rövid ideig tartó erőkifejtést igénylő sporttevékenységben (pl. atlétikai ugrószámok) és a hosszú távú teljesítmények során egyaránt fontos. Ez utóbbi esetében különös hangsúlyt kell fektetni a verseny alatti figyelemváltásokra és a fáradásra. · A sporttal kapcsolatos pozitív képzetek és gondolatok kialakítására kell törekedni, olyan technikák alkalmazásával, melyek hatékonyan fejlesztik az információfeldolgozás folyamatát. A kognitív képességek (emlékezet, gondolkodás, képzelet, vagy észlelés) funkcióinak magasabb szintre emelésével csökkenthetjük az idegességet, a szorongást, javíthatjuk a megküzdést és a koncentrációt. · Az érzelmi folyamatok kontrollálása az élversenyzők egyik legjobban fejleszthető képessége. Az önkontrollt segítő technikák sportág- és versenyző specifikus alkalmazása ajánlott. · Céltudatosság: jól kidolgozott célkitűzés. A „van” és „kell” állapot közötti pszichológiai folyamat, mely megfogalmazza konceptualizálja) és lépésről-lépésre meghatározza (operacionalizálja) a célok eléréséhez vezető utat. · Az eltökéltség és az elkötelezettség minden olyan tevékenységhez szükséges, ahol magas szintű teljesítményelvárás és teljesítményigény áll fenn. · A gondolkodást kontrolláló stratégiák keretében a sportolók megtanulják a problémafelismerő és -megoldó szemlélet kialakítását. Az előre nem látható események vagy a pillanatnyi állapotban bekövetkező változások gyors kezelésére vonatkozó technikákat sajátítanak el. · Az ideális felkészülés érdekében jól kidolgozott versenytervvel kell rendelkeznie a sportolónak. A versenyterveknek összhangban kell lennie az edzéstervezéssel, a különböző edzéstervekkel (keretedzés terv, éves felkészülési terv a makro- és mikro ciklusokkal). · A környezeti negatív hatások semlegesítésének képessége, a koncentrálóképesség alkalmazási szintjének magas foka. · A sikerorientált személy a feladatra nem a körülményekre koncentrál, ezért gazdaságosabban tudja a pszichés energiáit mozgósítani és adekvátan felhasználni.

10 A SPORTPSZICHOLÓGUS MUNKATERÜLETEI CSAPATOKNÁL
TELJESÍTMÉNY- KULTÚRA MENTÁLIS KÉPESSÉGFEJLESZTÉS EGYÉNI TELJESÍTMÉNY CSAPATÉPÍTÉS Víziók Értékek Vezetés Kommunikáció Tehetség- menedzselés Teljesítmény- profilozás Célkitűzés Koncentráció Mindfulness, jóga Relaxáció Légzés-kontroll Aktiváció Belső-beszéd Vizualizáció Rituálék Én-tudatosság Ön-menedzselés Önbizalom Energia- Társadalmi tudatosság Ön-irányítás Mások vezetése Krízis-megbeszélés Bizalomépítés Csapat-visszajelzés Csapat-identitás és kohézió Konfliktus- menedzsment Győztes-formula

11 A SPORTPSZICHOLÓGIAI MUNKA MENETE
Első interjú Diagnosztika (pszichológiai tesztek felvétele és kiértékelése). Sportpszichológiai munkaterv kidolgozás, a célok megfogalmazása. Heti 1 x 1 óra foglalkozás, konzultáció. – bevezető szakasz: Módszerek/technikák elsajátítása. – átmeneti szakasz: A módszerek beépítése az edzésbe, versenyzésbe. – működési szakasz: Alkalmazás. Folyamatos felkészülés, otthoni és edzés körülmények. Edzőtábori körülmények közötti rendszeres gyakorlás, konzultáció. Segítségnyújtás a mérkőzések/versenyek előtt, alatt és után. A folyamat állandó monitorozása, a tapasztalatok visszacsatolása.

12 A GYAKORLATI SPORTPSZICHOLÓGIA
Lényegében a sport-teljesítmények pszichológiai tényezőivel (azok optimalizálásával/maximalizálásával) foglalkozik Az élsportban a teljesítőképesség fejlesztése történik pszichológiai módszerekkel. Az erősségek megtartása mellett a gyenge oldal fejlesztése A magas szintű teljesítőképesség stabilizálása

13 CSÚCSTELJESÍTMÉNY MODELLEK A SPORTBAN
Kétoldalú modell: (Schilling – Gubelmann) Három tényezős modell: (Gary Beale) Sprtágspecifikus modell „4 C” – Lelki állóképesség modell (Gregg Swanson) Többtényezős modell

14 TESTI ÉS LELKI FOLYAMATOK HATÁSA A SPORTTELJESÍTMÉNYRE
CSÚCSTELJESÍTMÉNYEK (Schilling – Gubelmann, 1982) TESTI ÉS LELKI FOLYAMATOK HATÁSA A SPORTTELJESÍTMÉNYRE Fizikai funkciók Mentális funkciók Egyéni csúcs-teljesítmény szint LELKI TESTI Pszicho-motoros funkciók

15 CSÚCSTELJESÍTMÉNY – MODELL (Gary Beale, 1986) Sierra Center for Peak Performance in Reno, Nevada, USA CSÚCSTELJESÍTMÉNY

16 CSÚCSTELJESÍTMÉNY A SPORTBAN
Sportágspecifikus pszichológia - A sportághoz szükséges készségek - Az adott sportág pszichológiai követelményei Sportági készségek Mentális erő Fizikai fittség

17 MENTÁLIS ERŐ FELELŐSSÉGVÁLLALÁS – Mindig vállald magad
CÉLTUDATOSSÁG – Soha ne add fel (ne lépj ki..) BÁTORSÁG – Légy bátor cselekedni GYŐZTES MENTALITÁS – Beállítódás a versenyre / edzésekre OPTIMIZMUS – Minden dologban maradj pozitív KOCKÁZATVÁLLALÁS – Ha az esélyt jelent a győzelemre RUGALMASSÁG – Mindig „pattanj vissza” FÓKUSZÁLTSÁG – Zavarok esetén is tartsd a fókuszt TANULÁS – A hibákat visszajelzésnek tekintsd IGÉNYSZINT – Magas színvonalat várj el magadtól (a társaidtól is)

18 A LELKI ÁLLÓKÉPESSÉG 4’C MODELLJE Gregg Swanson
KIHÍVÁS ÖNBIZALOM KONTROLL ELKÖTELEZŐDÉS

19 A CSÚCSTELJESÍTMÉNYEK ÉS A JÓL-LÉT PSZICHOLÓGIAI ÖSSZETEVŐI
Jól-lét és csúcs-teljesítmény Sport- pszichológiai coaching Életmód, mint élsportolói és Élet-képességek Személyiség és Identitás Kulcs- emberek (Csapat- társak, versenyzők, mások) Nem-sport Környezet Társadalom Tanulás/ Munka > FEJLESZTÉS > Kulcs-emberek (Család Partner Barátok Mások) Sport- környezet Edzés Verseny < FEJLESZTÉS <

20 CSÚCSTELJESÍTMÉNYEK ÖSSZETEVŐI (Christopher Willis, 2015)
A csúcs-teljesítmények létrejöttét a KÖRNYEZETi (sport- és nem sport-) tényezők jelentősen befolyásolják A személyiség, az életmód, és a mentális felkészülés a fejlesztésben fontos szerepet játszanak Alapvető faktorok a csúcsteljesítmények eléréséhez: A csúcsteljesítmények és a „jól-lét” egyéni pszichológiai összetevői A siker kultúrája egy csapatban A kiválóság kultúrája egy sport-szervezetben

21 A SIKER KULTÚRÁJA SPORTSZERVEZETEKBEN
A győzelem/SIKER a csapat- és egyéni sportokban (is) CSAPATMUNKA. Egy sportcsapat sikere megköveteli, hogy időt és energiát kell fordítani a KULTÚRA ÉPÍTÉSére, amely elvezet a sikerhez. A kultúra a kifejezi egy csapat ÉRTÉKeit, ATTITŰDjeit, és HIEDELMEIt a sportágról és a versenyről. A kultúra alapja az azonosított KÜLDETÉSTUDAT és a KÖZÖS CÉLOK (pl. a célok irányulhatnak a kvalifikációs tornákra, és azok döntőire, vagy a trófeák/címek elnyerésére).

22 CSAPATOK PSZICHOLÓGIÁJA

23 A CSAPATTÁ FEJLŐDÉS (Bruce Tuckman)
4. TELJESÍTÉS 1. ALAKULÁS 3. NORMALIZÁLÓDÁS 2. VIHARZÁS

24 A CSAPATTÁ FEJLŐDÉS FOLYAMATA
Alakulás: A csapat tagjai megISMERKEDNEK a csapat többi tagjával. A csapat tagjai társas ÖSSZEHASONLÍTÁSOKat végeznek, felmérik a többiek erősségeit és gyengeségeit. Viharzás: A második szakasz fő jellemzője az ellenállás, hogy kontrollálják a csoportot, és konfliktusokat. HATALMI HARCOK is előfordulhatnak, mint egyének, valamint a formális és informális vezetők. Mindenki létrehozza saját státuszát és szerepét a csoporton belül. Ebben a szakaszban, a csapat tagjainak nyíltan kell kommunikálniuk. Normaképződés: Ebben a szakaszban, a konfliktusok megoldása történik, és az EGYSÉG ÉRZÉSE formálódik. A játékosok együtt dolgozni a közös célok eléréséhez. CSAPATSZEREPEK STABILIZÁLÓDNAK, és a tisztelet alakul ki az egyes játékosok között. Egyéni hozzájárulások a csapat teljesítményéhez. Teljesítés: Csapat tagjai egy csatornába terelik az energiáikat a csapatsiker érdekében. STRUKTURÁLIS PROBLÉMÁK MEGOLDÓDNAK, és a személyközi kapcsolatok már stabilizálódtak. A szerepek jól meghatározottak, és A JÁTÉKOSOK SEGÍTIK EGYMÁST A SIKERÉRT ELSŐDLEGES CÉL A CSAPAT SIKERE!!

25 A KIVÁLÓSÁG ÉS BIZALOM vs. EZEK HIÁNYÁNAK JELEI
A BIZALOM JELEI A BIZALMATLANSÁG JELEI Nyílt KOMMUNIKÁCIÓ és információ Lecsökken a kommunikáció MEGOLDÁSKERESŐ megbeszélések a különböző csoportok között A kritika és a hibáztatás növekedik Törekednek CSÖKKENTENI AZ EGYENLŐTLENSÉGET és státusz-különbséget A tisztelet csökken, folyamatos bírálatok INSPIRÁLÓ CÉLOK kommunikációja Az elszigetelődés növekszik - klikkesedés Az ASPIRÁCIÓs szint emelése Az aspiráció emelkedés befelé irányul – az emberek magukba fordulnak DICSÉRIK, akik megfelelnek a magas színvonalnak A belső harcok kiéleződnek KEZDEMÉNYEZÉSek, pl. jutalmak Csökkennek a kezdeményezések A POZITÍVUMOK megerősítése A negativitás elterjed

26 AZ EDZŐ VEZETÉSI STÍLUSA
Sportpszichológia TÁMOP E-13/KONV AZ EDZŐ VEZETÉSI STÍLUSA Autokratikus: Az alapvető kérdések eldöntésében egyeztetés nélkül, önhatalmúlag dönt és utasít. Demokratikus: Szélsőségektől mentes, az önkéntességre, a belátásra épül. A vezetés eszköze leggyakrabban a meggyőzés. Megengedő: A vezető beleolvad az irányított csoportba, nem értékel. Versenyhelyzetben nem a perfekten felkészített, de rossz hangulattal edző versenyző fog kiválóan teljesíteni, hanem aki élvezet az edzést, aki saját céljaiért küzdött nem az edzői terrornak kitéve. Az autokratikus edző önmagát pótolhatatlannak, döntéseit pedig tökéletesnek hiszi, gyakran kritizál. Az autokratikus vezetési stílus hatásfoka nem rossz, de jórészt a vezető személyes jelenlétéhez kötődik, távollétében a beosztottak fellélegeznek, aktivitásuk csökken. Az együttműködni képes demokratikus stílusú edző les eredményes felkészítő, nem az aki tekintélyére hivatkozva fogadtatja el a gyerekekkel saját igazát. Demokratikus légkörben a munkavégzés is könnyebb, lehet nevetni is, véleményt is lehet mondani. A vezetés eszköze leggyakrabban a meggyőzés. Az értékelés mindég a munkára irányul, azt értékeli, sohasem a munkavégző személyiségét. Laisez faire vezetési stílus (szabadjára engedő, liberális, kis teljesítmény és elégedetlenség a tagok között). A vezető beleolvad az irányított csoportba, nem értékel. Irányítás az aktív beosztottak kezébe kerül, akik sok esetben helytelen irányba is vezethetik a csoportot.

27 A SÉRÜLÉSEK PSZICHOLÓGIÁJA
A sérülések előfordulása fizikailag és pszichológiailag is hatással van a sportolókra. SPORTSÉRÜLÉSEK PSZICHOLÓGIAI HATÁSA: 1. A sérülés, mint érzelmi trauma 2. A felépüléshez és rehabilitációhoz kapcsolódó pszichológiai tényezők 3. A sérülés pszichológiai hatása a sportoló jövőjére

28 A FÁRADÁS ÉS TELÍTŐDÉS PSZICHOLÓGIAI TÜNETEI
Hibás észlelés Érzéki csalódás Figyelemzavar Memória zavar Reakcióidők növekedése Lelassult gondolkodás Fantáziátlanság Hibás döntések Nem megfelelő mozdulatok Mozgáskoordinációs zavarok Asszociációs működés csökkenése SÉRÜLÉS…

29 SPORTSÉRÜLÉSEK ÉS A STRESSZ
SZEMÉLYISÉG- FAKTOROK STRESSZOROK története MEGKÜZDÉS forrásai Stressz válaszok Figyelem v. zavar Lehetséges STRESSZ HELYZETEK Jellemvonások észlelése SÉRÜLÉS Izom-feszültség Növekvő állapot-szorongás PSZICHOLÓGIAI KÉPESSÉGEK, beavatkozások

30 A FELÉPÜLÉSHEZ KAPCSOLÓDÓ PSZICHOLÓGIAI TÉNYEZŐK
Kutatások szerint a pozitív hozzáállás fenntartása, a társas támasz és a különböző mentális készségek alkalmazása (pl. cél-meghatározás, vizualizáció, és oktatás) rövidebb rehabilitációhoz vezetnek. Összehasonlítottak lassan és gyorsan gyógyuló sérülteket azt találták, hogy a gyorsabban gyógyulók (Jevleva és Orlick, 1999.)

31 A GYORSABBAN GYÓGYULÓ SPORTOLÓK:
Személyes felelősséget vállaltak a gyógyulásukért Erős volt a vágy és eltökéltség Több társas támogatást igényeltek A pozitív hozzáállásukat fenn tudták tartani Kreatív vizualizációkat használtak Kevésbé féltek a visszatérés utáni újbóli sérüléstől

32 MENTÁLIS KÉSZSÉGEK EDUKÁCIÓ (a játékosok képzése)
GOAL-SETTING (cél-kialakítás) VIZUALIZÁCIÓ

33 AZ EDUKÁCIÓS BEAVATKOZÁS SZEREPE
Lehetővé teszi, hogy tisztában legyenek a helyzetükkel Negatívabb érzelmek és motivációhiány miatt fontos a rehab. korai szakaszában, hogy beavatkozzunk Fontos az orvosok anatómiai leírást nyújtsanak a sérülésről és a helyreállítás menetrendjéről Szükséges, hogy tudják, hogy nem csak a sérülés termel fájdalmat, hanem a rehabilitáció is A sportolóknak meg kell tanulniuk, hogy ne használjanak túlzott mértékben fájdalomcsillapítókat, (ismerjék fel a sérülési fájdalmakat, és a rehabilitációs fájdalmakat is) Fel kell készíteni őket a negatív érzelmekkel való szembenézésre (frusztráció, düh, vagy a hangulati ingadozások) Az is szükséges, hogy tudatában legyenek a szerepükkel a rehabilitációs programban Korlátozza az érzelmeket és attitűdöket jellemző tagadási- és szorongási fázisokat (pl. a szorongás, a depresszió, az ellenállások, és önbizalomvesztés), így csökkenti azok időtartamát Az oktatás jelentős megküzdési attitűdöt vetít előre.

34 A CÉL-MEGHATÁROZÁS FOLYAMATA (Taylor és Taylor, 1997)
A „GOAL-SETTING” folyamat: Megbeszélés a sportoló között, ahol a rehabilitációs folyamat kritikus fizikai aspektusait tárják fel Egyértelmű célmeghatározás - az egyes fizikai komponensek felhasználásában - beleértve mozgási tartományt, az erőt, a stabilitást, a kitartást, a rugalmasságot, valamint minden egyéb vonatkozó fizikai paramétert. - a pszichológiai célokat is hasonló módon meg kell vitatni. A célok időnkénti felülvizsgálata, és értékelése - a sportolók gyógyszerelését végző szakembereknek is rendszeresen, hogy az hatékony legyen.

35 VIZUALIZÁCIÓ A VIZUALIZÁCIÓ LEHET A LEGERŐSEBB MENTÁLIS ESZKÖZ, AMELY A JÁTÉKOSOK RENDELKEZÉSÉRE ÁLL Sok sportoló értékeli a MENTÁLIS KÉPEKKEL való munka hasznosságát a sportteljesítményre Képekkel le lehet írni, olyan tevékenységet, amely magába foglal, és létrehoz egyértelmű sporthelyzeteket: Ez jelentheti a helyszínt, mozgásokat, a teljesítményt, a feltételeket, az embereket, és az érzelmeket és érzéseket.

36 VIZUALIZÁCIÓ A REHABILITÁCIÓBAN
A rehabilitációjában alkalmazva, úgy tekinthetünk a vizualizációra, mint egy olyan állapotra, amelyben a játékos létrehozhat képeket: 1. a gyógyulási folyamatról, 2. a sérült testrész teljes meggyógyulásáról, és 3. a normális működési szintre történő visszaállításról A rehabilitációs GYAKORLATOK foglalkoznak a fájdalommal, illetve a sérüléshez, és a helyreállítási folyamathoz társított összes érzelemmel is.

37 MULTI-DISZCIPLINÁRIS MEGKÖZELÍTÉS
A PSZICHOLÓGIAI BEAVATKOZÁSOK akkor a legsikeresebbek, ha egy szélesebb rehabilitációs program részeként alkalmazzák! Egy sérült játékos pszichológiai szükséglete az, hogy az orvosoknak és a stáb munkatársainak figyelembe kell venniük azt, hogy az EGÉSZ EMBERT KEZELIK, NEM CSAK A SÉRÜLÉST. és ezáltal egy HOLISZTIKUS megközelítést alkalmaznak a felépüléshez. A csapatorvosoknak vezető szerepet kellene játszaniuk abban, hogy ápolják a rehabilitációban ezt a MULTI-DISZCIPLINÁRIS megközelítést.

38 KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!