Az EU kohéziós politikájának értékelése és lehetséges jövőbeli irányai

Az előadások a következő témára: "Az EU kohéziós politikájának értékelése és lehetséges jövőbeli irányai"— Előadás másolata:

1 Az EU kohéziós politikájának értékelése és lehetséges jövőbeli irányai
SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kar Magyarország társadalmi-gazdasági helyzete a 21. század első évtizedeiben Új kormányzás, új területi dimenziók szekció Győr, június 15. Az EU kohéziós politikájának értékelése és lehetséges jövőbeli irányai Dr. Smahó Melinda

2 Növekedés versus kiegyenlítés?
Az Európai Unió regionális politikájának értékelése 30 év, funkciók változása Újraelosztás (gazdag-szegény), közös agrárpolitika hatásainak kompenzálása 1980-as évek vége => integráció elmélyítése, negatív hatás a perifériákon => konvergencia támogatása Jelenleg: új tagállamok, régiók felzárkóztatása  unió egészében növekedés, versenyképesség Növekedés versus kiegyenlítés?

3 A közösségi regionális politika célkitűzéseinek alakulása 1988–2013
1988–1993 1994–1999 2000–2006 2007–2013 1. célkitűzés: a fejlődésben megkésett területek helyzete javításának elősegítése 2. célkitűzés: az iparilag hanyatló régiók, a határ menti területek vagy kisebb térségek átalakítása, beleértve a foglalkoztatási területeket és az ipari településeket. 3. célkitűzés: a tartósan magas munkanélküliségű területek támogatása 4. célkitűzés: a 25 év alatti fiatalok munkához jutásának elősegítése 5. célkitűzés: 5a célkitűzés: a mezőgazdasági termelési szerkezet átalakítása, az agrárpiacok fejlesztése 5b célkitűzés: a rurális övezetek fejlesztésének előmozdítása 1. célkitűzés: a gazdaságilag elmaradott térségek fejlettségének és strukturális felzárkózásának elősegítése 3. célkitűzés: a hosszú távú munkanélküliség leküzdése, a fiatalok és a munkaerőpiacról kiszorult egyének munkába történő beilleszkedésének elősegítése 4. célkitűzés: a dolgozóknak az iparban és a termelési rendszerekben végbemenő technológiai változásokhoz való alkalmazkodásának megkönnyítése 5a célkitűzés: a mezőgazdaság szerkezetátalakításának a közös mezőgazdasági politika reformja keretében történő felgyorsítása, a halászat átalakítása 5b célkitűzés: a mezőgazdasági területek fejlődésének és szerkezeti átalakulásának elősegítése 6. célkitűzés (1995-től): északi és alpesi gyéren lakott (8 fő/km2-nél kisebb népsűrűségű) területek támogatása 1. célkitűzés: a gazdaságilag elmaradott régiók fejlődésének és szerkezetátalakításának elősegítése 2. célkitűzés: a strukturális nehézségekkel küzdő területek gazdasági és társadalmi szerkezetváltásának támogatása 3. célkitűzés: az oktatási, képzési és foglalkoztatási rendszerek modernizációjának támogatása 1. célkitűzés: konvergencia 2. célkitűzés: regionális versenyképesség és foglalkoztatás 3. célkitűzés: európai területi együttműködés Forrás: Forman 2000, 80., 2001, 351–362.; Rechnitzer 1998b, 53–56.; Horváth 2001b, 71–78.; A kohéziós… 2007, 10.; Sarudi 2003, 68–70. alapján Rechnitzer-Smahó, 2010.

4 A regionális politikai kiadások hatása
Az EU átlag 75 százaléka alatti egy főre jutó GDP-vel rendelkező régiók (1995, 2004) EU-15 EU-12 EU-27 1995 2004 A régiók száma 213 55 268 Összes népesség (millió fő) 372 386 106 104 479 490 Az egy főre jutó GDP kevesebb, mint az EU átlagának 75%-a Régiók Szám 27 21 51 49 78 70 % 13 10 93 89 29 26 Népesség Szám (millió fő) 32 103 91 136 123 9 8 97 88 28 25 Forrás: Gyarapodó régiók… 2007, 9. Modellszámítások: GDP/fő további növekedése (2015-re 5-15%-kal), 2 millió új munkahely, KKE tagállamok, régiók felzárkózása

5 Az EU-27 20 legmagasabb és 20 legalacsonyabb egy főre jutó GDP-vel rendelkező régiója, 2008
Forrás: Eurostat newsrelease, 2011.

6 Egy főre jutó GDP Magyarország régióiban, 2007
Forrás: Eurostat News Release, 2010 adatai alapján saját szerkesztés

7 Az Európai Unió kohéziós politikájának értékelése
Tudományos elemzések: kismértékű konvergencia Strukturális és kohéziós alapok hatékonytalansága Egyéb tényezők Konvergencia 1980-ig; Kereskedelem közösségen belüli kibővítése 1980-as évek eleje: megtorpanás (konvergencia, integráció előrehaladása) 1990-es évek eleje: egységes belső piac megteremtése => új lendület, kohéziós országok gyors felzárkózása (regionális politikai támogatások + lehetőségek – belső piac, valutaunió, monetáris konvergencia – kihasználása => befektetők vonzása Kohéziós politika szükséges, DE: SZEMLÉLETVÁLTÁS!!!

8 Kritikák, reformjavaslatok
Zöld könyv a területi kohézióról (2008) Gazdasági és társadalmi kohézió területi szemszögből Területi sokféleség => előny, harmonikus fejlődés, közpolitika segítsen a területi előnyök kihasználásában Kiegyensúlyozottabb és harmonikusabb fejlődés felé Településszerkezet, gazdasági tevékenységek, előnyök egyenlőbb és fenntarthatóbb kihasználása Koncentráció, területek összekapcsolása, széttagoltság leküzdése, különleges földrajzi jellemzőkkel rendelkező régiók Forrás: Zöld könyv a területi kohézióról, 2008

9 Barca jelentés „hely-bázisú” (place-based) EU-fejlesztéspolitika
Fabrizio Barca az olasz Pénzügyi és Gazdasági Minisztérium Főigazgatója „hely-bázisú” (place-based) EU-fejlesztéspolitika EU beavatkozások két célja: az alacsony hatékonyság és a társadalmi kirekesztődés felszámolása (kiegyenlítés helyett a gazdasági fejlődés eredményeiből való kirekesztés megakadályozása) Konvergencia célkitűzés nem szolgálja a fő célokat (fejlődés, hatékonyság) => Régiók adottságainak, potenciáljának maximális kihasználása szükséges, a különbségek növekedése és csökkenése esetén is! A regionális GDP nem lehet a különbségek egyetlen mércéje Forrás: Barca 2009; Illés Iván 2009.

10 Barca jelentés Fabrizio Barca az olasz Pénzügyi és Gazdasági Minisztérium Főigazgatója 5. Az EU támogatások : csak közösségi javak és szolgáltatások fejlesztése támogatható, (magán)vállalkozások nem! 6. Az eddigi GDP kiegyenlítés helyett hat támogatási prioritás : innovációk, klímaváltozás, migráció, szakképzettség, gyermekek, öregedés; Az EU kohéziós politikájának célja nem a források tagállamok és régiók közötti elosztása! A kohéziós politikának szerződéses alapon kell működnie (Európai Bizottság => tagállamok => régiók/nem regionális OP-k irányítói => projektgazdák, kedvezményezettek) => DE: adminisztrációs terhek csökkentése! Forrás: Barca 2009; Illés Iván 2009.

11 Európa 2020 stratégia Intelligens (tudásra, innovációra épülő gazdaság) Fenntartható (erőforrás-hatékonyabb, környezetbarátabb és versenyképesebb gazdaság) Inkluzív (magas foglalkoztatottság, gazdasági, szociális, területi kohézió) növekedés stratégiája. „Az inkluzív növekedés azt jelenti, hogy magas foglalkoztatottság, a készségek fejlesztésébe való beruházás, a szegénység leküzdése és a munkaerőpiac modernizálása, valamint képzési és szociális védelmi rendszerek révén az emberek képessé válnak az előttük álló változások felmérésére, a változások kezelésére és összetartóbb társadalom kialakítására. Rendkívül fontos szempont az is, hogy a gazdasági növekedés előnyei az Unió teljes területére eljussanak – beleértve a legkülsőbb régiókat is –, tehát erősítsék a területi kohéziót. Ez a növekedés arról is szól, hogy valamennyi polgár egész élete során hozzáférési lehetőségekhez és esélyekhez jusson.” (EC 2010, 20). Forrás: Európa 2020

12 Köszönöm a figyelmet!