A peres felek és más perbeli személyek pertársaság beavatkozás ügyész

Az előadások a következő témára: "A peres felek és más perbeli személyek pertársaság beavatkozás ügyész"— Előadás másolata:

1 A peres felek és más perbeli személyek pertársaság beavatkozás ügyész
változás a felek személyében A perbeli képviselet

2 A peres felek fél fogalma materiális
fél fogalma materiális „fél az lehet, akit a perbeli jogok megilletnek illetőleg a kötelezettségek terhelnek” de! felperes keresetét elutasítja a bíróság mivel a bíróság szerint jog nem illette a felperest, nem lett volna fél sem az eljárásban?   módosított materiális fél-fogalom azt tekinti félnek, aki azt állítja, hogy jogok illetik, illetve akivel szemben azt állítják, hogy kötelezettségek terhelik: a perben fél lehet.  negatív megállapítás iránti kereset processzuális  fél az, aki keresetével az eljárást megindítja, illetve aki ellen ezt az eljárást megindították.

3 A peres felek perképesség perbeli jogképesség
perbeli jogképesség  A perben fél az lehet (perbeli jogképesség), akit a polgári jog szabályai szerint jogok illethetnek és kötelezettségek terhelhetnek [Pp. 48. §] perbeli cselekvőképesség  A perben mint fél személyesen vagy meghatalmazottja útján az járhat el (perbeli cselekvőképesség), aki a) a polgári jog szabályai szerint teljes cselekvőképességgel rendelkezik, b) olyan cselekvőképességében részlegesen korlátozott nagykorú, akinek a polgári jog szabályai szerinti cselekvőképessége a per tárgyára, illetve a perbeli eljárási cselekményekre kiterjedő hatállyal nincs korlátozva, vagy c) aki a per tárgyáról a polgári jog szabályai szerint érvényesen rendelkezhet [Pp. 49. § (1) bek.]. - nem azonos a perindítási jogosultsággal, az ún. aktív perbeli legitimációval vagy kereshetőségi joggal    - perbeli jogképesség hiánya a keresetlevél idézés kibocsátása nélküli elutasítását vonja maga után [Pp (1) e) pont], míg a perbeli cselekvőképesség hiányának a jogkövetkezménye: ellenfél kérelmére ügygondnok kirendelése [Pp. 49. § (2) bek.].

4 A peres felek perbeli legitimáció főszabályként anyagi jogi kérdés
perbeli legitimáció főszabályként anyagi jogi kérdés (kereshetőségi jog, vagyis ügylegitimáció) - a fél és a per tárgya közötti anyagi jogi kapcsolatra vonatkozik, vagyis a felperest megilleti-e, és éppen a felperest illeti-e, a keresettel érvényesített jog az alperessel szemben. jogosult-e a perbeli igény érvényesítésére? kivételesen eljárásjogi kérdés (keresetindítási jog) - akkor, ha a pert csak jogszabályban erre feljogosított személy indíthatja meg, vagy csak meghatározott személyekkel szemben indítható.

5 Pertársaság [Pp. 51. §] fajai
egységes (kényszerű, az anyagi jog szabályai szerint) a) pont - kötelező perben- állásos (valamennyi érdekelt perben állása szükséges, mert csak így dönthető el a per tárgya) per tárgya olyan közös jog, illetőleg olyan közös kötelezettség, amely csak egységesen dönthető el - nem kötelező perben állásos ha a perben hozott döntés a pertársakra a perben való részvétel nélkül is kiterjedne felperes és az alperes között bérleti szerződés került megkötésre, ehhez a bérleti szerződéshez képest az albérleti szerződés járulékos jogviszony alperes a bérlő és az albérletbe adó alperest kötelezi az ítélet a helyiség kiürítésére anélkül, hogy az alperes albérlői perben álltak volna felmondás érvényességének megállapítása iránti per,illetve helyiség kiürítése iránti perben nincs szükség arra, hogy az albérlők is perben álljanak az alperesi bérbeadói oldalon.  egyszerű (célszerű)   - perbeli követelések ugyanabból b) pont - perbeli követelések hasonló ténybeli és jogi alapból erednek, és c) pont több hitelező ugyanazon adós elleni felszámolási eljárásban a végrendelet – és ezzel összefüggésben a hagyatéki eljárásban kötött egyezség – megtámadása nem közös jogosultság, a végrendelet érvénytelenségének megállapítása iránt bármelyik törvényes örökös pert indíthat a többi törvényes örökös perben állása nélkül is.

6 Pertársaság [Pp. 51. §] pertársak jogállása egységes: függőség elve a fél helyett az egységes pertársa is tehet reá nézve is hatályosuló cselekményeket, bizonyos megszorításokkal. Nem teheti meg a pertárs a másik fél helyett az ún. anyagi jogi rendelkező cselekményeket, vagyis egyezséget nem köthet, jogról nem mondhat le, s jogot nem ismerhet el. Feltétele, hogy a másik pertárs az adott cselekményt vagy a határnapot (ahol a cselekményt megtehette volna) elmulasztotta és a mulasztást később sem pótolta. egyszerű: függetlenség elve a törvény az önállóságot teszi meg szabállyá: valamennyi egyszerű pertárs a maga részére végez cselekményeket, amelyek csak saját perbeli jogaira és kötelezettségeire hathatnak ki.

7 Beavatkozás beavatkozó
beavatkozó • felektől különböző személy, egyéb perbeli személy • a perbe vitt anyagi jogi igényhez csak jogi érdek fűződik beavatkozás fajtái • a peren kívül álló, így harmadik személy saját elhatározásából vagy felhívásra vesz részt a perben önkéntes kizárt törvény erejénél fogva perbehívásos perbehívott akaratától függ, hogy a perbe beavatkozik-e.  • a beavatkozó által megtehető cselekmények köre szerint: egyszerű és az önálló beavatkozó jogállása csak olyan cselekményeket tehet meg, amikre az általa támogatott fél jogosult. egyszerű beavatkozó: függőség elve önálló beavatkozó: függetlenség elve beavatkozás megengedése • időbeli korlát! (igazolással kimenthető, ha nem, úgy hatálytalan) alperes: keresetlevél kézhezvételétől 30 nap felperes: alperes érdemi ellenkérelmének közlésétől 30 nap saját perbelépéstől 30 nap perbehívott nyilatkozattételi kötelezettség 30 nap • pervezető végzés (kizárólag az önálló beavatkozó fellebbezési lehetősége!)

8 Változás a felek személyében
Okok jogutódlás az anyagi jogviszonyban - halál, megszűnés esetére, illetve élők között - féllé válik (alanycsere vagy pertársaság) - jogutód önkéntes perbelépésére minden jogutódlási esetben lehetőség van - alperesi jogutód kötelező perbevonása mindig lehetséges, a felperesi jogutódot kötelezően perbe vonni azonban csak a felperesi jogelőd természetes személy halála vagy jogi személy jogutódlással való megszűnése esetén lehet. A perbeli jogutódlásról az a bíróság dönt, amelyik előtt a per folyik. A jogelőd halálakor az eljárás félbeszakad, a félbeszakadás a jogutód perbelépéséig tart. Nem szakad félbe azonban az az eljárás, amely tárgya tekintetében a jogutódlás fogalmilag kizárt, vagyis ha maga a jogviszony természete zárja ki a jogutódlást. Ilyen esetben a bíróság a pert a Pp § g) pontja szerint megszünteti. Különleges per: a házassági bontóperben (azonos nemű élettársak bejegyzett élettársi kapcsolata megszüntetése iránti perben) valamelyik fél a házassági bontóper jogerős befejezése előtt meghal, a pert meg kell szüntetni és az esetleg már hozott határozatot hatályon kívül kell helyezni. Ilyen esetben értelemszerűen nincsen helye perbeli jogutódlásnak, s a fél halála a per megszüntetését eredményezi. más perbelépés a pertárs jogán az ügyész vagy más perindításra jogosult által indított perben a valódi (anyagi) jogosult ex lege félként részt vesz; továbbá ha a Pp. 51. § a) és b) pont szerinti felperesi pertárs az elsőfokú eljárás folyamán indokoltnak látja, nyilatkozatával a felperes mellé a perbe beléphet. A felperes hozzájárulása az ilyen perbelépéshez nem szükséges.

9 Változás a felek személyében
Okok jogutódlás az anyagi jogviszonyban más okból • pertárgy igénylése a perben részt vevő személyeken kívül van olyan harmadik személy, aki a per tárgyát magának vindikálja, a törvény célszerűségi okokból lehetőséget kínál arra, hogy az alperes (félként) perbe hívja a harmadik személyt. A korábbi alperes pertársként perben maradhat, de ki is léphet a perből – őt el kell bocsátani, feltéve, hogy a per tárgyának visszakövetelési jogáról végérvényesen lemondjon és a per tárgyát bírósági letétbe helyezze (ha a per tárgya letétbe helyezhető). • elődmegnevezés a felperes olyan nyilatkozat kiadása iránt indított pert, amelyre csak a tulajdonos jogosult, az általa kezdeményezett per alpereseként azonban a bérlőt nevezi meg a tulajdonos helyett a tulajdonos lesz az a jogelőd, akitől az alperes a jogát származtatja helytelen alperes perlése tévesen megjelölt alperes „kicserélésére” csak az elsőfokú eljárás során és csak a felperes által erre kifejezetten előterjesztett kérelemre van lehetőség, amennyiben a bíróságnak hatásköre és illetékessége fennáll az új alperesre perbelépés a pertárs jogán az ügyész vagy más perindításra jogosult által indított perben a valódi (anyagi) jogosult ex lege félként részt vesz; továbbá ha a Pp. 51. § a) és b) pont szerinti felperesi pertárs az elsőfokú eljárás folyamán indokoltnak látja, nyilatkozatával a felperes mellé a perbe beléphet. A felperes hozzájárulása az ilyen perbelépéshez nem szükséges.

10 Ügyész rendelkezési elv lényegében a felek akaraturalma [Pp. 3. § (1)-(2) bek.] kérelemre történő eljárás csak a jogvitában érdekelt fél, felperes keresetindítási monopóliuma Az ügyészi keresetindítási jog kapcsán fejtette ki az Alkotmánybíróság, hogy „(…) a fél rendelkezési joga az alkotmányos önrendelkezési jog egyik aspektusa, eljárásjogi vonatkozása (…)”. Az Alkotmánybíróság a határozat indokolásában kifejtette és értelmezte az alkotmányos önrendelkezési jog és a perjogi rendelkezési jog tartalmát. Megállapította, hogy „az önrendelkezési jog az egyén autonómiájának védelmére szolgál, általában mindenkinek szabadságában áll eldönteni, hogy jogai és törvényes érdekei védelmére nyitva álló és alkotmányosan biztosított hatósági igényérvényesítési utat igénybe veszi-e vagy attól tartózkodik. (…) Az általános ügyészi keresetindítási jog, amelynek alapján az ügyész fontos állami vagy társadalmi érdekből a fél helyett keresetet indíthat, sérti az egyén önrendelkezési jogát és cselekvési autonómiáját. (…) Az általános felhatalmazás alapján ugyanis egyáltalában nem zárható ki, hogy az ügyész bármely ügyben az egyén kifejezett akarata ellenére is éljen keresetindítási jogával” [1/1994. (I. 7.) AB hat.] kivételesen a jogvitában nem érintett személyek (szervek) is terjeszthetnek elő, ezek az ún. más személyek jogát érvényesítő személyeknek (pl. ügyész, gyámhivatal, jegyző, szakszervezet, stb.). de! csak akkor indíthatnak pert, ha arra őket külön törvény kifejezetten feljogosítja. jogérvényesítésre képtelen fél alanyi jogának oltalmazása: az ügyész a felek rendelkezési jogának tiszteletben tartása mellett keresetet indíthat, ha a jogosult jogainak védelmére bármely okból nem képes, kivéve ha a jogot csak jogszabályban meghatározott személy vagy szervezet érvényesítheti.

11 Ügyész [az ügyészség közérdekvédelmi feladatairól szóló 3/2012. (I. 6.) LÜ utasítás] • közérdek védelme érdekében közreműködik annak biztosításában, hogy mindenki betartsa a törvényeket. A jogszabályok megsértése esetén – törvényben meghatározott esetekben és módon – fellép a törvényesség érdekében, a törvénysértés kiküszöbölése érdekében perindítási joga van • ügyész, mint peres fél felperes (keresetindítás, illetve fellépés) általános felhatalmazás – a jogosult jogainak védelmére bármely okból nem képes de! nem indíthat keresetet olyan jog iránt, amelyet csak jogszabályban meghatározott személy vagy szervezet érvényesíthet kötelező ügyészi fellépés [Be. alapján megküldött polgári jogi igény in. Pp. 124/A. §] A zsarolás, a csalás, illetve az uzsora bűncselekmény sértettje az ingatlannal kapcsolatos rendelkezési joggal, vagy az ingatlan birtoklásának jogával kapcsolatos, polgári jogi igényt is tartalmazó indítványában ideiglenes intézkedéssel kérheti a bűncselekmény következtében a birtokából kikerült és a terhelt által lakott vagy a terhelt hozzájárulásával más személy által ingyenesen használt ingatlan kiürítését, és annak a magánfél birtokába bocsátását. A Be. 54. § (2a) bekezdésben meghatározott feltételek fennállása esetén a nyomozási bíró vagy a büntetőügyben eljáró bíró a polgári jogi igényt és az ideiglenes intézkedés iránti kérelmet megküldi a Pp. szerint hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróságnak. A Pp. 124/A. § szerint a Be. alapján megküldött polgári jogi igényt keresetlevélként kell elbírálni és úgy kell tekinteni, mintha azt már eredetileg is annál a bíróságnál terjesztették volna elő, amelyhez azt a büntetőügyben eljáró bíróság megküldte. Ezekben a perekben a felperes (magánfél) jogainak védelme érdekében az ügyész részvétele kötelező, a polgári bíróság ügyészi fellépésre vonatkozó értesítését vagy az idézést követően a perbeli fellépés nem mellőzhető.

12 különös felhatalmazás (külön törvény jogosítja fel a perindításra) gondnokság alá helyezéssel kapcsolatos perek házasság létezésének vagy nem létezésének megállapítása, házasság érvénytelenítése apasági vélelem megtámadása szülői felügyeleti jog megszüntetése és visszaállítása iránti per semmisség tisztességtelen általános szerződési feltétellel kapcsolatos közérdekű kereset civil szervezetek működése törvényességének helyreállítása, megszűnésének megállapítása, megszüntetése, feloszlatása iránti kereset benyújtására jogosítja fel az ügyészt a Ctv. 65. § (1) bekezdése alapján a kérelemnek helyt adó cégbejegyzési (változásbejegyzési) végzés vagy az annak meghozatala alapjául szolgáló iratok jogszabályba ütközése miatt az ügyész pert indíthat a cég ellen a végzés hatályon kívül helyezése iránt a cég székhelye szerint illetékes törvényszék előtt, valamint a Ctv. 69. § (1) bekezdése szerint a cég bejegyzését követően a cég alapítása érvénytelenségének megállapítása iránt a cég ellen a cég bejegyzését elrendelő végzés Cégközlönyben történő közzétételétől számított hat hónapos jogvesztő határidőn belül közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata környezet, a természet, és a fogyasztók védelmével kapcsolatos egyes eljárások Inytv. szerinti törlési perben, továbbá önálló keresetindítási joga van a termőföld védelmében

13 ügyész, mint peres fél alperes gondnokság alá helyezés megszün-tetése, egyes ügycsoportokban történő megszüntetése, a cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokság cselekvőképességet részlegesen korlátozó gondnokság alá helyezésre módosítása, valamint a választójogból való kizárás megszüntetése iránt a keresetet az ügyész ellen kell megindítania. szülői felügyelet visszaállítása iránt a pert az ügyész ellen kell megindítani, ha a szülői felügyeletet a bíróság ügyészi keresetre szüntette meg.

14 Ügyész Legfőbb Ügyészség jogi személy peres fél per tárgya: szerződésből eredő igény esetén ügyészi szerv által szerződésen kívül okozott kár megtérítése, félként a Legfőbb Ügyészség jogi személyként jár el ügyészségi jogkörben okozott kár megtérítése iránti igényeket a Legfőbb Ügyészséggel szemben kell érvényesíteni • járási ügyészség vagy főügyészség kizárólag abban az esetben lehet alperes, ha a kereset alapja az Infotv. 22. §-a szerint személyes adat kezelése során az érintett a jogainak megsértése miatti perben, vagy az Infotv. 31. §-a alapján a közfeladatot ellátó szerv ellen közérdekű adat igénylésére irányuló kereset

15 képviselő útján történő eljárás
Perbeli képviselet képviselő útján történő eljárás fogalma közvetlen képviselet elve: a képviselő saját cselekményeivel a képviseltnek szerez jogokat és támaszt kötelezettségeket. Ha a fél helyett a perben képviselő jár el, a képviselő cselekményeit, illetve nyilatkozatait úgy kell megítélni, mintha azokat a fél személyesen tette volna. Kivétel (amikor a képviselő cselekményét önállóan értékeli a bíróság): rosszhiszeműség egyes esetei, [Pp. 8. § (3)–(5) bek.] rendzavarás, [Pp § (3)–(4) bek.] okirat valódiságával kapcsolatos hamis állítás [Pp § (5) bek.] fajtái törvényes képviselet meghatalmazotti (ügyleti) ügygondnoki képviselet meghatalmazotti képviselet Amennyiben a félnek a per vitelére meghatalmazottja van, akkor az egyes perbeli cselekményeket a fél helyett és képviseletében a meghatalmazott végzi. • meghatalmazás • meghatalmazottak köre (benne szűkebben a jogi képviselők) • terjedelme • képviseleti jogosultság hivatalbóli vizsgálata • általános meghatalmazás • kötelező jogi képviselet

16 képviselő útján történő eljárás
Perbeli képviselet képviselő útján történő eljárás kötelező jogi képviselet (a jogi szakszerűség biztosításának céljából) - főszabály szerint ma még nem kötelező, nem ügyvédkényszer, mivel jogi szakvizsgával rendelkező meghatalmazottak is eljárhatnak [Pp. 73/C. §] - kivételek: perorvoslati eljárások, valamint törvényszék előtt induló elsőfokú eljárások jelentős része jogi képviselőt meghatalmazással vagy pártfogó ügyvéd kirendelése útján lehet az eljárásba állítani kötelező jogi képviselet esetei perorvoslati eljárásokban [Pp. 73/A. § (1) bek. a) pont] ítélőtábla előtti eljárásban az ítélet elleni fellebbezést benyújtó fél számára, az ítélőtábla előtti eljárásban az ügy érdemében hozott végzések ellen fellebbezést benyújtó fél számára, ezen ügyekben a csatlakozó fellebbezést benyújtó fél számára, Kúria előtti eljárásban a fellebbezést előterjesztő fél számára, Kúria előtti eljárásban a felülvizsgálati kérelmet előterjesztő fél számára, ezen ügyekben csatlakozó fellebbezést, illetve csatlakozó felülvizsgálati kérelmet előterjesztő fél számára. törvényszék elsőfokú hatáskörébe tartozó perekben (per minden szakaszában)

17 képviselő útján történő eljárás
Perbeli képviselet képviselő útján történő eljárás törvényszék elsőfokú hatáskörébe tartozó perekben (per minden szakaszában) azok a vagyonjogi perek, amelyek tárgyának értéke a 30 millió Ft-ot meghaladja, kivéve … a közösséghez tartozással összefüggő személyiségi jog érvényesítése iránti perek, a szerzői és a szomszédos jogi perek, – ideértve a közös jogkezelés körébe tartozó jogok és díjigények érvényesítése iránt indított pereket is – valamint az iparjogvédelmi perek; a nemzetközi árufuvarozási vagy szállítmányozási szerződéssel kapcsolatos perek; a kérelemnek helyt adó cégbírósági bejegyző végzés hatályon kívül helyezése iránt indított perek, a cég létesítő okirata vagy annak módosítása érvénytelenségének, hatálytalanságának vagy létre nem jöttének megállapítása iránti perek, a cégek és tagjaik (volt tagjaik) közötti, illetve a tagok (volt tagok) egymás közti a tagsági jogviszonyon alapuló perek, a gazdasági társaságban történő befolyásszerzéssel kapcsolatos perek, továbbá a társaság tartozásaiért korlátozott felelősséggel tartozó tag (részvényes) felelősségének korlátlanná minősítése iránti perek; az értékpapírból származó jogviszonnyal kapcsolatos perek; a tisztességtelen szerződési feltételek érvénytelensége tárgyában indított perek; az egészségügyi szolgáltatókkal kötött finanszírozási szerződésből eredő perek.

18 képviselő útján történő eljárás
Perbeli képviselet képviselő útján történő eljárás kötelező jogi képviselő hiánya és jogkövetkezményei hatálytalanság, kivéve: ha egy adott perbeli cselekményre nézve a törvény a meghatalmazott útján való eljárást kizárja (csak személyesen tehető nyilatkozat, személyes meghallgatás) ha a fél pártfogó ügyvédi képviselet engedélyezése iránti kérelmet terjesztett elő, illetve ha amúgy is hivatalból el kell utasítania a bíróságnak a kérelmet. perorvoslati kérelem hivatalbóli elutasítása ha már az elsőfokú eljárásban kötelező a jogi képviselet felperesi oldal: keresetlevél beérkezését követően hiánypótlási felhívás felperesnek, perakadály alperesi oldal: mintha egyáltalán nem tett volna nyilatkozatot, emiatt bírósági meghagyás, vagy pervesztesség

19 képviselő útján történő eljárás
Perbeli képviselet képviselő útján történő eljárás ügygondnoki képviselet • speciális megoldás, kirendelő határozaton alapul • jogállása kirendelés esetei általános szabály ismeretlen helyen távol- perbeli cselekvőképtelen és nincs törvényes képviselő különös szabály(ok) - kötelező kirendelés ha a félnek nincs perbeli cselekvőképessége, és törvényes képviselő hiányában a fél részére a bíróság az ellenfél kérelmére ügygondnokot rendel [Pp. 49. § (2) bek.] ha keresetlevelet az alperesnek hirdetmény útján kell kézbesíteni [Pp § (3) bek.] ha az eljárás félbeszakadása vagy annak túlságosan hosszú tartama valamelyik fél méltányos érdekét sértené, a bíróság a fél részére akár kérelemre, akár hivatalból [Pp § (5) bek.] a házasság érvénytelenítése iránti perben (és ugyanígy az apasági és más származás megállapítási perben, valamint a szülői felügyelet megszüntetése vagy visszaállítása iránti perben, továbbá a gondnokság alá helyezés megszüntetése iránti perben, ha már nem él az a fél (személy), aki ellen a keresetet meg kell indítani, a keresetet a bíróság által kirendelt ügygondnok ellen kell megindítani. a jogi személy határozata megtámadása esetén, ha a határozatot az egyébként törvényes képviseletre jogosult vezető tisztségviselő támadta meg és más képviseletre jogosult nincsen. [Ptk. 3:36. § (3) bek.] - mérlegelhető kirendelés ha a bíróság a házassági perben (ill. a gyermek elhelyezésére irányuló perben) a házastársak kiskorú gyermekének, mint érdekeltnek a meghallgatásáról döntött, indokolt esetben egyidejűleg a gyermek részére ügygondnokot rendel [Pp § (4) bek.]