Vallástörténet I. Zarahustra és az iráni vallás

Az előadások a következő témára: "Vallástörténet I. Zarahustra és az iráni vallás"— Előadás másolata:

1 Vallástörténet I. Zarahustra és az iráni vallás
NYME BDPK TTI Történelemtudományi Intézeti Tanszék Agócs Nándor

2 Zarahustra előtt i.e. III . e. – Elámi állam létrejötte
Pinenkir/Kikirsa (anyaság, termékenység), Hunban és fiúk Hutran Nahhunte napisten Napir holdisten Isnikarab és Lagamar alvilági istennők, Insusinak, Alvilág uralkodója i.e körül az indoárja népek szétválása Mithra (osztó), Varuna, Indra Anáhita termékenység, anyaság, tiszta vizek Szárászváti és Nászatia föld, nyájak Jazata („Tisztelendő” - tsz. Jazdán): Áhurák („Hatalmasak”) és Daivák („Égiek”) Áhura-Mazda („Bölcsesség Ura”) i.e. 700 k. – méd állam létrejötte mágusok törzse és az égbe temetkezés

3

4 „Közönséges csikófark”
Zarahustra Zarahusztra/Zoroaster („Tevehajcsár”) - (i.e ) Irán keleti részéről, Baktria vagy Khorezm áldozó pap és énekes – önkívület lótenyésztő Szpitama nemzetség sarja, családos barátok és tanítványok köre i.e. 558 – Kürosz vezetésével a perzsák megdöntik a méd államot Dareiosz - Ahura Mazda a nagy isten Perszepolisz kiépítése, Nourúz újévi ünnep Xerxész – betiltja a daivák tiszteletét II. Artaxerxész – Mithra és Anáhita Ahura Mazda mellett i.e. 247 – i.sz. 224 – Arszakida/Parthus Birodalom i.sz Szászánida/Újperzsa Birodalom Haoma „Közönséges csikófark”

5 Aveszta i.sz. III. sz. – Aveszta („Tudás Könyve”)
jaszma (kultusz) - liturgikus szövegek gátha (ének) – vallási tárgyú költemények jast (Áldozat) – istenekhez szóló himnuszok (24) – Mithra Jast vendidád/vidévdát (démonűző törvény) - előírások a démonok távoltartására Bundahisn – avesztai szövegek gyüjteménye középperzsa fordításban Dénkard – Aveszta könyveinek összefoglalása Firdauszi: Sáhnáme („Királyok Könyve”) – perzsa mítoszok

6 „Ó ember, én voltam Kyros, aki megteremtettem a perzsák birodalmát és Ázsia királyaként uralkodtam. Ne sajnáld hát tőlem ezt az emlékművet.” – Kyros Pasargadaei síremlékének egykori felirata –

7 Dareiosz Naqsh-e rustam-i sziklasírja

8 Hérodotosz a perzsák vallásáról
„I Amint tapasztalataim mutatják, a perzsák életére a következő vonások jellemzőek. Nem szokásuk, hogy istenszobrokat, szentélyeket, oltárokat emeljenek, ellenkezőleg, ostobának tartják azokat, akik így tesznek, és gondolom, azért, mert a hellénekkel ellentétben nem hisznek abban, hogy az isteneknek emberi alakja van. A legmagasabb csúcsokra járnak fel, és ott áldoznak Zeusznak, mert ők az ég teljes körét Zeusznak nevezik . Rajta kívül áldozatot szoktak bemutatni a napnak, a holdnak, a földnek, a tűznek, a víznek és a szeleknek. A kezdet kezdetén csakis ezeknek az isteneknek mutattak be áldozatot. Később honosult meg az a szokás, amelyet az asszüroktól, araboktól vettek át, hogy Aphrodité Uraniának is áldoznak. Az asszürok Aphroditét Mülittának, az arabok Alilatnak, a perzsák Mitrának nevezik.” (Muraközy Gy. ford.)

9 Hérodotosz a perzsák vallásáról
„I – A perzsák az említett isteneknek áldoznak: áldozatra készülve oltárt nem emelnek; nem raknak tüzet, s nem szerepel náluk sem italáldozat, sem aulosz, sem koszorú, sem árpaszemek. Aki áldozni akar, egy megszentelt helyre vezeti az áldozati állatot, s ott hívja istent, miközben fején tiarát visel, amelyet mirtuszkoszorú díszít. Az áldozónak nem illik csak maga számára kérnie az áldást, hanem könyörögnie kell valamennyi perzsa s a király jólétéért is, hiszen ő is a perzsák közösségéhez tartozik. Amikor feldarabolta az áldozati állatot és megfőzte húsát, a földre puha füvet, többnyire lóherét szór, s erre rakja a húsokat. Ha mindezt elvégezte, megjelenik a mágus, és dalt énekel az istenek származásáról – legalábbis azt állítják, hogy ez az ének valóban erről szól. A törvény nem engedi, hogy bárki mágus nélkül mutasson be áldozatot. Kis idő múltán az áldozó összeszedi a húst, és tetszése szerint használja fel.” (Muraközy Gy. ford.)

10 Zóroasztrizmus Ahura-Mazda, a mindeség teremtője, jó és szent
Jazata: Váju, a szél; Tistrja, az eső; Átár, a tűz; Anáhita, a tiszta vizek; Verethraghna, győzelem, Szraosa, engedelmesség; Haoma, Mithra; nap, hold, csillagok őriző szellemei vagy elvont fogalmak megtestesítői Ikerfiai: Szpenta-Majniu („Gyarapító Szellem”) és Ahra- Majniu/Ahrimán („Pusztító Szellem”) Világ dualista felfogása: Asa (Igazság) és Durg/Drudzs (Csalás/Hazugság) Amesa-Szpenta (Halhatatlan Erők): Asa Vahista (Legszentebb Igazság), Vohu Manah (Helyes Gondolat), Ksathra Vairja (Eszményi Királyság/Erő/Hatalom), Haurvatát (Teljesség/Üdv/Egészség), Ameretát (Halhatatlanság), Szpenta Ármaiti (Szent Alázat/Ájtatosság) Aésma, a harag; Ázsi Daka; Drudzs Naszu, a hulladémon; khrafsztrák (skorpió, kígyó, oroszlán, farkas, varangyosbéka stb. )

11 Zóroasztrizmus nem szabad áldozni, főleg szarvasmarhát nem
Túlvilág: a Válogatás Hídja (Csinvat-híd) – rosszak Rossz házába, jók Dal házába, Hamésztagán (Purgatórium) Emberi történelem év – egyenes vonalú történelem felfogás 3000 év – Teremtés 3000 év - Ahura-Mazda uralkodása – ősi boldogság 3000 év – Ahriman és Ohrmazd váltakozó uralma, évben Zarahusztra fellépése – sötétség visszaszorulása 3000 év – Zarahustra minden ezredik évben visszatér, a tizenkettedikben egy szűz lánytól megszületik Szaósjant („Szabadító”), a jó végső győzelme, feltámadás Makedón-görög uralom hatására megerősödik kultusza Szászánidák zoroasztrizmust államvallássá emelik, Avesztát szent könyvé nyilvánítják, tűzszentélyek zurvánizmus (Zurván – „Idő”)