Kutatási lehetőségek a romániai katolikus levéltárakban

Az előadások a következő témára: "Kutatási lehetőségek a romániai katolikus levéltárakban"— Előadás másolata:

1 Kutatási lehetőségek a romániai katolikus levéltárakban
Kutatási lehetőségek a romániai katolikus levéltárakban Bernád Rita-Magdolna

2 I. A Gyulafehérvári Főegyházmegyei Levéltár

3 Az Erdélyi (Gyulafehérvári) Római Katolikus Érsekség rövid története dátumokban:
1009-ben alapította Szent István király között a kalocsai érsekség alárendelt püspöksége (suffraganeusa) volt között szünetelt a működése, „választott” püspökei Nyugat-Magyarországon székeltek, az országgyűlés kitiltotta őket az Erdélyi Nagyfejedelemség idején között a bukaresti érsekség alárendeltje 1932-ben nevét erdélyiről gyulafehérvárira változtatta a Szentszék 1991. aug. 5.-től önálló érsekség rangjára emeli a Szentszék jelenlegi érseke (dr. Jakubinyi György) a 82. főpásztor az egyházi főméltóságsorban

4 A Gyulafehérvári Főegyházmegye (Római Katolikus Érsekség) adminisztratív felépítése (2011)
a Gyulafehérvári Főegyházmegyét 15 főesperesi kerület alkotja területén összesen 274 plébánia van, melyből 209 egyházmegyés pap által vezetett, 4 örmény plébánia, 4 helyi lelkészség, 11 templomigazgatóság (szerzetes – ferences – pap által adminisztrált) és 42 oldallagosan ellátott plébánia, valamint 4 egyetemi lelkészség ezen kívül az egyházmegyében még 348 leányegyház (filia) található

5 A Gyulafehérvári Főegyházmegye térképe

6 A Gyulafehérvári Főegyházmegye térképe

7 A Gyulafehérvári Főegyházmegyei Levéltár gyűjtőközpontjai:
1. Gyulafehérvár Érseki- és Főkáptalani Levéltár (2000/2003) – 1000 ifm 2. Szamosújvári Gyűjtőlevéltár (2005) – 45 ifm 3. Sepsiszentgyörgyi Gyűjtőlevéltár (2005) – 45 ifm 4. Marosvásárhelyi Gyűjtőlevéltár (2005) – 120 ifm 5. Gyergyószentmiklósi Gyűjtőlevéltár (2007) – 100 ifm 6. Székelyudvarhelyi Gyűjtőlevéltár (2008) – 120 ifm 7. Szamosújvári Örmény Katolikus Gyűjtőlevéltár (2010) – 48 ifm 8. Kolozsvári Gyűjtőlevéltár (2011) – 50 ifm

8 1. GYULAFEHÉRVÁR ÉRSEKI- ÉS FŐKÁPTALANI LEVÉLTÁR
I. Püspöki /érseki/ levéltár (/1224/1729–2010) – 650 ifm II. Káptalani levéltár (/1176/–1975) – 28 ifm III. Gazdasági levéltár (1614–2010) – 105 ifm IV. Erdélyi Katolikus Státus Levéltára ( ) – 116 ifm V. Egyéb szervek iratai ( ) – 5 ifm VI. Személyi hagyatékok – 12 ifm VII. Gyűjtemények (/1275/ ) – 6 ifm

9 A Gyulafehérvári Főegyházmegyei (Érseki- és Főkáptalani) Levéltár jelenlegi raktárai

10 IV. László király adománylevele a kolozsvári Szent Mihály templom részére (1429. április 20.)

11 Bethlen Gábor fejedelem szerződése Krasznai Tamás szakácsmesterrel (1613. november 28.)

12 A „Sodalitas Regina Angelorum” Kongregáció jegyzőkönyve (1641-1847)

13 Kolozsmonostori anyakönyv (1665–1699)

14 A zalatnai plébánia keresztelési anyakönyve (1722-1776)

15 Fogarasy Mihály püspöki kinevezése (1864. november 24.)

16 2. Szamosújvári Gyűjtőlevéltár (2005)
23 plébánia és filia irategyütteseit foglalja magába. (Alsókapnik, Apanagyfalu, Bethlen, Bonchida, Csicsókeresztúr, Dés, Erzsébetbánya, Kapnikbánya, Kide, Kohóvölgy, Magyarlápos, Magyarszarvaskend, Mezőerked, Naszód, Oláhlápos, Óradna, Radnaborberek, Radnalajosfalva, Szászmáté, Szék, Teke, Tőkés, Vice).

17 A szamosújvári gyűjtőlevéltár raktára

18 A besztercei piarista gimnázium anyakönyve 1814–1846

19 3. Sepsiszentgyörgyi Gyűjtőlevéltár (2005)
14 plébánia és filia irategyütteseit foglalja magába. (Árkos, Barót, Brassó, Gidófalva, Illyefalva, Köpec, Kőhalom, Mikóújfalu, Nagybacon, Sepsibükszád, Sepsikőröspatak, Sepsiszentgyörgy, Szentivánlaborfalva, Türkös).

20 A levéltárak korábbi őrzési helyei

21 A Sepsiszentgyörgyi Gyűjtőlevéltár raktára

22 4. Marosvásárhelyi Gyűjtőlevéltár (2005)
57 plébánia és filia levéltárait foglalja magába

23 A Marosvásárhelyi Gyűjtőlevéltár raktára

24 Székelybő anyakönyve (1765–1818) - megtértek anyakönyvének címlapja -

25 Székelybő anyakönyve (1819–1857) - halotti anyakönyv címlapja -

26 5. Gyergyószentmiklósi Gyűjtőlevéltár (2007)
Felépítése: Borszék, Ditró, Gödemesterháza, Gyergyóalfalu, Gyergyóbékás, Gyergyóújfalu, Gyergyócsomafalva, Gyergyótölgyes, Háromkút, Kilyénfalva, Marosfő, Maroshévíz, Palotailva, Ratosnya, Szárhegy, Tekerőpatak, Vasláb.

27 A gyergyószentmiklósi kutatóterem

28 Sikó József kanonoki kinevezése (1760. augusztus 25.)

29 6. Székelyudvarhelyi Gyűjtőlevéltár (2008)
A levéltár 2008-ban alakult a Szent Miklós plébánia tanulmányi házában. 22 plébánia levéltárát foglalja magába (Atyha, Erdőszentgyörgy, Farkaslaka, Fenyéd, Homoródkarácsonyfalva, Kadicsfalva, Korond, Küküllőkeményfalva, Lövéte, Máréfalva, Nyikómalomfalva, Oroszhegy, Parajd, Pálfalva, Szentegyházasfalu, Székelykeresztúr, Székelylengyelfalva, Székelyszenttamás, Székelyvarság, Szováta, Vágás, Zetelaka)

30 A székely- udvarhelyi Mária Kongregáció jegyzőkönyve (1736–1929)

31 Brandenburgi Katalin oklevele (Vágás, 1630
Brandenburgi Katalin oklevele (Vágás, január) (restaurálás előtt és után)

32 7. Szamosújvári Örmény Katolikus Gyűjtőlevéltár (2010)
A levéltár 2010 augusztusában alakult, az iratok rendezését 2011 februárban fejeztük be. Felépítése: Szamosújvár (1700) Erzsébetváros (1708) Gyergyószentmiklós (1730) Szépvíz (1785)

33 A Szamosújvári Örmény Katolikus Gyűjtőlevéltár (raktár)

34 A szamosújvári tímár céh alapszabályzata (1700)

35 Jakabfi János doktori diplomája (1751. június 21.)

36 Szamosújvár anyakönyve (örmény katolikus) 1857-ből

37 8. Kolozsvári Gyűjtőlevéltár (2011)
2011 júniusában ide gyűjtöttük be Györgyfalva, Jegenye, Mócs, Kolozs, Katona, Kolozsmonostor, Kajántó, Magyarfenes és Szászfenes plébániák levéltárait 2011 júliusában fogjuk rendezni a begyűjtött iratokat

38 A kolozsmonostori konvent legrégebbi oklevele (1372. augusztus 28.)

39 Györgyfalva anyakönyve 1749–1911

40 Levéltári repertóriumok
„ERDÉLYI RÓMAI KATOLIKUS LEVÉLTÁRAK” c. kötetsorozat Megjelent könyvek: Szögi László: A Gyulafehérvári Érseki Levéltár és az Erdélyi Katolikus Státus Levéltára I. 1429–2000. Repertórium. Gyulafehérvár–Budapest 2006. Bernád Rita: A Gyulafehérvári Érseki Levéltár és az Erdélyi Katolikus Státus Levéltára II. Oklevél és iratjegyzék – canonica visitatiok mutatója. Gyulafehérvár–Budapest 2006. Bernád Rita: Plébániai levéltárak I. A Gyulafehérvári-, a Sepsiszentgyörgyi-, a Szamosújvári- és a Gyergyószentmiklósi Gyűjtőlevéltárak repertóriuma. Gyulafehérvár–Budapest 2009. Bernád Rita–Kovács Bálint: A Szamosújvári Örmény Katolikus Gyűjtőlevéltár. Repertórium. Arhiva de Colecţie Armeano-Catolică din Gherla. Repertoriu. The Armenian Catholic Collective Archive in Armenopolis. Repertory. Budapest–Gyulafehérvár–Lipcse 2011. Előkészületben: 5. Barabás Kisanna–Bernád Rita: Plébániai levéltárak II. A Marosvásárhelyi- és a Székelyudvarhelyi Gyűjtőlevéltárak repertóriuma.

41

42

43 II. A Bukaresti Római Katolikus Érsekség Levéltára

44 A Bukaresti Római Katolikus Érsekség rövid története dátumokban
1883. április 27-én alapította XIII. Leó pápa a Hitterjesztő Kongregációhoz tartozott a konkordátumig 1930. június 5. – a román konkordátum minden római katolikus egyházmegye fölé rendelte, mint metropoliát (egyháztartomány) 1991. augusztus 5. – a Szentszék a gyulafehérvári püspökséget érseki rangra emelte és közvetlen a Szentszéknek rendelte alá suffraganeus egyházmegyéi: a nagyváradi, a temesvári, a szatmári és a jászvásári római katolikus püspökségek

45 III. A Jászvásári Római Katolikus Püspökség Levéltára

46 A Jászvásári Római Katolikus Püspökség rövid története dátumokban
1884. június 27-én alapította XIII. Leó pápa mint missziós terület közvetlenül a Szentszéknek volt alárendelve 1921. augusztus 2-án a Szentszék hozzácsatolja az öt besszarábiai római katolikus plébániát (amelyek addig Tiraszpolhoz tartoztak) 1930. június 5. – a román konkordátum a bukaresti metropolia alá rendeli, valamint elnyeri Bukovinát is (amely addig a lembergi katolikus érsekség területe volt) 1993. október 28. – megalakul a Moldvai apostoli kormányzóság, ezáltal elveszíti Besszarábiát

47 IV. A Nagyváradi Római Katolikus Püspökség levéltára

48 A Nagyváradi Római Katolikus Püspökség rövid története dátumokban
1020 körül alapította Szent István (ez volt a 8. püspökség) Bihar néven 1077 után Szent László a püspökség székhelyét Nagyváradra tette át 12. sz. végétől a kalocsai érseki tartomány szuffraganeusa egyházmegyéje volt 1920: kettészakadt az egyházmegye (a híveknek több, mint a fele a gyulai, később a debreceni apostoli kormányzóság, majd 1993-tól a Debrecen-Nyíregyházai Püspökség fennhatósága alá került) 1930. június 5. – egyesítik a szatmári egyházmegyével és az új bukaresti érseki tartomány alá rendelte 1941–1948 között közvetlen a Szentszéknek volt alárendelve (különválasztva Szatmártól) 1948. április 9. – újból egyesítik 1982. október 18. – ismét különválasztják

49 Levéltári raktár a székesegyház sekrestyéje fölött

50 A Nagyváradi Egyházmegyei Levéltár felépítése (18–20. század) (60 ifm)
I. Püspöki Hivatal Iratai (18–20. sz.) II. Székeskáptalan Iratai (18–20. sz.) III. Anyakönyvi másodpéldányok (1822–2011) – 20 ifm IV. Plébániai levéltárak (18–20. sz.)

51 V. A Szatmári Római Katolikus Püspökség levéltára

52 A Szatmári Római Katolikus Püspökség rövid története dátumokban
1804. március 23-án alapította I. Ferenc király 1804. augusztus 12-én alapította VII. Piusz pápa az egri érseki tartomány szuffraganeusa volt 1930-ig 1920: az egyházmegye háromba szakadt (Csehszlovákia, Románia – 44 plébánia, Magyarország) 1930. június 5-én a konkordátum egyesítette a nagyváradi egyházmegyével és az új bukaresti érseki tartomány alá rendelte 1941–1948 között közvetlen a Szentszéknek volt alárendelve (különválasztva Nagyváradtól) 1948. április 9. – újból egyesítik 1982. október 18. – ismét különválasztják

53 A Szatmári Római Katolikus Püspökség térképe (főesperességek)

54 Levéltári raktár, iroda és kutatóterem

55 A Szatmári Egyházmegyei Levéltár felépítése (/17. sz
A Szatmári Egyházmegyei Levéltár felépítése (/17. sz./1804–2000) (250 ifm) I. Püspöki Hivatal Iratai (1804–2000) II. Székeskáptalan Iratai (1804–) III. Anyakönyvi másodpéldányok (1825–2011) – 50 ifm IV. Személyi hagyatékok (püspöki és papi) V. Plébániai levéltárak (17–20. század)

56 Raktár (részlet)

57 A püspökség pápai alapítólevele (1804. augusztus 12.)

58 VI. A Temesvári Római Katolikus Püspökség levéltára

59 A Temesvári Római Katolikus Püspökség rövid története dátumokban
1030-ban alapította Szent István a marosvári (később csanádi) püspökséget 1920-ig a kalocsai érseki tartomány szuffraganeusa volt 1920 (Trianon): három részre szakadt: 1. Csanádi egyházmegye (1982-től Szeged-Csanád a neve) – Szeged székhellyel (Magyarország) 2. Temesvári apostoli kormányzóság (1930-tól temesvári püspökség) – Temesvár székhellyel (Románia) 3. Jugoszláv bánsági apostoli kormányzóság (1986-tól Zrenjanini püspökség) – Nagybecskerek/Zrenjanin székhellyel (Jugoszlávia, majd Szerbia)

60 A Temesvári Római Katolikus Püspökség székhelyei
1030–1551: Marosvár majd Csanád 1551–1716: a török hódoltság idején a püspökök máshol székelnek 1710–1730: Szeged 1730-tól: Temesvár

61 A Temesvári Római Katolikus Püspökség térképe

62 A temesvári levéltár raktára

63 A Temesvári Egyházmegyei Levéltár felépítése (300 ifm)
I. Püspöki Hivatal Iratai (18–20. sz.) II. Székeskáptalan Iratai (18–20. sz.) III. Anyakönyvek (1895–2011) IV. Pecsétnyomó-gyűjtemény V. Plébániai levéltárak

64 A temesvári levéltár kutatóterme

65 Bonnaz Sándor püspöki kinevezése (1860. június 10.)

66 A Temesvári Zeneegylet Liszt Ferencet tiszteletbeli tagnak nevezi ki (1846. október 27.)

67 Omnia ad Maiorem Dei Gloriam!
2012. október 20. *** Köszönöm megtisztelő figyelmüket! Omnia ad Maiorem Dei Gloriam!