Munka Egyszerűbben: az erő (vektor!) és az elmozdulás (vektor!) skalárszorzata (matematika)

Az előadások a következő témára: "Munka Egyszerűbben: az erő (vektor!) és az elmozdulás (vektor!) skalárszorzata (matematika)"— Előadás másolata:

1 Munka Egyszerűbben: az erő (vektor!) és az elmozdulás (vektor!) skalárszorzata (matematika)

2 pályagörbe menti integrálja

3 Konzervatív erő és testek
Ha az erő egy testre hat, a munka számolásakor a test azon pontjának az elmozdulásával kell számolni, amire az erő hat.

4 Mekkora lehet a munka egy testre ható 5N nagyságú állandó erő esetében, ha közben a test egyenes pályán 2m-t tett meg? Egy 10kg tömegű test előbb 5m-t emelkedett, aztán 10m-t haladt vízszintesen, aztán 3m-t süllyedt. Mennyi munkát végzett a testre ható gravitációs erő a folyamat során? Hogyan változott a test helyzeti energiája? Mondjon példát konzervatív és nem konzervatív erőkre!

5

6

7

8

9

10 Az energia megmaradása
Általában is: Egy test vagy rendszer energiája pontosan annyival nő vagy csökken, amennyi energiát a test vagy rendszer a környezetétől kap, vagy annak lead. Ez az energia megmaradás törvénye, ami kísérlettel igazolható alapvető fizikai törvényszerűség.

11 Forgás A rögzített tengely körül forgó test mozgási energiája ilyen alakban is felírható: A forgó testre ható erők munkája pedig a forgatónyomaték és a szögelfordulás szorzataként is megkapható. Ha a test nem rögzített tengely körül forog, akkor a tömegközépponton átmenő forgástengellyel lehet kiszámolni a mozgási energia forgási részét, az úgynevezett forgási energiát. Teljes mozgási energia: haladási és forgási energia

12 Milyen energiája lehet egy súlyzó alakú molekulának? (szabadsági fok)

13 kölcsönhatás energia mozgás
rendezett mozgás haladó forgó szabad rendezetlen hő kölcsönhatás grav. elektrom. rugalmas nukleáris A mozgásnak mozgási,a kölcsönhatásoknak un. kölcsönhatási energiája van, ami a kölcsönható testek helyzetétől függ (korábban: helyzeti energia)