A regionális innovációs képesség mérésének információs bázisáról

Az előadások a következő témára: "A regionális innovációs képesség mérésének információs bázisáról"— Előadás másolata:

1 A regionális innovációs képesség mérésének információs bázisáról
Bajmócy Zoltán Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Közgazdaságtani és Gazdaságfejlesztési Intézet Regionális innovációs képesség, versenyképesség és fenntarthatóság Szeged, október BAROSS_DA07-DA_ELEM_

2 AZ ELŐADÁS FELÉPÍTÉSE:
„Minden értékelő megközelítésnek egyik fontos jellemzője az információs bázisa: milyen információra van szükség az ítéletek meghozatalához, és – ami semmivel sem kevésbé fontos – milyen információkat zárunk ki a közvetlen értékelésből.” (Amartya Sen: A fejlődés mint szabadság) Kiinduló pont: Az innovációs képesség mérése az innováció-ösztönző beavatkozások megalapozásához nyújt közvetlen támpontot. Alapvető fontosságú tehát annak megértése, hogy milyen típusú információkat kínálnak pontosan. Kutatási kérdések: Pontosan milyen információt kínál az innovációs képesség mérése az innováció-politika számára? Vajon a kizárt információk fontosak lehetnek-e az innováció-politikai döntések meghozatalakor? AZ ELŐADÁS FELÉPÍTÉSE: A mérések szokásos információs bázisa A kizárt információk Egy hazai empirikus vizsgálat néhány eredménye Következtetések

3 Az előadás háttere… NKTH Baross Gábor Innovációs Program
Dél-Alföldi régió innovációs képességének felmérése Kutatásban résztvevők: Lengyel Imre, Bajmócy Zoltán, Lukovics Miklós, Málovics György, Kovács Péter, Szakálné Kanó Izabella Rittgasszer Imola, Tóth Mónika, Vas Zsófia, Fáskerti Zsuzsa, Gébert Judit Külön köszönet az SZE-s és ELTE-s kollegáknak

4 Innovációs képesség Innováció: mikroszinten értelmezett jelenség, amelynek területi (makro) szinten jelentkező hatása nem egyértelmű Innovációs rendszer: az innovációk megjelenését és elterjedését befolyásoló tényezők halmaza Innovációs képesség: az innovációs rendszer működésének hatékonysága Mit értünk hatékonyság alatt? A technológiai változás üteme A gazdasági növekedéshez történő hozzájárulás mértéke ↑ Innovációs rendszer irodalom elméleti gyökere (TFP növekedésében megfigyelhető különbségek magyarázata) Gyakorlati mérési kísérletek

5 Gyakorlati mérési megközelítések
Tudás-teremtés Közfinanszírozású tudás-teremtés input mutatói 10 Tudás-teremtési alrendszer közbenső teljesítménye 9 Tudás-kiaknázás A magánszféra innovációs inputjai 20 Vállalati innovációs aktivitás 14 Mikroszinten jelentkező hatások 4 Makroszinten jelentkező hatások 12 Innovációs háttér-infrastruktúra Humán erőforrás 24 ICT infrastruktúra 7 Innovációösztönző helyi klíma és kifinomult helyi kereslet Tőke 6 Kreatív munkaerő megtartásához szükséges háttérfeltételek 5 Kapcsolatok Közfinanszírozású és üzleti tudás-teremtés kapcsolata Interaktív tanulás és vállalati együttműködések Politika 15 Gyakorlati mérési megközelítések Summary Innovation Index (European Innovation Scoreboard) Service Sector Innovation Index (Trend Chart) EXIS Summary Index (Trend Chart) Europe Creativity Index (Florida) Knowledge Economy Index (World Bank) National Innovation Capacity Index (Porter – Stern) Revealed Regional Summary Innovation Index (Regional Innovation Scoreboard) Hazai nagyvárosok innovációs potenciálja (Csizmadia – Rechnitzer) Észak-Magyarországi kistérségek innovációs képessége (Koczinszky)

6 A kizárt információk (jóléti aspektus)
A technológiai változás komplex és ko-evolúciós jelenség Komplex: egyszerre gazdasági, társadalmi és környezeti Ko-evolúciós: ezek az aspektusok nem függetlenek egymástól Joseph Schumpeter: Teremtő pusztítás (creative destruction) Nyertesek és vesztesek (térben elválhatnak) A társadalom egyes tagjai, vagy csoportjai képtelenek lehetnek alkalmazkodni a változásokhoz Amartya Sen: Új szabadságok létrehozás és régiek megszűntetése Vajon az új szabadságok kompenzálnak-e a régiek elvesztéséért? Valós választási lehetőséget jelentenek-e Ulrich Beck: A technológiai változás felgyorsulás a kockázat-termelés felgyorsulásával jár együtt ↓ Egy adott aspektus alapján hatékonynak ítélt változás nem biztos, hogy más aspektusból is hatékony. Az innovációs képesség javításának hatása a térség jóléti szituációjától is függ.

7 Hazai kistérségek vizsgálata
1. A szokásos információs bázis leképzése hazai kistérségi szintre Módszertan 174 kistérség, 2008 Lukovics – Kovács módszere: főkomponens és faktor analízis, súlyozás, szelektálás 2. Jóléti szituáció mérése - 11 dimenzió - nincs összesített index 3. A két adatsor kapcsolatának vizsgálata

8 Innovációs képesség és jólét együttmozgása
Összesített index Tudás-teremtés Tudás-kiaknázás Háttér infrastruktúra Kapcsola-tok ANYAGI JAVAK (INVERZ) -0,416 -0,128 -0,406 -0,316 -0,535 FIZIKAI JÓLLÉT (INVERZ) -0,308 -0,147 -0,328 -0,284 -0,183 KÖRNYEZETI FELTÉTELEK -0,326 -0,058 -0,362 -0,286 KULTURÁLÓDÁSI LEHETŐSÉGEK 0,334 0,202 0,180 0,530 0,151 REKREÁCIÓS LEHETŐSÉGEK 0,072 0,037 0,076 0,139 -0,046 MUNKA (INVERZ) -0,533 -0,213 -0,530 -0,469 -0,491 TÁRS G ALAP 0,450 0,265 0,486 0,349 0,264 TÁRS G EGÉSZSÉGÜGY 0,262 0,240 0,340 0,120 0,006 TÁRS G GYERMEKEK 0,315 0,118 0,296 0,302 TÁRS G ALAPFOKÚ OKTATÁS -0,057 -0,111 -0,039 -0,017 0,038 TÁRS G BIZTONSÁG (INVERZ) 0,184 0,128 0,148 0,144 0,154 KÉPZÉS 0,707 0,433 0,623 0,671 0,461 Csupán a jólét néhány dimenziója esetén figyelhető meg együttmozgás

9 Háttér infrastruktúra
Innovációs képesség és anyagi gazdagság együttmozgása (Par. Corr. A népességre kontrollálva) Összesített index Tudás-teremtés Tudás-kiaknázás Háttér infrastruktúra Kapcsolatok ANYAGI JAVAK (INVERZ) -0,416 -0,128 -0,406 -0,316 -0,535  Sig. 0,000 0,094 Összes belföldi jövedelem 1 főre, 2007 0,736 0,325 0,759 0,626 0,608 Sig.  Kistérségi Gini index 0,456 0,293 0,531 0,383 0,109 0,154 Szegénységi arány -0,526 -0,209 -0,552 -0,383 -0,547 0,006 Eltérő innováció – jólét szituációk figyelhetők meg

10 Következtetések A szokásos információs bázis alapján meghozott döntések a technológiai változás gyorsítását helyezik középpontba A kizárt információk miatt ezen elemzések nem lehetnek képesek arra rámutatni, hogy mindez más fontos társadalmi célok szemszögéből milyen változásokat eredményezhet Az innovációs képesség növelésének célja, mint döntési kritérium túlzottan leegyszerűsítő Azonos innovációs képességhez nagyon eltérő jóléti szituáció társulhat Bár a mostani vizsgálatok e tekintetben nem bizonyító erejűek, de azt sugallják, hogy: Elérő módon valósítható meg az innovációs rendszer hatékonyságjavítása (jólétnövelő képesség alapján) A különböző térségekben a változási ütem gyorsításának eltérő hatásai várhatók (az ugyanolyan típusú változás eltérő mértékben szülhet társadalmi problémákat) Egy eltérő információs bázis felé… A jelenlegi innováció mérés fontos információkat szolgál és koherens Nem a mérések gyökeres átalakítására van szükség, hanem arra, hogy a politikai (innovációpolitikai) döntések ne csak ezen információk mérlegelésére építsenek

11 E-mail: bajmocyz@eco.u-szeged.hu
Köszönöm a figyelmet! A kutatás az NKTH Baross Gábor Program Finanszírozásával valósult meg. BAROSS-DA07-DA-ELEM