Prószéky Gábor MANYE MTA Magyar Nyelvi Osztályközi Állandó Bizottság

Az előadások a következő témára: "Prószéky Gábor MANYE MTA Magyar Nyelvi Osztályközi Állandó Bizottság"— Előadás másolata:

1 Az informatikai eszközök hatása a magyar nyelvre és a magyar szaknyelvekre
Prószéky Gábor MANYE MTA Magyar Nyelvi Osztályközi Állandó Bizottság PPKE ITK MTA-PPKE Magyar Nyelvtechnológiai Kutatócsoport MorphoLogic 2017. január 18.

2 Néhány terület, ahol az informatika „beleszól” írási szokásainkba
A nyelvkódok A szókészlet A keresőprogramok A gépi elválasztás Teljesen automatikus megoldások Prószéky Gábor 2017. január 18.

3 Az alaphelyzet A világcégek szoftvereszközeinek működ(tet)ési algoritmusai sok esetben teljesen hasonlóak a kis cégekéihez, csak a hatásuk felmérhetetlenül nagyobb Ez a probléma a nyelvi eszközök esetében túlmutat az egyszerű szoftverhasználati szokásokon Prószéky Gábor 2017. január 18.

4 A nyelvkódok és a magyar nyelv
Létezik olyan, hogy alapnyelvek listája Régen: relatíve kevés nyelvhez létezett nyelvspecifikus szoftvereszköz, és „átdefiniálással” oldották meg a problémát Ma: relatíve sok nyelv, de zárt halmaz Nyelvváltás formázással: - technikailag nehéz - nehezen látszik - úgy tűnik, mintha nem volna Prószéky Gábor 2017. január 18.

5 Szókészleti kérdések (Parttalan) viták világcég és partnere között arról, hogy mely szavak nem lehetnek benne egy adott nyelvre készített nyelvi eszköz nyelvi tudásában Központi kérések, pl. cigány, homokos, zsidó szavak törlése a nyelvi programok szótárából Egyedi „maradványok” (csúnya szavak, pl. szarvas ) Prószéky Gábor 2017. január 18.

6 A keresőprogramok és hatásuk
A keresőprogramok a lehetséges találatokat nem számolják, hanem becsült találati számokat adnak A korpusznyelvészet egy új kérdése: mi számít ugyanannak és mi különbözőnek? Például: akkorát esett, mint… Következmények Prószéky Gábor 2017. január 18.

7 A gépi elválasztás okozta „újdonságok”
Arra a kérdésre, hogy egy adott szót melyik két betű között lehet elválasztani, egyes nyelvekben bizonyos esetekben nem lehet válaszolni Az elválasztómodul és a szövegszerkesztő esete a „22-es csapdájával” A „puha” elválasztójel nem-ismertsége és automatikus konverziója Következmények Prószéky Gábor 2017. január 18.

8 A teljesen automatikus megoldások hatása a helyesírásra
Automatikus csere, amit a felhasználó is szabályozhat(na, ha tudna róla) A szólisták tartalma részben fölösleges (pl. alíg, mirelitáru, eccer csak, föllé), részben problémás (pl. szokták), részben hibás (pl. naív) A „Mondatkezdő nagybetű” opció és hatása, pl január 18. Prószéky Gábor 2017. január 18.

9 Szaknyelvi helyesírás és számítógép (Zimányi 2002 alapján)
Nincs kellően szabályozva az egyes szaknyelvek helyesírása A lektorálás hiánya miatt sok hiba van a szakmai munkákban Nincs igazán tisztázva, hogy kinek van joga az általános helyesírási szabályoktól eltérő, az adott szakma nyelvében használt egyedi írásmódra (ha szakmai közmegegyezés alakult ki) A szaknyelvek esetében a fordítások gyakran szolgaian követik az idegenszerű írásmódot, különösen a különírás vagy a nagy kezdőbetűk tekintetében A gépi eszközök intenzív használata következtében ezek az „egyedi” alakok a korábbiaknál sokkal hamarabb elterjednek és megszilárdulnak Prószéky Gábor 2017. január 18.

10 A programok nem mindig segítenek…
Az eredeti alak: Barley Yellow Dwarf Mosaic Virus „Szolgai” fordítás: Árpa Sárga Törpülés Mozaik Vírus vagy: árpa sárga törpülés mozaik vírus Nyelvileg jó: az árpa sárga törpülésének mozaikvírusa Szakmailag is jó: az árpa sárgatörpülés-mozaikvírusa Zimányi (2002): „A sokféleségben valóban útmutatásra van szükség, de ez csak úgy lehetséges, ha az adott terület kiváló ismerői együttműködnek a helyesírás szakembereivel” Prószéky Gábor 2017. január 18.

11 Szaknyelvek támogatása informatikai eszközökkel
„A szaknyelvi helyesírás gondjai abból adódnak, hogy az egymástól igen nagy mértékben különböző tudományterületek kifejezéskészlete, fogalmi rendszere is lényegesen különbözik. A helyesírás általános szabályai nem mindig tűnnek elégségesnek a sajátos alakulatok leírására” − és ezt a gépi eszközök általában nem tudják Ezt viszont a felhasználók nem tudják  „Mivel nem beszélhetünk általánosságban a szaknyelvről, külön-külön kell megvizsgálni a terminológiákat” Ezért a szaknyelvi írással kapcsolatos megállapodásoknak mielőbb számítógépes kezelésbe kell kerülniük! Prószéky Gábor 2017. január 18.

12 Köszönöm a figyelmet! 2017. január 18. Prószéky Gábor