Árvizek gyakorisága, erőssége, okozott kár - hazai vonatkozások -

Az előadások a következő témára: "Árvizek gyakorisága, erőssége, okozott kár - hazai vonatkozások -"— Előadás másolata:

1 Árvizek gyakorisága, erőssége, okozott kár - hazai vonatkozások -
Készítette: Vancsik Anna Viktória ELTE TTK Környezettudomány MSc.

2 Áradások fajtái: A nemzetközi hidrológiai terminológia értelmezése szerint, az árvíz a folyó középvízi medrének partélét meghaladó, illetve a középvízi mederből kilépővíz -> Ha nem lép ki a medréből akkor csak áradás, ha kilép a mederből akkor árvíz Fajtái: téli jeges ár nyári zöld ár villám ár

3 Nagy történelmi árvizek
1838 1879 1954 1970 1999 2002 2006 2010 2013 1838-as dunai árvíz Téli csapadék hirtelen olvadt Jeges ár indult meg Jégtorlaszok felduzzasztották a folyót Márc. 15-én 1034 cm-en tetőzött Holló Barnabás (Wesselényi „árvízi hajós”) Budapesti árvíz John Hürlimann 1838 Az 1838-as pesti árvíz szintjét mutató emléktábla a Szent Rókus-kápolna falán

4 Nagy történelmi árvizek:
pesti oldal, Erzsébet híd 2002-es dunai árvíz Zöld ár Hatalmas ciklon a Duna vízgyűjtője felett Beékelődött két anticiklon közé Több havi csapadék zúdult le pár nap alatt Budapesten aug. 12-én tetőzött 607 cm-en Ekkor újabb nagy esőzések a vízgyűjtőn Második árhullám aug. 19-én tetőzött 848 cm-en budai oldal, Római part

5 Nagy történelmi árvizek
2002 Vigadó tér 2013 Vigadó tér 2006 Vigadó tér Dunacsún Győr Báta Nagy történelmi árvizek 2013-as dunai árvíz Zöld ár (június) Közép-Európai régióra kiterjedő heves esőzések Vidéken hatalmas károkat okozott Kisoroszi megközelíthetetlenné vált közúton Budapesten 891 cm, Baján 989 cm-es tetőzés 3,25 milliárd forintot fordítottak a védekezésre és kárelhárításra

6 Árvizekre ható tényezők
Árvízszintek alakulása 1830-tól Téli csapadékösszegek változása Magyarországon Árvizekre ható tényezők Csapadék mennyisége Ez a klímaváltozás hatására eltér az átlagostól Télen több csapadék Heves esőzések gyakorisága nőhet Csapadékszélsőségek alakulása

7 Árvizekre ható tényezők
Feliszapolódás hatása Folyószabályozások Pozitív hatás: Gyorsabb az árhullámok lefolyása Addig használhatatlan vizes területek beépíthetővé váltak Negatív hatás: Árterek szűkültek Feliszapolódás hatására folyamatos gátemelések szükségesek

8 Árvíz kezelési lehetőségek
Megelőzés Nagyobb árterek biztosítása Vízgyűjtő területek erdősítése -> lefolyást csökkentik Kezelés Gátak emelése Homokzsákok Mobil gátak Tömlős gátak

9 Köszönöm a figyelmet!