Szemiot i ka.

Az előadások a következő témára: "Szemiot i ka."— Előadás másolata:

1 szemiot i ka

2 jel – jelek - jelrendszerek jelszerkezetek: Saussure és Peirce
IX. ELŐADÁS Szemiotikai alapok A JEL SZERKEZETE jel – jelek - jelrendszerek jelszerkezetek: Saussure és Peirce

3 A JEL és a JELEK egy JEL önmagában nem jel – „egy jel csak hasonló jelek között értelmezhető” (abc - Voigt 2011) A jelek csak rendszerben értelmezhetőek Egy jelrendszer arbitrális és konvencionális – praktikus és logikus szerveződések – ilyen értelemmben NYELV A jelrendszerek variációk

4 2. A jel összetevői Jelmodellek:
diadikus (kettős szerkezetű) jelmodell – Ferdinand de Saussure triadikus (hármas szerkezetű) jelmodell – Charles Sanders Peirce

5 DIADIKUS avagy kettős jelszerkezet – Saussure
JEL: önelégséges düád JELÖLŐ (signifiant) – az alak (forma), amiben a jel megjelenik (amit a jel magára ölt) JELÖLT (signifié) – a fogalom (concept), (amit a jel jelent)

6 KETTŐS SZERKEZETŰ JELVISZONY
j_e_l_ö_l_ő_ - a két elem viszonya a jelentés j e l ö l t (signification) pl. „NYITVA” feliratú neoncégér: szó – jelölő az üzlet nyitva van – a jelölt fogalom

7 kettős jelviszony elvontsága
eredetileg immateriális ma: a jelölő az anyagi (!) forma (megjelenés) – érzéki Saussure-nél mindkettő a jelölt az elvont fogalom (jelentett) inkább forma, mint anyag - pszichikai -

8 kettős jelviszony fogalmisága
JELÖLT a „T” hang (fogalma) JELZETT - beszélt (hangzó) nyelv J E L ≡ F O G A L O M

9 JELRENDSZER = NYELV A nyelvi jel: Saussure a nyelvi jelet egységnek tekinti, amely magába építi a dologi és fogalmi összetevőket. Nem létezik nyelvi megformáltság nélküli fogalom Hangkép: a hang csupán egy fogalommal való egysége révén működik nyelvi jelként. A nyelvi jel a fogalom és a hangkép egysége. NYELV : jelek (és szabályok) rendszere Nyelv és beszéd! (langue et parole) nyelv és gondolkodás, // beszéd és írás - az írás a jel jele, a kiejtett szó képmása (elsődleges, másodlagos, „harmadlagos jelrendszerek”)

10 Barthes jel(entés)-szerkezete
Saussure szemiotikai felfogásának továbbfejlesztése: a jelek denotatív, konnotatív és metanyelvi síkjának megkülönböztetése Az egyszerű jelek kétféleképpen válhatnak összetett jelek részeivé. Az egyik lehetőség a jelölő, a másik a jelölt síkjának kiterjesztése. A jelet olyan rendszerként határozza meg, amelyben a jelölt és a jelölő között egy bizonyos reláció áll fenn. Barthes a jelöltet a tartalom síkjának nevezi és T-vel jelöli, a jelölőt a kifejezés síkjának (K), a kettő közötti viszonyt pedig R-rel jelöli.

11 Barthes jelentés-szerkezete
A denotáció és a konnotáció : a jel jelentésének a része. A denotáció valamiféle központit, vagy elsődlegest jelent – a szemantika esetében a jelentés magját, vagy a referenciát, a szemiotikában elsődleges szignifikációt; ezzel szemben a konnotáció valami másodlagosat vagy éppen szubjektívet jelent – másodlagos, illetve asszociált jelentést, nem a jelölt és jelölő, hanem inkább különálló jelek közötti viszonyt.

12 Barthes jelentés-szerkezete
A jelölő kiterjesztése esetén az eredeti elsődleges jel (denotáció) a másodlagos jel (konnotáció) jelölőjének részévé válik. pl. N Y E L V Jelölő (kifejezés síkja) Jelölt (tartalom síkja) jelölő (kifejezés síkja) jelölt (tartalom síkja)

13 Barthes jelentés-szerkezete denotáció – konnotáció – …mítosz

14 TRIADIKUS avagy hármas jelszerkezet – Peirce
representamen – az alak, amelyben a jel megjelenik (nem föltétlenül anyagi!) interpretans – nem az értelmező (személy), hanem a jel (által jelentett) ÉRTELeMe obiectum – a jel tárgya, amire a jel mutat

15 Peirce és Saussure egybevetése
Peirce Saussure representamen signifiant jelölő interpretans ~ - signifié jelölt obiectum jel tárgya !!! - successive interpretants – sorozatos jelöltek Eco: semiosis ad infinitum

16 Peirce és Saussure egybevetése - folytatás
Peirce Saussure process structure folyamat szerkezet dinamikus statikus

17 Peirce hármas jelviszonya
a.) állandó dinamikus cselekvési szituáció – kölcsönhatások: jelfolyamat b.) hármas viszony (háromság): 3 szubjektum A – B, B – C, C – A - jel - jel tárgya közvetett viszony - jel értelmezője Tovább nem bontható elemi viszony – háromosztatú logika (trichotomikus) c.) jel – tárgy – értelmező : jelviszony!

18 Peirce hármas jelszerkezete
értelem (sensus, interpretans - jelölt) B A C jelölő (representamen, jelentett (obiectum, vehiculum - jelhordozó) referens - jeltárgy)

19 Peirce hármas jelszerkezete
értelem (kommunikációs eszköz // testrész ) B A C jelölő (NYELV) referens (nyelvtankönyv… // kinyújtott nyelv)

20 Morris triadikus szemiózis-felfogása
Peirce háromosztatú felfogásának továbbfejlesztése G.H. Mead cselekvéselemzése szerint (behaviorizmus)

21 2.2.1 Morris és Mead összevetése
Cselekvési szituáció ≈ Jelszituáció érzéki inger jel (S) cselekvő cselekvés tárgy interpretáló interpretáns (I) deszignátum (D)

22 2.2.2. A morrisi szemiózis meghatározása
„három (vagy négy) tényezőből áll: abból, ami jelként szerepel, abból, amire a jel vonatkozik és abból a jel értelmezőjére gyakorolt hatásból, amelynek következtében a szóban forgó dolog a jelértelmező számára jellé válik” (Veress p. 49)

23 2.2.3. Morrisi jelhelyzet Jelölő (S) JEL
Interpretáns (I) Deszignátum (D) „S D-nek a jele I számára oly mértékben, hogy I számot vet D-vel S jelenléte következtében.” JEL

24 2.2.3. Morrisi jelhelyzet - példa
Mit jelent a fentebbi kijelentés? mókus hangja (S) (I) kutya viselkedés mókus (D) „A mókus hangja a mókus-nak a jele a kutya számára oly mértékben, hogy a kutya számot vet a mókus-sal a mókus hangja hallatán.” JEL

25 Későbbi fejlemények Ogden és Richards: b. thought or reference
a. symbol c. referent Későbbi szemiotikusok: az interpretans helyét átadják az interpreter számára

26 A JEL MIMETIKUS TERMÉSZETE
Mimetizmus – tükörneuronok! (Gallese) A mesterséges jelek és a természetes jelek közötti szakadék áthidalása Saját jegyzetek…

27 Könyvészet, források: DE SAUSSURE, Ferdinand: Bevezetés az általános nyelvészetbe; Corvina, Bp. 1997 FÜLÖP Géza: Az információ, Budapest-ELTE, 1996 (II), HORÁNYI Özséb – SZÉPE György: A jel tudománya. Szemiotika, General Press, 2004 (II) KÁRPÁTI Eszter (szerk.): Szöveggyűjtemény a szemiotika tanulmányozásához, Aula, Bp. 2004 MORRIS, Ch. William: A jelelmélet megalapozása (in HORÁNYI) PEIRCE, Charles Sanders: A jelek felosztása (in HORÁNYI) SZILÁGYI, N. Sándor: 1. A jelek és a szemiotika 1 (Peirce); 2. A jelek és a szemiotika 2 (Saussure) 2011 SZILÁGYI, N. Sándor: Hogyan teremtsünk világot? Stúdium, Kvár, 1995 VERESS Károly: Filozófiai szemiotika, Stúdium, Kvár, 1999 VOIGT Vilmos: Bevezetés a szemiotikába, Loisir, 2008, 15-24, (Gondolat, 1977)