Az ország három részre szakadása

Az előadások a következő témára: "Az ország három részre szakadása"— Előadás másolata:

1 Az ország három részre szakadása

2 Kettős királyválasztás
1526. aug. 29. mohácsi csata  A király halála  nincs utód  kettős választás  Rákosi végzés ös családi szerződés Szapolyai János Habsburg Ferdinánd Erdély vajdája osztrák főherceg WHY Kettős királyválasztás Mária, az özvegy királyné

3 Polgárháború Ferdinánd - segítség V. Károlytól  Tízezer zsoldos 
1527 Tokájnál döntő győzelem  Ferdinánd koronázás János Erdélybe, majd Lengyelországba menekül Segítségkérés a franciáktól és Velencétől A törökhöz irányítják  akik „tárt karokkal” fogadják török segédhadak  Tiszántúlt visszaszerzi Szapolyai  Ferdinándnak elfogyott a pénze  zsoldosok  V. Károly

4 Felső-Magyarország fekvésének természete által legerősebb bástyája
Tokaj Felső-Magyarország fekvésének természete által legerősebb bástyája „Magunk és alattvalóink erejét arra kezdjük előkészíteni, hogy amennyiben lehet, a törököt rövid időn belül s gyorsan elverjük a küszöbötök elől, sőt, ha Isten segít, határszéletektől is távol tartsuk.” V. Károly üzenete

5 A „szulejmáni ajánlat”
1526. augusztus 29.-i mohácsi ütközet  A török legnagyobb problémája  nincs király - nincs béke (a győztes „békéje”) Szulejmán vár, ki jön hozzá  Tokaji vereség  Szapolyai kényszerhelyzetben van  vissza kívánja országát szerezni  Habsburgokkal szemben Szulejmán a gyengébbiket támogatja az erősebbel szemben A török hadak felvonulási területévé süllyedt Magyarország

6 A kiút nélküli ország 1529 Szulejmán ismét Magyarország földjén 
Buda ellen vonul  Előtte János hűbér esküt tett Szulejmán Budát Jánosnak adja  az ország 2 részre szakad Utána Bécs ellen indul  sikertelen ostrom  A török kudarca  Szapolyai helyzete romlik  A bárók hol egyik, hol a másik „párton” állnak 1532 újabb kísérlet - Kőszeg sikeres védelem Szulejmán „taktikázott” ( fős birodalmi had) 1533 szerződés  Ferdinánd - János megosztoztak Szulejmán jóváhagyásával  fennálló helyzet elismerése egyik sem elég erős A kiút nélküli ország

7 1538, a váradi béke Kiegyenlített erőviszonyok, értelmetlen harc 
Váradon egyezséget kötnek (TITKOS) Pontjai  kölcsönösen elismerik egymás királyságát (az ország jogilag is megosztottá válik)  Szapolyai † után Ferdinándé az egész ország  Kitétel - ha örököse születne, akkor is  János utódaié a Szepesség és hercegi cím Nem veszik komolyan 1538, a váradi béke   János megnősül (59 éves)   Ferdinánd beárulja Jánost a portán  János Zsigmond (örökös)  1540, János †

8 A váradi béke záradéka

9 1541. 08. 29. 1540 János † előtt  megesketi híveit 
királlyá választják János Zsigmondot Válasz: Ferdinánd támad  érvényesíteni kívánja jogait 1541 zsoldosokkal Buda ellen vonul  Fráter György Szulejmántól kér segítséget  Először - Szulejmán és Török Bálint megveri Ferdinándot - Buda megmenekül  Másodszor - Csellel elfoglalja Budát  Harmadszor - Izabellának, és a csecsemőnek Erdélyt adja Szulejmán nem látta biztosítva hűbérese helyzetét ezzel a sajátját sem  az ország 3 részre szakad

10 Martinuzzi (Fráter) György: Horvát származású, sze-gény családból született. Udvari szolgálat után pálos szerzetes től váradi püspök. A kiskorú János Zsigmond gyámja. Magyarországot akarja egyesíteni és Erdélyt megszervezni től esztergomi érsek és bíboros. Politikáját gyanakvással szemlélik, Castaldo 1551-ben Alvincen megöleti.

11 Kísérlet az ország egyesítésére
december gyalui egyezmény  Kárpótlás fejében lemond II. János és átadja a koronát  Ferdinánd ígérete az ország megtartására és Buda visszavételére 1542 a „megvalósítás” - gyenge had, kudarc Buda alatt  A török első várháborús időszaka  Buda körül megerősödik a török ( )  1547 Ferdinánd és a török békét köt Újabb kísérlet (nyír)bátori egyezmény a gyalui alapján  1551 Castaldo zsoldosokkal Erdélybe érkezik „seregnek kevés – követségnek sok”  Fráter lépése - taktikázni kényszerül a török miatt  Alvincen Castaldo emberei megölik

12

13