Üzleti gazdaságtan Andor György.

Üzleti gazdaságtan Andor György

Andor György: Üzleti gazdaságtan
Ismétlés 4 Termelés, termelési tényezők és technológia 4.1 Költségminimalizálás alapszabálya és a csökkenő hozadék elve 4.2 Termelési tényezők árazódása és a jövedelemelosztás 4.3 A pénz, mint általános termelési tényező 4.3.1 Idődiszkontálás 4.3.2 Idő- és kockázatdiszkontálás 2013 Andor György: Üzleti gazdaságtan

Hasznosság, U F1 450 450 F0 2013 Andor György: Üzleti gazdaságtan

U F1 450 450 F0 2013 Andor György: Üzleti gazdaságtan

U F1 F0 2013 Andor György: Üzleti gazdaságtan

U 5 4 3 2 1 F1 1 2 3 4 5 F0 2013 Andor György: Üzleti gazdaságtan

F0 F1 2013

A jelen-jövő kockázatmentes csereügyleteknek kialakul a piaci ára, kamata: rf Reálértelemben kb. 1-3% Több év esetén Időbeli konzisztencia Kamatos kamat 2013 Andor György: Üzleti gazdaságtan

U(F) U(F2) U(E(F)) E(U(F)) U(F1) F F1 E(F) F2 2013 Andor György: Üzleti gazdaságtan

Biztos egyenértékes Az az összeg, amely ugyanazt a hasznosságváltozást eredményezi biztosan, mint amit a kockázatos várhatóan. Kockázati prémium Éppen kompenzálja a döntéshozót a vállalt kockázatért. CE RP 2013 Andor György: Üzleti gazdaságtan

Általánosítsuk a kockázat megadását!
Központi határeloszlás tétel Normális eloszlás Várható érték Szórás 2013

U(F) E(U(F)) RP RP RP F CE 2013 Andor György: Üzleti gazdaságtan

Kockázatos – biztos átváltás Fontos szemléleti részlet: A kockázatosság (a szórás) az időegység alatti kockázatosság idő szerinti kiterjesztése. (Ez is) a kamatos kamat logikáját követi. rRP: az egy évig (egy időegységig) adott kockázaton kockáztatott pénzösszeghez tartozó kockázati prémium. rRP-knek is kialakul a piaci ára, kamata. 2013 Andor György: Üzleti gazdaságtan

rRP rf σ(r) 2013 Andor György: Üzleti gazdaságtan

Kockázatos jövőbeli – biztos jelenbeli váltás 1) 2) 2013 Andor György: Üzleti gazdaságtan

4.3.3 A pénztőke piaca Itt pénzt, tőkét cserélnek pénzre Különböznek az időtávok és a kockázatok Jelenbeli pénzt későbbi időpont(ok)ra szóló pénzjövedelem ígéretéért Adnak-vesznek A pénztőke a pénzpiacon (tőkepiacon) szinte végtelen mennyiségben rendelkezésre áll. Mivel végtelennek tekintjük, kölcsönvételekor, használatakor nem számolunk növekvő határköltségekkel. A máshonnan elvonásnak végtelen mennyiségnél nincsenek emelkedő alternatíva költségei. 2013 Andor György: Üzleti gazdaságtan

A pénzpiac (a tőkepiac) hatékony piac Hatékony piacok hipotézise Tökéletes piaci árazás: a piaci árak minden pillanatban az akkor rendelkezésre álló összes információt teljességgel tükrözik. A pénztőke piacán igencsak precíz, racionálisan képzett, reális árak kell, hogy kialakuljanak. A közgazdaságilag „ugyanazt” ugyanolyanra kell értékeljék. Itt a közgazdaságilag „ugyanaz”: (egységnyi időtávokat tekintve) az azonos kockázatú. 2013 Andor György: Üzleti gazdaságtan

rRP rf σ(r) 2013 Andor György: Üzleti gazdaságtan

Piaci portfólió Átlagos kockázatosságot a piaci portfólió kockázatosságával ragadunk meg. Olyan befektetési csomag, amely az összes kockázatos üzleti tevékenységet arányosan tartalmazza. Valamilyen átfogó tőzsdeindexszel szokás megragadni M-mel („market”) jelöljük Mivel az összes befektetési lehetőséget arányosan tükrözni, így kockázatossága az átlagos üzleti kockázatosságnak tekinthető. Várható hozama 7-9% körüli Az átlagos piaci kockázati prémium: 5-7% Volatilitása 15-20%. 2013 Andor György: Üzleti gazdaságtan

E(r) rM E(rM) rf σ(r) σ(rM) 2013 Andor György: Üzleti gazdaságtan

Röviden a makroökonómiai jellegű megközelítéssel való kapcsolatról Amit az emberek nem fogyasztanak el, azt megtakarítják, ezt kínálják a kölcsönök piacán. Fogyasztási-megtakarítási döntésük mögött számos egyéb (itt most nem tárgyalt) közgazdasági törvényszerűség is meghúzódhat. A kölcsönpénzek piacára kivitt megtakarítások mennyisége tehát nem feltétlenül az ottani kamatszinttől fog függni. Így közelítve a kölcsönadni szándékozott pénzek kínálati függvénye függőleges lesz. A keresletet a vállalatok támasztják a beruházási ötleteikhez szükséges erőforrások határtermék- bevételei alapján. 2013 Andor György: Üzleti gazdaságtan

E(r) S S E(rM) E(rM) D Tőke mennyisége 2013

E makroökonómiai jellegű megközelítés azonban csak rövidtávra lehet reális. Hosszabb távon a megtakarítások mennyisége már bizonyára idomul a kamatlehetőségekhez, a kamatszint pedig az emberek időhöz és kockázatossághoz kapcsolódó mögöttes preferenciáihoz. 2013 Andor György: Üzleti gazdaságtan

Tőke mennyisége E(r) E(rM) S S S S S’ D 2013

Beruházások és az egy főre eső GDP (a „gazdagság”) kapcsolata
2013 Andor György: Üzleti gazdaságtan

Ösztöndíjak és megtakarítások
A családok gyakran megtakarítanak azért, hogy finanszírozhassák gyerekeik felsőoktatási tanulmányait. Másrészről sokféle ösztöndíj-lehetőség is kínálkozik. Ezek alapja viszont gyakran a család anyagi helyzete. Így viszont, akik megtakarítanak, azok végül büntetést kapnak, ezért ésszerű lenne nem (annyit) megtakarítaniuk… 2013 Andor György: Üzleti gazdaságtan

4.3.4 Az egységes ár törvénye
Versenyző piacon, ha két eszköz egyenértékű egymással, áruk is azonos kell legyen. Az egyezőséget itt az időbeliség és a kockázatosság adja. Bármely termelési tényező ára (bére, bérleti díja stb.) az azonos időtávú és kockázatosságú pénztőke kamatával kell azonos legyen. A termelési tényezők hagyományos föld, munka és tőke csoportosítása helyébe az adott erőforrás használatba adásának-vételének kockázatossági kérdése került. 2013 Andor György: Üzleti gazdaságtan

Eszközárazás (asset pricing) illetve eszközértékelés (asset valuation) Eszköz (asset) A magyarban az „eszköz” inkább jelent használati tárgyat (pl. kalapács, gereblye, ceruza stb.), ez az angolban nincs így. Az angolban az „asset” inkább jelent vagyontárgyat, amire a magyar „eszköz” szónál nem igazán szoktunk asszociálni. Adatgyűjtéssel, közgazdasági okoskodással Piacon árazódó összehasonlítható eszköz adatai alapján És az egységes ár törvényére építve Az árázási logika megértésén keresztül, jövedelemalapon Leginkább a pénz(tőke) árázási logikája alapján 2013 Andor György: Üzleti gazdaságtan

Irodaház értékelése Hogyan határozná meg, hogy mennyi lehet a Q épület piaci értéke? Összehasonlító elemzéssel Jövedelemalapú elemzéssel Várható jövedelmek és kockázatosság(!) Tőkepiaci hasonlítás 2013 Andor György: Üzleti gazdaságtan

5 Profit és a nettó jelenérték
A profit az összes bevétel és az összes költség különbsége. A „maradék” Problémát a költség és a profit elválasztása okoz. 2013 Andor György: Üzleti gazdaságtan

5.1 Közgazdasági értelemben mi nem profit?
A bér és a bérleti díj nyilván költség és nem profit. A pénz, a tőke használatáért fizetett kamat sem más logikájú, így kamat sem profit, hanem költség. Ezek akkor is költségek, ha a tulajdonos által birtokoltak. Akkor is, ha számviteli értelemben ezekért nem jár fizetség. Ilyenkor alternatíva költség szemlélettel határozhatnánk meg. 2013 Andor György: Üzleti gazdaságtan

5.2 A számviteli és a gazdasági profit
Explicit költségek A termeléskor közvetlenül megjelenő kiadások A számvitel jellemzően ezeket veszi csak figyelembe Implicit költségek A vállalat tulajdonában lévő termelési tényezők felhasználásának alternatíva költségei. A számviteli kimutatásokban nem (vagy más felfogásban) jelennek meg. Nincs olyan „rovat”, hogy „a saját tőkének alternatíva költsége” 2013 Andor György: Üzleti gazdaságtan

A számviteli profitba (nyereségbe, üzleti eredménybe) belekeveredhetnek tehát gazdasági értelemben költségnek tekinthető elemek is. Gazdasági profit Bevétel mínusz az összes gazdasági költség A gazdasági költség a tulajdonosok minden alternatíva költségét is tartalmazza. 2013 Andor György: Üzleti gazdaságtan

5.3 A gazdasági profit forrásai
Mindent beleérthetnénk a költségek közé is, de sok mindenre rámondhatnánk azt is, hogy ez „profit”. Az elválasztás nem egzakt tehát Ezért a gazdasági profit „szokásos megközelítéséről” beszélünk Profit: vállalkozói képesség, piaci hatalom, szerencse következménye 2013 Andor György: Üzleti gazdaságtan

5.3.1 Vállalkozói képesség, mint a profit forrása
Arbitrázslehetőségek felfedezése A beszerzett és az értékesített termék ilyenkor ugyanaz A vállalkozók (spekulánsok) egymással versenyeznek, amivel egyúttal meg is szüntetik az arbitrázslehetőségeket. Csökkennek (megszűnnek) az árak regionális és időbeli eltérései. Az egységes ár törvénye kezd érvényesülni A tranzakciós költségekkel együtt értve 2013 Andor György: Üzleti gazdaságtan

Innovációs képesség Újfajta technológia vagy termék Átmenetileg monopol jellegű helyzet Schumpeter: az innováció monopóliumok formájában tör felszínre a tőkés gazdaságokban, és jutalma a monopol jelleg miatt besöpörhető profit. Az innováció sokszor csak egy információ Egy új technológia leírása, egy új szervezési megközelítés, egy új vásárlói igényre való ráeszmélés stb. Az információ problémás árucikk, mivel előállítása költséges, reprodukálása viszont szinte ingyenes. Szoftver, gyógyszer, zene, könyv stb. Elveszhet az innovációkat motiváló erő, társadalmi haszon… Ezért állami beavatkozás 2013 Andor György: Üzleti gazdaságtan

Utánzás Az újításokból származó profit csak időleges lehet, mert előbb-utóbb jönnek az utánzók. Bár az újítók lépéselőnyben vannak, egy gyors utánzás még profitlehetőségeket rejthet. Ráadásul, az utánzónak beruháznia sem kellett az újdonság kifejlesztésébe. 2013 Andor György: Üzleti gazdaságtan

A vállalkozói tudás sokrétű dolog tehát A tudatos profitszerzéshez valamilyen különleges tudással kell rendelkezni. E „különleges tudást” nevezzük vállalkozói képességnek, amiért a profit (és ebben a megközelítésben nem bér) a jutalom. Pontosabban: Ha a vállalkozói tevékenységet tulajdonosként végzik, akkor profit jár érte, ha alkalmazottként, akkor bér. „Menedzser” A profit szokásos megközelítésénél a vállalkozói képességekből (arbitrázs- lehetőségek megtalálása, újítás vagy utánzás) fakadó tulajdonosi többletet profitnak tekintjük. 2013 Andor György: Üzleti gazdaságtan

5.3.2 Piaci hatalom, mint a profit forrása
A profit szokásos megközelítése szerint a versenyelőnyből, monopol jellegből fakadóan realizált tulajdonosi többlet profit. Tökéletlen versenyben a vállalat képes termelési tényezőinek összes költsége feletti árbevételt elérni. Ehhez nem csak a vállalkozói képességek vezethetnek, hanem művileg kreált vagy természetes belépési korlátok is. Éppenséggel ez is lehetne „vállalkozói tudás”… „Ügyesen” korrupt, agresszív vagy tisztességtelen 2013 Andor György: Üzleti gazdaságtan

5.3.3 Szerencse, mint a profit forrása
Az állandó bizonytalansággal terhelt világban a bevételek és a költségek, így a profit sem biztos. A vállalkozói képességekkel vagy a monopol helyzetekkel szerzett profit is kockázatos, várható értékkel és szórással. A várható profit a vállalkozói tudás és/vagy a piaci hatalom gyümölcse. A tényleges profit várhatótól való eltérése viszont már tisztán a szerencse dolga. 2013 Andor György: Üzleti gazdaságtan

A skót vágóhíd-tulajdonos esete
A vállalkozás története A „rossz döntés” A „véletlen” A hatalmas profit Mi húzódik meg e profit mögött? Vállalkozói képesség Monopol erő Szerencse 2013 Andor György: Üzleti gazdaságtan

Üzleti gazdaságtan Andor György.

Hasonló előadás

Az előadások a következő témára: "Üzleti gazdaságtan Andor György."— Előadás másolata:

Hasonló előadás

Projectumról

Visszajelzés

Bejelentkezés

A társadalmi hálózaton keresztül belépni:

Üzleti gazdaságtan Andor György.

Hasonló előadás

Az előadások a következő témára: "Üzleti gazdaságtan Andor György."— Előadás másolata:

Hasonló előadás

Projectumról

Visszajelzés