A Szaltovói kultúra/1 Kutatástörténet ‒ vázlatpontokban

Az előadások a következő témára: "A Szaltovói kultúra/1 Kutatástörténet ‒ vázlatpontokban"— Előadás másolata:

1 A Szaltovói kultúra/1 Kutatástörténet ‒ vázlatpontokban
A magyar őstörténet régészete 2016/2017, 2. félév

2 A kultúra nevéről A magyar szakirodalomban használt elnevezések:
Szaltovói kultúra Szaltovo-majaki kultúra Szaltovo-majackojei kultúra Szaltovo-majackaja kultúra Az orosz nyelvű régészeti szakirodalomban ma használt elnevezés: Салтово-маяцкая культурно-историческая общность, (magyar átírása: Szaltovo-majackaja kulturno-isztoricseszkaja obscsnoszty) rövidítve: Салтово-маяцкая КИО (a КИО (KIO) térben és időben több változatra oszlik, mint egy kultúra) Az ukrán nyelvű régészeti szakirodalomban ma használt elnevezés: Салтівська культура vagy Салтівсько-Маяцька культура (magyar átírása: Szaltyivszka kultúra vagy Szaltyivszko-Majacka kultúra)

3 A kultúra kutatásának kezdete
1890: Majaki/Majackoje gorogyiscse ásatása (N. E. Makarenko) 1900: a verhnyij szaltyivi kamrasíros (régi nevén: katakombás) temető ásatása (V. A. Babenko, helyi tanító ásta, Babenkót P. Sz. Uvarova grófnő, a régészeti bizottság elnöke támogatta munkájában) 1901: Zlivkiben V. A. Gorodcov ásott temetőt 1902–1915 között Babenko 343 kamrasírt ,3 gödörsírt és 7 lósírt tárt föl ásatásairól a XII–XIV. régészeti kongresszusokon számolt be. Babenko próbált telepeket is ásni (Volcsano, Szaltovo), de rájött, hogy nem ért hozzá

4 A 12. régészeti kongresszus, a kultúra további kutatása az 1
A 12. régészeti kongresszus, a kultúra további kutatása az 1.világháborúig A 12. régészeti kongresszuson (Harkov, 1902) F. V. Pokrovszkij tartott előadást a verhnyij szaltyivi temetőről, kiállítást rendeztek a leleteiből. A kongresszuson D. I. Bagalej és D. Ja. Szamokvaszov úgy vélte, hogy a temető kazár, A. A. Szpicin azonban a szaltovói temetőt alánnak tartotta (P. Sz. Uvarova kaukázusi ásatásai alapján). Ugyanott határoztak a további hasonló lelőhelyek (telepek is) feltárásáról. A régészeti bizottság nem volt megelégedve Babenko ásatásainak színvonalával, de ő az 1. világháborúig már több száz sírt kiásott. A háborúig csak a verhnyij szaltyivi temetővel foglalkoztak, a Don-medence szaltovói típusú egyéb lelőhelyei iránt sem érdeklődtek (a verhnyij szaltyivi erődre sem figyeltek)

5 Babenko ásatási beszámolója a 13. régészeti konferencián

6 A két világháború között
A forradalom után véletlenszerű, egységes koncepció nélküli turkálások folytak, a Szeverszkij Donyec mellett is tártak fel lelőhelyeket Babenko 1921–1926 között folytatta a verhnyij szaltyivi temető feltárását Az 1920-as évek 2. felében a Don alsó folyásánál működött az Észak-kaukázusi expedíció, lassan a kultúrához kapcsolták a Don alsó vidékének leleteit is 1934-ben M. I. Artamonov vezetésével elkezdődött a balparti cimljanszki erőd (Sarkel) feltárása

7 1945-1981/1 – a cimljanszki víztároló építése (Lenin: Kommunizmus = szovjethatalom + villamosítás)
A tervezett víztároló miatt nagy ásatások kezdődtek, feltárták Sarkelt is

8 /2 1962-ben megjelent M. I. Artamonov könyve a szaltovói kultúráról Az ásatásokba bekapcsolódik I. I. Ljapuskin és Sz. A. Pletnyova is Elkülönítik a kultúra északi és déli variánsát, megállapítják határait, a Kazár Birodalom emlékének tartják N. Ja. Merpert szerint az északi csoportot a Kaukázusból ide vándorolt alánok hozták létre, míg a déli a bolgárok emléke. Cáfolta a szaltovói temető magyarságát. 1967: Sz. A Pletnyova könyve: a szaltovói kultúra a kazár birodalom hagyatéka (ez nem régészeti, hanem történeti definíció!) 1981: Sz. A Pletnyova összefoglalása az Arheologija SzSzSzR sztyeppi kötetében: a volgai és a dunai bolgárok, valamint az észak-kaukázusi alánok már nem tartoznak a szaltovói kultúrába, van viszont egy új csoport, az alsó-volgai variáns

9 1981‒ Pletnyova munkáját kritikák érik, megkérdőjelezik a kultúra egységét. Válaszul monográfia 1999-ben: Очерки хазарской археологии G. E. Afanaszjev, D. S. Korobov, A. A. Ivanov, A. G. Atavin: temetkezések számítógépes adatbázisai A feltárások szaporodásával a magyar kutatás nem tud lépést tartani, nem követi az újabb szakirodalmat Két évkönyv, ahol követhetők a legújabb kutatások: Hazarszkij Almanah Szaltovo-majacka arheologicsna kultura Türk Attila: A szaltovói kultúrkör és a magyar őstörténet régészeti kutatása (2010) A magyar őstörténet és a szaltovói régészeti kultúrkör (2011)

10

11 Az Ukrán Tudományos Akadémia sorozatának 2. kötete a kazár korszakról

12 Csak egy szerző… (teljes munkássága letölthető a harkovi múzeum honlapjáról:

13 Csak egy szerző…