Előadást letölteni
Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon
KiadtaHenrik Győző Tamás Megváltozta több, mint 6 éve
1
Megemlékezés 2017. Október 6. NYÁRÁDY MIHÁLY ÁLTALÁNOS ISKOLA rAMOCSAHÁZA
3
1849. Október 6. Az Aradi 13 Aradon a szabadságharc 13 honvédtábornoka halt vértanúhalált.
4
A megtorlás A magyar csapatok Világosnál augusztus 13-án Görgey vezetésével letették a fegyvert az orosz hadtest előtt, vérig sértve ezzel az osztrák hadvezetést. Haynau az oroszok büntetlenségi ígéretét figyelmen kívül hagyta és készült a megtorlásra.
5
kötél általi halálra ítélték
Aulich Lajos ( ) Császári tiszt volt, a Sándor gyalogezred alezredese, 1848-ban honvédezredes, 1849-től tábornok. Görgey híve volt, Július 14-től augusztus 11-ig ő volt az ország utolsó hadügyminisztere. kötél általi halálra ítélték
6
Damjanich János ( ) Szerb határőrcsaládból származott, 1848 nyarán csatlakozott a magyar honvédséghez. A délvidéki sikeres harcok elismeréseként tábornokká nevezték ki. Csapataival nagy sikereket ért el a tavaszi hadjárat során, győzelmeihez nagyban hozzájárult katonai tudása és személyes bátorsága is. Világos után ő is letette a fegyvert a cári csapatok előtt. kötél általi halálra ítélték
7
Dessewffy Arisztid (1802-1849)
Középbirtokos nemes, 1839-ig a császári hadseregben szolgált ban belépett a Sáros vármegyei nemzetőrségbe, alezredes, majd ezredes lett ben tábornokká nevezték ki. A temesvári csata után hadosztályát török földre akarta átvezetni, de Karánsebesnél Liechtenstein osztrák altábornagy rábeszélésére letette a fegyvert. kötél általi halálra ítélték, majd kegyelemből főbelövésre változtatták
8
Kiss Ernő ( ) Császári tiszt volt, a Hannover huszárezred ezredese nyarán felajánlotta szolgálatát a magyar kormánynak október 12-én tábornokká és a bánsági sereg főparancsnokává nevezték ki december 22-én altábornaggyá, január 9-én országos főhadiparancsnokká léptették elő. kötél általi halálra ítélték, majd kegyelemből főbelövésre változtatták
9
kötél általi halálra ítélték
Knézich Károly ( ) A császári sereg tisztje volt, 1848-ban századosként részt vett a délvidéki harcokban Márciusától a főseregnél a tavaszi hadjárat során dandárparancsnok ezredesi rangot kapott. A peredi csata után Görgey leváltatta, ekkor Kossuth a felső-tiszai tartalék hadtest parancsnokává nevezte ki. kötél általi halálra ítélték
10
Lahner György ( ) Volt császári tiszt, majd 1848-ban a 3. honvédzászlóalj parancsnoka októberében ezredes, hadfelszerelési és fegyverkezési felügyelő lett januárjától a nagyváradi fegyvergyár vezetője, a szabadságharc hadiiparának irányítója volt Február 6-án tábornokká nevezték ki. kötél általi halálra ítélték
11
Golyó általi halálra ítélték
Lázár Vilmos ( ) Volt császári tiszt, 1848-ban százados, 1849 februárjától őrnagy, majd ezredesi rangban dandárparancsnok az északi hadseregnél. Betegsége következtében csak 1849 nyarától vett részt a harcokban. Karánsebesnél tette le a fegyvert. Golyó általi halálra ítélték
12
Gróf Leiningen-Westerburg Károly (1819-1849)
A magyar szabadságharc német származású honvédtábornoka előbb császári tiszt volt, majd az 1848-as harcok idején Damjanich parancsnoksága alatt szolgált. Kiváló katona volt, minden csatában kitűnt személyes bátorságával. kötél általi halálra ítélték
13
Nagy Sándor József ( ) 1823-tól a császári hadseregben szolgált, 1844-ben huszárkapitányként vonult nyugalomba ban a magyar kormány szolgálatába állt, őrnaggyá nevezték ki a Pest vármegyei lovas nemzetőrséghez. Kitűnt a szolnoki, a tápióbicskei, az isaszegi és a váci csatákban. Ezután tábornokká léptették elő. Nagyváradon csatlakozott Görgeyhez, augusztus 9-én Aradra ment és serege maradványaival Schlikkel készült megütközni, de Görgey ebben megakadályozta. Ezután követte a fővezért Világosra, bár nem tartozott Görgey hívei közé.
14
kötél általi halálra ítélték
Poeltenberg Ernő ( ) Császári tiszt, majd kapitány volt a Sándor-huszároknál nyarán ezredével együtt Magyarországra helyezték, ahol a magyar szabadságharc ügyének híve lett. Kitüntette magát a kápolnai csatában áprilisában ezredes lett, június 2-án pedig tábornok. Görgey bizalmasaként ô közvetítette a cári hadsereggel folytatott tárgyalásokat a fegyverletételről. kötél általi halálra ítélték
15
Schweidel József ( ) Császári tiszt volt a Sándor-huszároknál. Ezredét a forradalom kitörése után Bécsből hazavezette októberében tábornok lett, Buda visszafoglalása után Pest hadiparancsnoka. A forradalom bukása után letartóztatták és bitó általi halálra ítélték, de végül felesége könyörgésére az ítéletet golyó általi halálra változtatták.
16
kötél általi halálra ítélték
Török Ignác ( ) Az es évi szabadságharc alatt Komárom erődítési munkáit irányította, s 1849 márciusáig ô volt a vár parancsnoka. Júniusban Budán, majd júliusban Szegeden erődítéseken dolgozott ben nevezték ki tábornokká. kötél általi halálra ítélték
17
kötél általi halálra ítélték
Gróf Vécsey Károly ( ) Császári tisztként őrnagyi rangot ért el nyarán a magyar kormánynak ajánlotta fel szolgálatait decemberétől tábornok, 1849-ben váradi várparancsnok lett. A világosi fegyverletétel idején Temesvárt ostromolta, majd augusztus 21-én ő is letette a fegyvert. Az utolsóként kivégzett vértanú. kötél általi halálra ítélték
18
1849. Október 6-án nem csak Aradon voltak kivégzések.
Ezen a napon Pesten kivégezték gróf Batthyány Lajos első magyar miniszterelnököt.
19
Gróf Batthyányi Lajos (1807-1849)
Tanult Bécsben, majd katonaként szolgált, és kiváló politikus volt tól a főrendi ház tagja, ahol az ellenzék vezéralakjaként tevékenykedett, /ugyanekkor Kossuth Lajos pedig az alsóházban/. Az első független felelős magyar kormány miniszterelnöke, akit október 6-án, Budapesten lőttek agyon.
20
Látjátok, mennyi az idegen név, származás, a császári tisztből lett honvéd a szabadságharc mártírjai között? Igaz és tiszta az a cél, mely az idegeneket, sőt az ellenség legjobbjait is magához vonzza! Az osztrák hatalom írmagját is ki akarta irtani a lázadásnak. Haynau táborszernagy, a „bresciai hiéna” vérszomjasan üldözte a szabadságharc vezéreit. Kegyetlensége miatt tiltakozott az orosz cár, háborgott Európa. Amikor évek múlva Londonba utazott, az egyik gyárban a munkások ráismertek, és ronggyá pofozták. A megtorlás éveiben a magyar asszonyok némán tiltakoztak: bilincs alakú karkötőt viseltek, melynek csüngőjére a vértanúk nevének kezdőbetűjét vésték. Ez volt a titkos jel, melyről felismerték egymást 1848 eszméinek őrzői.
22
A magyar nemzet nem tud szabadság, igazság és méltóság nélkül élni.
Vésd eszedbe az aradi vértanúk utolsó szavait, hiszen a halál küszöbén neked üzentek: Krisztusé legyen a szíved, és magyar népedé az életed. Forrás: -Zsigmond Emese - Nagy magyarok – Napsugár ( október)
Hasonló előadás
© 2024 SlidePlayer.hu Inc.
All rights reserved.