Projektfinanszírozás

Az előadások a következő témára: "Projektfinanszírozás"— Előadás másolata:

1 Projektfinanszírozás

2 Projektszerződések

3 Projektszerződések Jogi feltétel a projekttársaság létrehozásához és üzemeltetésének A legfontosabb a projektmegállapodás KIVÉVE Azok a termékeiket tőzsdén vagy a szabadpiacon értékesítik (pl.: bányászati, telekommunikációs projektek) Projektszerződés helyett koncessziós szerződés

4 Projektmegállapodás

5 Projektmegállapodás Felhasználói szerződés, ahol a projekttársaság és egy felhasználó közötti megállapodás, amelyben a projekttermékek értékesítésének a feltételeit rögzítik Koncessziós szerződés, amelyben arról rendelkeznek, hogy a projekttársaság milyen feltételekkel nyújt szolgáltatást állami szerveknek vagy milyen feltételekkel értékesíti a szolgáltatást közvetlenül a végfelhasználónak.

6 Felhasználói szerződés
Azokban a projektekben kötnek, ahol termék-előállítás folyik A felhasználó számára ez a szerződés biztosítja, hogy garantáltan hozzájut a kívánt termékekhez, a projekttársaságnak viszont azt a biztonságot jelenti, hogy a megtermelt termékeit előre megállapodott áron el tudja adni.

7 Felhasználói szerződés
Vidd vagy fizess!” szerződés: A szerződés értelmében a felhasználó (a projekttermék vevője) kötelezettséget vállal a termék átvételére (megvásárlására), ha nem veszi át a terméket, akkor a vétel elmaradásáért fizetnie kell a projekttársaság részére „Vidd és fizess” szerződés: Ebben az esetben a felhasználó – előre rögzített áron – csak akkor fizet a termékért, ha azt átveszi. (nem alkalmas a projektfinanszírozásra)

8 Felhasználói szerződés
Hosszú távú értékesítései szerződés: A felhasználó ilyenkor arra vállal kötelezettséget, hogy egy előre meghatározott mennyiségű terméket az átvételkor érvényes piaci áron vagy előre meghatározott piaci index szerint számított áron átvesz. Fedezeti szerződés: Fedezeti szerződést általában a tőzsdén forgalmazott árukra kötnek. 3 típusa létezik

9 Felhasználói szerződés
Árkülönbözeti szerződés: A szerződés értelmében a projekttársaság nem a felhasználónak adja át a terméket, hanem a szabadpiacon értékesíti. Igénybevételi szerződés: vagy más néven a szállítási szerződés: A szerződés értelmében a csővezeték használója azt vállalja, hogy a vezetéket folyamatosan ellátja egy minimális mennyiséggel, s ezért egy meghatározott minimumdíjat fizet.

10 Az áramvásárlási megállapodás struktúrája
Az áramvásárlási megállapodásban arról rendelkeznek, hogy a projekttársaság milyen műszaki paraméterekkel építse meg az erőművet. Pl. Energiatermelés Fajlagos hőfelhasználás Károsanyag-kibocsátási és környezetvédelmi követelmények

11 Az áramvásárlási megállapodás struktúrája
Az áramvásárlási megállapodás értelmében az erőművet meghatározott határidőre kell felépíteni és meghatározott feltételek szerint kell üzemeltetni. Az elkészült energiát egy hosszú távú díjmegállapodás szerint az áramkereskedőnek adják el A díjszabást a rendelkezésre állás minimális kapacitásához igazítva alakítják ki

12 Az áramvásárlási megállapodás struktúrája
A projekttársaságnak csökkentett díjat vagy kötbért kell fizetnie, ha az erőmű a rendelkezésre állás vagy az áramtermelés minimális követelményeit nem teljesíti Az áramkereskedőnek meg kell győződnie arról, hogy a projekttársaság és a szponzorok az erőmű előírásszerű megépítéséhez és üzemeltetéséhez szükséges műszaki és pénzügyi előírásokkal rendelkeznek Az áramkereskedő korlátozhatja a szponzorok projektrészesedésük eladásához fűződő jogait

13 Erőmű építése A megállapodásban rögzített díj kifizetése az erőmű elkészültével válik esedékessé Az üzembe állításhoz a projekttársaság egyéb feltételeket is megszabhat pl.: Működési engedélyek megszerzése Igazolás károsanyag-kibocsátási követelmények teljesítéséről, Igazolás a működéshez szükséges, előzetesen egyeztetett biztosítások megkötéséről Igazolás a fűtőanyag-tartalékok meglétéről

14 Az erőmű működése A működésről a felek részletes megállapodást kötnek
A karbantartásokat akkor végzik, amikor alacsony a kereslet Az áramátvétel kockázata az áramkereskedőt terheli

15 Díjszabás A díjszabás szerint a kereskedő a díjakat havonta fizeti meg a projekttársaságnak Két része van: fix rendelkezésreállási díj a megtermelt energiával arányos energiából Ezen felül más díjakat is kiszabhatnak

16 Díjszabás Rendelkezésreállási díj
Akkor is fizetni kell, amikor az erőmű által termelt áramot nem veszik át A díj a következő költségek fedezetét biztosítja: Állandó működési költségek, pl.: a telek bérleti díja, bérek bérköltségek. Adósságszolgálat (kamatfizetés és tőketörlesztés): Saját tőke hozama: Az adósságszolgálat, az állandó működési ktgek és az adók kifizetésé után a projekttársaságnál fennmaradó szabad felhasználható pénzáramlás

17 Díjszabás Energia díj A díjnak ez az eleme a projekt változó költségeit van hivatva fedezni (tüzelőanyag) Az energiadíj fedezetet nyújt a teljesítményromlásra Nyersanyag-feldolgozó üzemek esetében a feldolgozandó nyersanyag költsége változó ktg

18 Díjszabás Egyéb költségek
A fizetendő díjak között számos más jogcímen is felmerülnek ktgek pl. az erőművet évente többször kell beindítani Az erőmű a felesleges hő értékesítésével bevételre tehet szert

19 Díjszabás A díjszabás kialakításakor figyelembe veszik az energiaigény ingadozását Ha állandó és változó ktgelemekre bontott díjszabást alkalmaznak, a projekttársaságnak előírhatják, hogy a többlettermelést az áramkereskedőnek kell eladnia Kockázatok: Tervezettnél magasabb projektköltségek Rendelkezésre állás Működési ktgek

20 A díjindexálás A díj különböző elemeit általában indexálják. A rendelkezésreállási díjat tekintve ez a következőket jelenti: Állandó működési ktgek: a termék jellegétől függően fogyasztói árindexek vagy ipari árindexhez kapcsolják Adósságszolgálat: általában nem indexálják Saját tőke hozama: a fogyasztói árindexhez köthetik. Ha az energiadíjat a tényleges tüzelőanyagáron számolják, akkor nem kell indexálni. Indexáláskor fontos tényező az idő

21 Kötbér Késedelmes befejezés Alacsony induló kibocsátás
Magas fajlagos hőfelhasználás Alacsony rendelkezésreállás

22 Koncessziós szerződés

23 Koncessziós szerződés
Egy állami szerv és egy projekttársaság között jön létre A szolgáltatást igénybe veheti az állam és a végfelhasználó. A koncessziós szerződés aláírója lehet egy ország kormánya, helyi önkormányzat, állami szerv.

24 Koncessziós szerződés
Példák: Díjköteles autópálya Közút, híd, ahol a díjakat nem az igénybe veveő, hanem becsült forgalom alapján a közszférai partner fizet Közlekedési rendszer Vízvezeték és csatornahálozat Repülőterek és kikötők, ahol a díjakat a légitársaság vagy a hajózási társaság fizet Középületek pl. iskolák, kórházak, börtönök

25 Koncessziós szerződés
Koncessziós szerződések tehát két típusba sorolhatók: Szolgáltatási szerződések: A társaság megépít egy meghatározott szolgáltatás nyújtására alkalmas projektet, s ezért a közszférabeli partner egy meghatározott összeget fizet. A kockázat a közszférabeli partneré. Díjszerződések: A társaság megépít egy meghatározott szolgáltatás nyújtására alkalmas projektet, ahol a felhasználó fizet a szolgáltatásért. A bevétel teljes egészében a forgalomtól függ.