Környezetgazdaságtan alapjai

Az előadások a következő témára: "Környezetgazdaságtan alapjai"— Előadás másolata:

1 Környezetgazdaságtan alapjai
Globális problémák

2 A környezeti alapprobléma történeti megközelítésben
• “A föld globális ökológiai válságban van.” (Kerényi, 1998) • A múlt történései nélkül a jelen eseményei nem érthetőek meg egyértelműen.

3 év kb. 5 millió ember élt a földön, többnyire gyűjtögető életmód, illetve vadászat, kicsi a környezetre gyakorolt hatás. 20-12 ezer év (1.epipaleolitikum) mozgékony nagy területen vadászó, gyűjtögető életmód. Szétszórt népességek kis táborhelyeken, kő- és növényi részekből készített eszközök. 12-10,5 ezer év (2.epipaleolitikum) vadászás, gyűjtögetés intenzívebbé válik, kutyák megjelenése gabonafélék és hüvelyesek termesztésének kezdete, növekvő táborhelyek és népesség.

4 10,5-9,6 ezer év (1. óneolitikum) vadon élő szarvasmarhák, disznók, kecskék és gazellák szelektív és hatékony kihasználása volt a jellemző – háziasítás Borsó, lencse, búza és egyéb gabonafélék. Falvak kialakulása, kőeszközök, edények tűk, árucsere kezdete, halottak temetése 9,6-8 ezer év (2. óneolitikum) háziasított birka, kecske, szarvasmarha és disznó növekvő mérető települések, fejlődő építészet, formagazdagság és csonteszközök megjelenése.

5 8-7 ezer év (fejlett neolitikum) nő a mezőgazdaság jelentősége, fazekasság kialakulása mezőgazdaságban használt eszközök széleskörű elterjedése 7-5,75 ezer év (fejlett neolitikum) fokozódó produktivitás, pásztorkodó gazdálkodás , réz használatának megjelenése, legnagyobb hatást a mezőgazdaság váltotta ki. Települések megjelenése, az emberiség egyensúlyban környezetével.

6 Fémek használata: fémmegmunkálás a munkamegosztás igényét veti föl.
8-4 ezer évvel ezelőtt: Réz és bronz Kaukázus, Örményország. A Közel-keletről Európába évvel ezelőtt széleskörű vasmegmunkálás Ércek bányászata és a fémkohászat - környezetkárosítás ( erdőirtás, bányászat) kb évvel ezelőtt: Szántás megjelenése (Mezopotámia, Asszíría, Egyiptom) humusz-képződésre kedvezőtlen hatás, illetve biodiverzitás csökkenés, természetes vegetációjú területek művelés alá vonása.

7 5050 ezer évvel ezelőtt: Öntözés Egyiptom öntözőcsatornák használata – másodlagos szikesedés Közlekedés - hajóépítés, kerekeskocsik – magas faigény- erdőpusztulás Az alábbiakban említett jelenségek mellett fontos tényező azonban az emberiség létszámának folyamatos emelkedése, ami a mennyiségi viszonyokban is megmutatkozott.

8 A történelmi középkortól a XX
A történelmi középkortól a XX. századig a meglévő hatások erősödése figyelhető meg a növekvő népesség függvényében. század vízenergia, vízimalmok használata Kőszén “felfedezése” (Ruhr-vidék – 1302) - Lassuló ütemű erdőirtás. 14. század az építőipar megjelenése, mint önálló iparág – sok természetes anyagot használ fel.

9 század: textilipar, vasipar fejlődésnek indul, gépgyártás előtérbe kerülése (ipari forradalom) Közlekedésben radikális változások – vasút megjelenése, gőzhajók. Ezen tevékenységek erőteljes hatást fejtettek ki a természetes környezet állapotára. Williams (1989) szerint 200 év alatt annyi erdőt pusztítottak ki Észak-Amerikában, mint Európában 2000 év alatt.

10 A XX. Század Egyik legfontosabb alapjelenség a népességnövekedés Urbanizáció – Beépített területek mérete és minősége is változik Fajok kihalásának felgyorsulása Kultúr-ökoszisztémák létrejötte

11 Új környezeti problémák megjelenése:
Nukleáris energia Műanyagok tömeges gyártása és elterjedése Közlekedés kapacitásnövekedés Repülés, űrutazás Új veszélyforrások: elektromágneses hullámok, hang- és rezgésszennyezés

12 Mit tekinthetünk környezeti alapproblémának a XXI században?
Ökológiai és Humán krízis (társadalom, gazdaság): Túlnépesedés, szegénység, éhezés Élelmiszertermelés lassuló üteme Termőföld erózió, sivatagosodás Vízkészlet szűkössége, szennyezettsége Biodiverzitás veszélyeztetése Változó légkör és globális klíma Meg nem újuló természeti erőforrások.

13 Demográfiai átmenet Első (I-V. szakasz) és második (VI. szakasz) demográfiai átmenet I. szakasz A magas születési ráta, okai: Ismeretlen a családtervezés Magas csecsemőhalandóság Társadalmi-gazdasági fejlettség szintje alacsony A sok gyermek szimbólum A magas halálozási ráta, okai: Járványok, éhínség Kezdetleges egészségügy II. szakasz Csökken a halálozási ráta Születési ráta változatlanul nagy, okai: Javul az egészségügy Javul az infrastruktúra Sokat javul az élelmiszerellátás III. szakasz Népességrobbanás (nem pontszerű, kaotikus, hanem lavinaszerű) Halálozási ráta rendkívüli lecsökkenése Születési ráta még mindig magas marad, okok: Előző szakaszban megindult kedvező társadalmi, gazdasági folyamatok folytatódása és kiszélesedése IV. szakasz Csökkenő természetes szaporodás : Halálozás csökkenését a születések számának fokozatos csökkenése követi, okai: Megjelenik a családtervezés Javuló egészségügy Foglalkozási átrétegződés Társadalmi-gazdasági fejlődés

14 Demográfiai átmenet (folytatás)
V. szakasz: Tovább csökken a születési ráta A növekedési ráta nagyon kicsi a népesség alig nő, vagy stagnál VI. szakasz Természetes fogyás, a születési ráta kisebb, mint a halálozási ráta, okai: nagyon alacsony születésszám Kicsit megemelkedik a halálozási ráta az előző szakaszhoz képest: Elöregedett a társadalom A születési ráta a mai fejlődő országokban jelentősen magasabb, mint az ipari országokban valaha is volt A mai fejlődő országokban a halálozási ráta alacsonyabb, mint az ipari országok egy vagy két évszázaddal ezelőtti halálozási rátája A fejlődő országok növekedési rátája több, mint kétszerese az ipari országok századi növekedési rátájánál

15 Demográfiai robbanások a világban
XIX. sz. 1. Demográfiai robbanás Fejlett világ Halandóság csökkenése Előbbit lassan követi a termékenység folyamatos visszaesése II. vh. után 2. Demográfiai robbanás Fejlődő országok Gyorsan csökken a halandóság Termékenység alig esik

16 Túlnépesedés, szegénység, éhezés

17 A világ 10 legnépesebb országa (millió fő)
1900 1950 1990 2001 Kína 430 555 1153 1273 India 236 358 846 1030 USA 23 152 250 278 Indonézia 38 80 151 228 Brazília 8 53 149 174 Oroszország 72 102 147 145 Japán 35 84 124 127 Pakisztán 40 118 Banglades 42 114 131 Nigéria 33 109

18 Népesség eloszlása

19 Jövedelem eloszlása

20 Népesség növekedés következményei
Ökológiai Társadalmi Gazdasági

21 Népesség növekedés következményei
Ökológiai: Élelemigény: Termelésbe vont terület növelése Természetes élővilág csökkenése Kemikáliahasználat szennyeződés, erőforrás csökkenés Jóléti igény: Ipari termelés növekedése Energiaszükséglet növekedése Természeti erőforrások csökkenése szennyeződések Területi igény: Települések növekedése Urbanizáció – terület hiány Szennyeződések koncentrálódása Társadalmi Gazdasági

22 Népesség növekedés következményei
Ökológiai: Következmények: Megújuló és meg nem újuló erőforrások kimerülése Talajdegradációk (erózió, defláció, humusztartalom csökkenés, elsivatagosodás stb.) Vízszennyezés (talajvíz, rétegvíz, tengervíz) Talajszennyezés (kemmikáliák hatékonysága, felhalmozódása Légszennyezés Biodiverzitás csökkenése Globális klíma átalakulása

23 Népesség növekedés következményei
Ökológiai: Társadalmi: Társadalmi egyenlőtlenségek fokozódása Területi egyenlőtlenségek fokozódása Egyes területeken túlzsúfoltság, máshol munkaerőhiány, elnéptelenedés Természeti erőforrások szűkössége miatt növekvő agresszivitás a megszerzésükért Háború Gazdasági

24 Népesség növekedés következményei
Ökológiai: Társadalmi: Gazdasági: Gazdasági egyenlőtlenségek növekedése Fejletlenebb régiók kiszolgáltatottsága növekszik Eladósodás Természeti erőforrásaik olcsó átadása – erőforrás hiány Régi technológia használata – szennyeződések regionális átrendeződése - Kármentesítés költségei lokálisak maradnak Elszegényedés

25

26 Élelmiszertermelés Termény növekedés kiváltó okai
Műtrágyák, Növényvédőszerek, Öntözéses technológia Új termő területek bevonása (erdőirtás, lecsapolás, legelők szántóvá alakítása) Élelmiszer technológia átalakulása GMO.

27 Élelmiszertermelés lassuló ütem okai
Okok: az agrártechnológiák csökkenő tartalékai, a természeti erőforrások romló minősége, a termőföldek eróziója és elsivatagosodása.

28

29

30

31 Éhezők eloszlása

32 Éhségöv

33

34 Nem megfelelő alternatívák
élelmiszersegélyek adományozás fejlett országokban alkalmazott, ún. iparszerű technológia változatlan átvitele a fejlődő országokba más ökológiai viszonyok, egészen más termelési kultúra és munkaerő-struktúra.

35 Agrárországok élelmezési csapdája
A fejlődő országok gazdasági és társadalmi felépítése kettős. A mezőgazdaságban ezt a kettősséget a világpiacra termelő modern, tőkés gazdálkodás  és az alárendelt, önellátásra termelő, hagyományos gazdálkodás képviseli. Az árutermelő gazdálkodás fokozatosan elsorvasztja az önellátó gazdálkodást.

36 A gyarmatrendszer idején a gyarmatosítók hatalmas földterületeket vettek el tulajdonosaiktól, és azokon árutermelő gazdálkodásba kezdtek. A helyi lakosság számára a legrosszabb minőségű földterületek maradtak meg művelésre. Mivel a megművelhető földterületek nagysága a töredékére csökkent, a talajváltó gazdálkodás legfontosabb mozzanatának, az ugaroltatásnak az idejét is kénytelenek voltak lerövidíteni. Ez a talajok gyors kimerüléséhez és a terméseredmények romlásához vezetett.

37 A megmaradt földterületek már nem tudták eltartani a gazdálkodó közösségeket, amelyek így kezdtek szétesni. Ezért a felbomlott közösségekben a birtokviszonyok is megváltoztak. A közösségi tulajdont törpebirtokokra osztották, amelyeken már szinte lehetetlen az önellátó élelmiszer-termelés.

38 Mindezek a változások az önellátó mezőgazdaságból élő népesség nagymértékű elvándorlásához vezettek.
Ráadásul az árutermelő gazdálkodás a legjobb mezőgazdasági munkaerőt vonja el a közösségektől, ezáltal még inkább csökken a termelés színvonala. Ha csökken a termelési színvonal, akkor még többen hagyják el földjeiket, otthonaikat...

39 Az önellátó mezőgazdaságban dolgozók számának és a termelés menyiségének csökkenésével egyre nő a népességnek az a hányada, amelyet máshol termelt élelmiszerrel kell ellátni. Az ültetvényekre vagy a városokba költöző népesség egészségügyi ellátása javul. Ezáltal csökken a halálozások száma, ám a születéseké továbbra is magas. Így a népesség gyorsan szaporodik.

40 Az egyre duzzadó népesség ellátását már csak az árutermelő mezőgazdaság tudná biztosítani. Az ilyen típusú fejlődő országokban azonban a gazdaság fenntartásának és növekedésének összes terhe az árutermelő gazdaságokra hárul, és egyébként sem alapvető élelmezési cikkeket termelnek. Az árutermelő mezőgazdaság növekedési ütemén múlik, hogy az ország mennyi alapvető élelmiszert képes külföldről vásárolni. A megfelelő mértékű növekedés megvalósítása a jelenlegi világgazdasági feltételek között egyre nehezebb, szinte lehetetlen.

41 KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!