22. lecke A szénhidrátok.

Az előadások a következő témára: "22. lecke A szénhidrátok."— Előadás másolata:

1 22. lecke A szénhidrátok

2 közvetlenül vagy közvetve a növényekből származik
A bioszféra szerves anyagának fő tömege Döntően a fotoszintézis során keletkezik szén-dioxid + víz + fényenergia = szénhidrát + oxigén Növényekben: - építőanyaga a sejtfalnak és a szilárd váznak (cellulóz) - tartalék tápanyag, energiaforrás (keményítő) - biokémiai reakciók anyaga a sejtplazmában (cukrok) Állatokban: közvetlenül vagy közvetve a növényekből származik építőanyag (kitin), energiaforrás (glikogén)

3 Az alapegységek száma szerint
Fajtái: Az alapegységek száma szerint Monoszacharidok – 1 egység Diszacharidok – 2 egység (Oligoszacharidok – 4-20 egység) Poliszacharidok – 20-nál több egység

4 A monoszacharidok és a diszacharidok közös jellemzői:
édes ízűek jól emészthetők jól oldódnak vízben

5 A monoszacharidok Csoportosításuk a C atomok száma szerint
Triózok: 3 C atom, glicerin oxidációs termékei Glicerin-aldehid (C3H6O3) Glicerin-aldehid-foszfát biokémiai folyamatok köztes terméke

6

7 Pentóz: 5 C atom A pentóz-foszfátok a nukleotidok és a nuklein-
Ribóz C5H10O5 Dezoxiribóz C5H10O4 A pentóz-foszfátok a nukleotidok és a nuklein- savak (RNS, DNS) felépítői

8

9 - az élővilág leggyakoribb monoszacharidjai
Hexóz: 6 C atom - az élővilág leggyakoribb monoszacharidjai - a sejtekben és a sejt közötti állományban szabad formában is jelen vannak - a di- és a poliszacharidok felépítői Glükóz (szőlőcukor) C6H12O6 - biológiai szempontból központi jelentőségű A szénhidrátok döntően szabad glükózformában szállítódnak A glükóz- foszfát biokémiai folyamatok köztes terméke Az élővilág poliszacharidjainak fő felépítő egységei Nyílt láncú és gyűrűs formája is létezik (a sejtekben a gyűrűs formájában van) - Két változata az α- glükóz ill. a β- glükóz

10

11 Fruktóz (gyümölcscukor) C6H12O6
A glükóz változata (izomerje – gyűrűje 5 tagú) Legédesebb cukor – méz, gyümölcsök

12 Diszacharidok Két monoszacharidból éterkötés (glikozidkötés) kialakulásával (kondenzáció) jönnek létre Maltóz vagy malátacukor C12H22O11 Két α- glükózból áll 1- 4 glikozidkötés jellemző rá A keményítő bomlási terméke Önállóan csírázó magvakban fordul elő

13

14 Cellobióz C12H22O11 Laktóz, tejcukor Szacharóz Két β- glükózból áll
1- 4 glikozidkötéssel jön létre egyenes alak, mert az egyik molekula 180˚-kal elfordul A cellulóz bomlási terméke, önálló molekulaként nem fordul elő Laktóz, tejcukor Tejben, glükóz + galaktóz Szacharóz α- glükózból + β- fruktózból áll 1-2 glikozidkötéssel jön létre (a glikozidos OH- csoportok között alakul ki a kötés) Cukorrépa, cukornád A hétköznapi élet fő édesítő anyaga

15 Poliszacharidok Jellemzői: Nem édesek Nem oldódnak vízben
Egy részük jól emészthető (keményítő, glikogén), más részüket az ember nem tudja megemészteni(cellulóz, kitin)

16 Óriásmolekulák, egyszerű cukrokból jönnek létre vízkilépéssel
Kémiai felépítésük: Óriásmolekulák, egyszerű cukrokból jönnek létre vízkilépéssel Általános képletük:(C6H10O5)n (CnH2n-2On-1)n Fajtáik: Keményítő, cellulóz Glikogén (állati keményítő) Máj, izom raktározott tápanyaga (energiaforrás) Kitin (N tartalmú poliszacharid) Ízeltlábúak külső vázának anyaga

17 tartalék tápanyag (gumók, magvak)
Keményítő Cellulóz Monomer(alapegység) α- glükóz β- glükóz Monomer száma: néhány száz több ezer Diszacharidja maltóz cellobióz Molekula változatai amilóz, amilopektin egyféle molekula Szerepe tartalék tápanyag (gumók, magvak) vázanyag Bomlás amiláz enzim, nyál baktériumok enzimjei

18

19 Kísérlet: keményítő kimutatása jóddal, vizsgálata mikroszkóppal
Kaparékot készítünk burgonya gumó felszínéről, KI-os I2 oldatot cseppentünk hozzá. Tárgylemezen, lefedve vizsgáljuk meg mikroszkóp alatt. Cseppentés után a kaparék kék/ kékesszürke lett, a jód molekulák bekerülnek a keménymolekula spiráljába. Kísérlet: keményítőszemcsék vizsgálata mikroszkóp alatt Kaparékot készítünk burgonyagumóból, bab-, kukoricamag felszí- néről. Mikroszkóppal vizsgálva jól láthatók a fajra jellemző keményítő- szemcsék. A keményítő a növények raktározott tápanyaga, poliszacharid. Mint tápanyag jelentős energiaforrás.

20 Miért édes a sokáig rágott kenyérhéj?
A nyál amiláz enzime a kenyérben levő keményítő molekulákat oligoszacharidokra bontja, ezek édes ízűek