INFORMÁCIÓ ÉS TÁRSADALOM I.

Az előadások a következő témára: "INFORMÁCIÓ ÉS TÁRSADALOM I."— Előadás másolata:

1 INFORMÁCIÓ ÉS TÁRSADALOM I.
Eger második félév Dr. Komenczi Bertalan INFORMÁCIÓ ÉS TÁRSADALOM I. Az információtól az információs társadalomig Eszterházy Károly Főiskola, Eger Médiainformatika intézet Oktatás- és Kommunikációtechnológia Tanszék

2 Információs forradalmak
Az információ Információs forradalmak Információs gépek Az információs társadalom Az információtól az információs társadalomig

3 Információ és társadalom I
Információ és társadalom I. Az információfogalom interdiszciplináris megközelítése 1. Anyag – energia – információ 2. Az információfogalom értelmezésváltozatai 3. A információ kvantitatív megközelítése 4. Az információ mint jel és jelentés 5. Az információ szerepe az ember világában Mache die Dinge so einfach wie möglich - aber nicht einfacher. Albert Einstein

4 Ontológiai naturalizmus !
1. Anyag, energia, információ Alapentitások A természettudományos módszer alaphipotézise a személytelen, anyagi felépítésű, objektív törvényeknek engedelmeskedő kozmosz, amelyről kísérletileg igazolható, objektív ismeretek szerezhetők. A világ természettudományos értelmezésében kulcsszerepet töltenek be olyan fogalmak, mint az anyag, az energia és az információ Módszertani naturalizmus ? Ontológiai naturalizmus !

5 1.1.Anyag, energia, információ
Az anyagfogalom értelmezése ANYAG A világ létezésével egybekapcsolt alapfogalom Az anyag attribútumai mozog kölcsönhat Az anyag szerkezete részecske, halmaz és fizikai mező Démokritosz John Dalton J. J. Thomson 1897 Komplementaritás Niels Bohr E= mc2 Tömeg –energia ekvivalencia

6 1.1.Anyag, energia, információ
Az anyag tulajdonságai A testek tömege és energiatartalma között kapcsolat van: az anyag ebben a két entitásban nyilvánul meg. E= mc2 Tömeg –energia ekvivalencia Az egyenlet által leírt kapcsolatnak megfelelően minden energiához tömeg és minden tömeghez energia tartozik. A tömeg és az energia nem egymást kizáró ellentétek, hanem ugyanannak az anyagnak a két megjelenési formáját képviselik.

7 1.1.Anyag, energia, információ
Az energia ENERGIA A munkavégző képesség mértéke Az energiaátadás iránya meghatározott: kiegyenlítődés történik, azaz a magasabb energiatartalmú részrendszer energiája csökken. Az energiaátadás során az adott energiafajta egy része minden esetben hőenergia formájában a környezetbe kerül.

8 1.1.Anyag, energia, információ
Az entrópia Az entrópia fogalmát Rudolf Clausius német fizikus vezette be 1865-ben. Nevéhez fűződik a termodinamika második főtételének egyik megfogalmazása is, amely szerint magára hagyott, zárt anyagi rendszerek entrópiája mindig növekszik – azaz bennük energiaszétszóródás, hőmérséklet-kiegyen­lítődés megy végbe, egyre rendezetlenebbekké válnak, és nem juthatnak vissza eredeti állapotukba.

9 1. Anyag, energia, információ
Az entrópia Az entrópia a makroszkopikus termodinamikai jelenségeknél megszabja a jelenségek lefolyásának irányát A termodinamika második főtétele Zárt anyaghalmazban olyan átalakulások mennek végbe, amelyeknek végeredménye a maximális entrópiájú állapot. ……….a makroszkopikus termodinamikai jelenségeknél mindig a nagyobb valószínűségű állapotok kialakulása felé történik a változás. Entrópia

10 A Maxwell-démon 1.1.Anyag, energia, információ
Az információ megszerzéséhez és továbbításához energiafelhasználás szükséges, amely entrópia növekedéssel jár. program döntési algoritmus irányítás Über die Entropieverminderung in einem Thermodinamischen System bei Eingriffen intelligenter Wesen Szilárd Leó, 1929

11 Információnövekedés 1.1.Anyag, energia, információ
Az informatika alapfogalma Másodlagos jelenség, a létalapját képező anyag és energia magasabb rendű származéka Elkülönül az anyag-energia létforma jegyeitől (… sem nem anyag, sem nem energia) de csak az anyag vagy energia valamilyen formájával közvetíthető Információnövekedés

12 ANYAG NÉLKÜL NINCS SEMMI; ENERGIA NÉLKÜL AZ ANYAG MOZDULATLAN; INFORMÁCIÓ NÉLKÜL AZ ANYAG ÉS ENERGIA RENDEZETLEN,TEHÁT HASZONTALAN.

13 Információ és társadalom I
Információ és társadalom I. Az információfogalom interdiszciplináris megközelítése 1. Anyag – energia – információ 2. Az információfogalom értelmezésváltozatai 3. A információ kvantitatív megközelítése 4. Az információ mint jel és jelentés 5. Az információ szerepe az ember világában Mache die Dinge so einfach wie möglich - aber nicht einfacher. Albert Einstein

14 2.Az információfogalom értelmezései
(Hol jelenik meg?) Az információ fellelhető és szerepet kap az élettelen természet működésében is, amennyiben ott rendezettség mutatkozik. Az információ csak az élő rendszerekkel jelenik meg, és az élő anyag attribútuma. Az információ nem fizikai entitás, kizárólag az emberi pszichikumban, a tudatban, a kognitív, mentális szférában létezik.

15 2.Az információfogalom értelmezései
(Hol jelenik meg?) Az információ fellelhető és szerepet kap az élettelen természet működésében is, amennyiben ott rendezettség mutatkozik. Az információ csak az élő rendszerekkel jelenik meg, és az élő anyag attribútuma. Az információ nem fizikai entitás, kizárólag az emberi pszichikumban, a tudatban, a kognitív, mentális szférában létezik.

16

17 2.Az információfogalom értelmezései
(Hol jelenik meg?) Az információ fellelhető és szerepet kap az élettelen természet működésében is, amennyiben ott rendezettség mutatkozik. Az információ csak az élő rendszerekkel jelenik meg, és az élő anyag attribútuma. Az információ nem fizikai entitás, kizárólag az emberi pszichikumban, a tudatban, a kognitív, mentális szférában létezik.

18 ? Az információfogalom értelmezései
III. Az információ a mentális szféra attribútuma Az információ kizárólag az emberi pszichikumban, a tudatban, a kognitív, mentális szférában létezik. Akik ezt a felfogást képviselik úgy vélekednek, hogy mivel az információ interpretált létező, és ez az interpretáció az egyes emberek elméjében történik, ezért az információ értelmezési tartománya kizárólag a humán jelenségvilág lehet. A fizikai világ illetve más élő rendszerek információsnak tartott folyamatai csupán analógiák, antropomorf kiterjesztések. ?

19 Az információ mint alakzat
1.2.Az információfogalom értelmezései (Milyen formában jelenik meg?) Az információ mint alakzat Az információ mint üzenet

20 Információ mint mintázat / alakzat / reprezentáció
1.2.Az információfogalom értelmezései Információ mint mintázat / alakzat / reprezentáció genetikai kód DNS fehérjemolekula 3. Információ mint mintázat / alakzat / reprezentáció

21 3. Információ mint mintázat / alakzat / reprezentáció
1.2.Az információfogalom értelmezései neuronhálózat tudatos tapasztalás neurális aktivitás 3. Információ mint mintázat / alakzat / reprezentáció

22 tudatosság 3. Információ mint mintázat / alakzat / reprezentáció
1.2.Az információfogalom értelmezései neuronhálózat tudatosság neurális aktivitás engramok exogramok 3. Információ mint mintázat / alakzat / reprezentáció

23 tudatosság 3. Információ mint mintázat / alakzat / reprezentáció
1.2.Az információfogalom értelmezései neuronhálózat tudatosság neurális aktivitás engramok exogramok 3. Információ mint mintázat / alakzat / reprezentáció

24 Az információ mint alakzat
2.Az információfogalom értelmezései (Milyen formában jelenik meg?) Az információ mint alakzat Az információ mint üzenet

25 Információ mint üzenet
2.Az információfogalom értelmezései Az információtovábbítás Shannon-Weaver modellje Üzenet Üzenet Információforrás Adó Vevő Rendeltetési hely Csatorna Jel Jel Kódolás Dekódolás Zaj Zajforrás Információ mint üzenet Claude Shannon

26 1948 1.2.Az információfogalom értelmezései
A Shannon-séma és a kibernetika fogalomrendszere Elhatároztuk, hogy az önműködő vezérlésnek, illetve a hírközlés elméletének az egész területét, akár gépről, akár emberről van szó, a kibernetika névvel fogjuk jelölni, amelyet a görög kibernétész, vagyis kormányos szóból képeztünk. 1948 Cybernetics or Control and Communication in the Animal and the Machine

27 Információ és társadalom I
Információ és társadalom I. Az információfogalom interdiszciplináris megközelítése 1. Anyag – energia – információ 2. Az információfogalom értelmezésváltozatai 3. A információ kvantitatív megközelítése 4. Az információ mint jel és jelentés 5. Az információ szerepe az ember világában Mache die Dinge so einfach wie möglich - aber nicht einfacher. Albert Einstein

28 Az információ mint üzenet
1.2.Az információfogalom értelmezései Az információfogalom műszaki-matematikai értelmezése Az információ valamilyen sajátos statisztikai szerkezettel rendelkező jelkészletből összeállított, időben és/vagy térben elrendezett jelek sorozata, amellyel az adó egy dolog állapotáról, vagy egy jelenség lefolyásáról közöl adatokat, amelyeket egy vevő felfog és értelmez. Információ mindaz, ami kódolható és egy megfelelő csatornán továbbítható. Az információ mint üzenet

29 Jelrendszerek- jelkészletek
1.2.Az információfogalom értelmezései Jelrendszerek- jelkészletek 0 1 Adenin Guanin Timin Citozin A Á B C D E É F G H I Í J K L M N O Ó Ö Ő P Q R S T U V Z X Y Az információfogalom műszaki-matematikai értelmezése

30 Bináris logika Az információfogalom műszaki-matematikai értelmezése
„a bináris aritmetikában mindössze két szám, a 0 és az 1 használatos, és ezekkel az összes többi szám is leírható… és ami még fontosabb, az ezen alapuló kétértékű logikai rendszer.” Gottfried W. von Leibnitz Bináris logika „A bináris számításokat el lehetne végezni olyan géppel, amelyben nem lennének fogaskerekek.... A gépnek olyan tárolói lennének, amelyek bemenete egy zárható nyílás lenne. Ennek a nyitott állapota az 1-nek, míg zárt állapota a 0-nak felelne meg Az információfogalom műszaki-matematikai értelmezése

31 Bináris logika Neumann János
ENIAC, 1944 First Draft of Report , 1945 von Neumann architecture „Meg kell azonban jegyeznem, hogy az imént felvázolt tízértékű jelölő nyilvánvalóan tíz kétértékű jelölőből álló csoportot testesít meg, tehát erősen redundáns..... Ugyanebben a keretben már négy kétértékű csoporttal is elérhetnők a kívánt eredményt... Kettes számrendszerben végezve a műveletet, … átlátszóbbá és szembeötlőbbé válik azok logikai jellege. Neumann János Bináris logika Az információfogalom műszaki-matematikai értelmezése

32 Információ mint üzenet
1.2.Az információfogalom értelmezései Információ mint üzenet A hírközlés szemantikai vonatkozásai műszaki szempontból teljesen közömbösek Az információtól az információs társadalomig

33 Az információ mint jel és jelentés
1.2.Az információfogalom értelmezései (Milyen formában jelenik meg?) Az információ mint alakzat Az információ mint üzenet A információfogalom műszaki-matematikai értelmezése Az információ mint jel és jelentés

34 Információ és társadalom I
Információ és társadalom I. Az információfogalom interdiszciplináris megközelítése 1. Anyag – energia – információ 2. Az információfogalom értelmezésváltozatai 3. A információ kvantitatív megközelítése 4. Az információ mint jel és jelentés 5. Az információ szerepe az ember világában Mache die Dinge so einfach wie möglich - aber nicht einfacher. Albert Einstein

35 FÜSZIKÉ, PRAKTIKÉ, SZEMIOTIKÉ
A harmadik: ezt az ágazatot szemiotikének vagy a jelek tudományának lehet nevezni, amelyek között legszokottabbak a szavak… Ennek a feladata megvizsgálni azoknak a jeleknek a természetét, amelyeket az elme használ a dolgok megértésére vagy tudásának másokkal való közlésére 1690 4. Az információ mint jel és jelentés

36 Jeltipológia index ikon szimbólum kapcsolat hasonlóság hozzárendelés
A jelek tárgyukhoz való viszonya kapcsolat index dinamikus kapcsolatban van az egyedi tárggyal, fizikai hasonlóság ikon nem egyedi tárgyakat, jelenségeket, dolgokat, hanem ezek teljes osztályát jelenti. hozzárendelés szimbólum Szemiotikus készség ! a jel és a jelölt közötti kapcsolat konvencionális, esetlegesség vagy tudatos választás, megjelölés eredménye. Charles Sanders Peirce 4. Az információ mint jel és jelentés

37 Információ és társadalom I
Információ és társadalom I. Az információfogalom interdiszciplináris megközelítése 1. Anyag – energia – információ 2. Az információfogalom értelmezésváltozatai 3. A információ kvantitatív megközelítése 4. Az információ mint jel és jelentés 5. Az információ szerepe az ember világában Mache die Dinge so einfach wie möglich - aber nicht einfacher. Albert Einstein

38 „Információ” molekuláris rendszerekben?
1.4. Az információ szerepe az ember világában 1. Genetikai információ „Információ” molekuláris rendszerekben?

39 Itt egyszerűen arról van szó, hogy egy emberi modellt antropomorf módon terjesztünk ki a külvilágra, és azt úgy próbáljuk megérteni, hogy belegyömöszöljük a saját információkoncepciónkat. … Élesen meg kell különböztetni a természetre vonatkoztatható modelleket magától a modellezett természettől. A természetben nincs ilyen értelemben információ.” Csányi Vilmos

40 ? 1. Genetikai információ „információ” molekuláris rendszerekben
1.4.Az információ szerepe az ember világában 1. Genetikai információ „információ” molekuláris rendszerekben 2. Pszichikus információ ?

41 res extensa ! res cogitans ?
1.4. Az információ szerepe az ember világában A mentális modellekben kódolt belső reprezentációk a neuronhálózatok összetett kapcsolatrendszerére és aktivációs mintázataira vezethetők vissza. Ezek képezik a tudatossággal rendelkező emberi elme materiális alapját. Az agyműködésnek ezen a szintjén generált információkat pszichikus információknak szokták nevezni. res extensa ! res cogitans ?

42 Az ember szimbolikus aktivitásából eredő következmények
5. Az információ szerepe az ember világában Közvetlen tapasztalat-szerzés helyett szimuláció Szimbolikus világok létrehozása Az algoritmus varázsa A jövő gondolati tételezése Az ÉN és a VILÁG kettőssége Az ember nem a dolgokkal, hanem az azokat helyettesítő szimbólumokkal próbálkozik. A binokuláris térlátás kialakulásához kapcsolódó belső reprezentáció ( John Fremlin: Howw stereoscopic vision evolved? New Scientist, 1972). A belső térben a cselkvés szándékának leválasztása a konkrét végrehajtásról. Konrad Lorenz: Die Angeborenen Formen möglichen Erfahrungen A gondolkodási folyamatokat magától értődően térbeli dimenziókból vett képekkel és fogalmakkal jellemezzük! ( Az egyes dolgok létezéséhez anyagi, formai, mozgató és cél ok szükséges.) Az ember szimbolikus aktivitásából eredő következmények

43 ? A három világ elmélet 1.4.Az információ szerepe az ember világában
Karl Popper ? World 1. World 2. World 3. Manfred Eigen táblázata alapján (A játék, 1981, Bp. Gondolat, 304.o.)

44 tudás World 3 World 2 Világkép eszközök i n g e r e k World 1
1.4.Az információ szerepe az ember világában World 2 Információ mint alakzat Világkép értékek/hitek/attitűdök World 3 belátás/szimuláció/előrelátás tudás processzor-1 jelek reprezentáció, modellek információ szimbolikus kogníció szimbólum preszimbolikus kogníció ikon index Információ mint üzenet eszközök i n g e r e k processzor-2 jelek anyag/energia - állapotváltozás World 1