Németország.

Az előadások a következő témára: "Németország."— Előadás másolata:

1 Németország

2 Német Szövetségi Köztársaság
Terület: 357 ezer km2 Lakosság: 80 219 700 (2011) Népsűrűség: 225 fő/km² Összes GDP: 667 milliárd USD (4.) Egy főre jutó GDP: 44 660 USD Főváros: Berlin

3 Természetföldrajz Germán alföld – síkvidéki eljegesedés Bréma-Magdeburg, Hamburg-Berlin vonalon (végmoréna-sánc, moréna, ősfolyamvölgyek, vándorkövek, Mecklenburgi-tóhátság) D-en homokhátságok Még délebbre lösztakaró

4 É-i részen Takarmánynövény termesztés Árpa, zab, rozs, burgonya Tejtermelő szvmh.tartás, sertéstartás Löszvidéken: Búza, cukorrépa, kukorica sertéstartás

5 Német középhegység – Variszkuszi rendszer Több tagból áll (középidei üledék, törések, kiemelkedés) – Rajnai- palahegység: Rajnai borok (rizling) - Harz hegység: kősó, kálisó vegyipari, műtrágya alapanyag

6 - Fekete-erdő: legmagasabb tag Duna forrásvidéke, erdősült – faipar!
Felső-Rajna völgy: napos, az ország legmelegebb tája Zöldség, gyümölcs szőlő (teraszos) km x 300 km Rajna, Mosel völgy

7 Érchegység – Cseh-medence peremhegyeihez tart
Érchegység – Cseh-medence peremhegyeihez tart. Urán, szinesércek, barnaszén Sváb - Bajor – medence – gleccser és folyóhordalék Sváb-Alb, Frank-alb határok Búza, cukorrépa, sörárpa, komló termesztés – bajor sör (Oktoberfest) Világ I. sörexport! Sváb-Alb

8 Sváb-Alpok : mészkővonulatok Neuschwanstein
Alpok előterében: rét, legelő + szvmh., juh erdőgazdálkodás

9 A német mg. – Fejlett technikai szintű Átlag 30 ha területű családi gazdaságok magas terméshozamokkal biztosítják a sűrűn lakott ország élelmiszerének 9/10-ét A volt NDK területén ÁG, TSz nagyüzemekké alakultak. Nagy hozam, drágán, kevésbé versenyképes (állami támogatás) Éghajlati adottságok: Ény-DK felé óceáni hatás gyengül (sok csapadék, hűvös nyár) kontinentális vonások erősödnek

10 Vízrajz Északon: Balti-tenger (épülő part – dűnék, turzás, laguna + Rügen sziget (középidei mészkő)) Északi-tenger lapos süllyedő part, vizenyős rétek, tőzeglápok A Rajna Európa legforgalmasabb zsilipekkel biztosított víziútja Csatornázott, hajózhatóvá tett mellékfolyóin: Majna, Neckar, Ruhr tömegárú halad

11 Csatornák: Mittelland (Rajna-Odera) Kieli-csatorna (2 tenger között) Duna-Majna-Rajna csatorna !

12 Elba-Hamburg Weser–Bréma (Bremerhaven, Wilhelmshaven) Odera Duna+mellékfolyók

13 Államforma 16 szövetségi állam (13+Berlin, Hamburg, Bréma)
II. vh. Után négy megszállási övezet a, angol, francia, amerikai = NSZK b, szovjet = NDK Berlint is felosztották (K-,Ny-Berlin) NSZK fővárosa így Bonn lett. Két rész közötti un. Berlini fal (1961) a megosztottság jelképe

14

15

16 Kettéosztott Németország (1949)
NSZK NDK Marshall segély Katonai kiadás minimális Elengedték a kártérítést 5 millió német az elcsatolt lengyel, szovjet területről és 8 millió kitelepített Harcok miatt felborult ivararány EU, NATO „Német csoda” fegyelmezett, képzett, szorgalmas munkásréteg Új technológiákkal új ipar Piacgazdaság, demokratikus jogállam, magántulajdon Elutasítja Varsói Szerződés – hadi készülődés (III. vh.?) Szovjeteknek kártérítés 1961-ig milliók szöktek nyugatra „szocialista vendégmunkások” KGST, Varsói Szerződés Tervgazdálkodás, központi ér- és bérszabályozás, állami, szövetkezeti tulajdon Csökken a színvonal, nem versenyképes Szovjet típusú pártállami diktatúra, Stasi

17 Német egyesítés ( ) Szovjetunió meggyengülése (Gorbacsov – peresztrojka) Határok megnyitása – Magyarország Páneurópai piknik (Sopron közelében 1989. augusztus 19-én tartott békedemonstráció ) A „Vasfüggöny” (határzár) lebontása (Alois Mock és Horn Gyula osztrák és magyar külügyminiszterek) Berlini fal lebontása Német egyesítés

18