A társadalombiztosítási jog rendszere

Az előadások a következő témára: "A társadalombiztosítási jog rendszere"— Előadás másolata:

1 A társadalombiztosítási jog rendszere
Előadó: dr. Kártyás Gábor

2 Jogforrások 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről (Tbj.) 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról (Tny.) [1997. évi LXXXII. törvény a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról] 1997. évi LXXXIII. törvény a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól (Ebt.) … és Ket., vhr-ek, EU koordináció rendeletei

3 TB ágazatai, szervezete
Egészségbiztosítás Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő Kormányhivatalok TB kifizetőhelyek (min. 100 TB ellátásra jogosultat foglalkoztató mtató) Nyugdíjbiztosítás Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság Nyugdíjfolyósító Igazgatóság Kormányhivatalok + Balesetbiztosítás: nem külön ágazat, megoszlik előző 2 között + Munkanélküliség elleni védelem: külön rendszer

4 TB fogalma, alapelvei Tbj. 2. §
Társadalmi szintű kockázatközösség: állampolgárokra és a Tbj. szerinti MO-on munkát végző más természetes személyekre terjed ki Kötelező részvétel Biztosítási elv: jogszerzés járulékfizetési kötelezettség alapján, saját maga és törvényben meghatározott hozzátartozója javára Járulék alapjával arányos pénzbeli ellátások Szolidaritási elv: természetbeni ellátásoknál

5 TB fogalma, alapelvei Járulékfizetés elve: személyes és előre meghatározott szolgáltatásra való igényt alapoz meg, a rászorultság közömbös! Ellátásokra tulajdonszerű igény (járulékért megvásárolt) Szerzett jogok védelme: beteljesüléshez közeledve fokozódik: változtatás csak kivételesen, fokozatosan DE: törvény a TB pénzügyi alapjainak költségvetését egészben vagy részben megillető olyan fizetési kötelezettséget is megállapíthat, amelynek megfizetése TB ellátásra való jogot nem keletkeztet [Tbj. 2. § (6a) bek.]

6 TB fogalma, alapelvei Működtetése állami feladat
Állami garanciavállalás: az állam az ellátások fedezetét akkor is biztosítja, ha a TB kiadásai a bevételeket meghaladják. Jogorvoslati jogosultság elve: Közigazgatási (kiv. méltányosságnál) Bírói úton: munkaügyi bíróság jár el, megváltoztatási jogkör is (kiv. orvos-szakértői szerv keresőképessé nyilvánításról hozott döntése)

7 TB jogviszony felépítése
Biztosított (kedvezményezett) Foglalkoztató (nem mindig van) Alapjogviszony Munkavállalói TB jogviszony Foglalkoztatói TB jogviszony - Főleg jogosultságok Főleg kötelezettségek (járulékfizetés, adatszolg., ügyvitel) TB szerv

8 A jogviszony dinamikája
Létesítés, módosítás, megszüntetés: általában az alapjogviszonyhoz igazodóan Kivételek pl. passzív táppénz, tényleges munkába lépés elmaradása, nyugellátások stb. Mv-i oldalon befolyásolja még: Ha a foglalkoztató változik Igénybe vett ellátás változik

9 Az ellátásokra való jogosultságról általában
Anyagi feltételek: Biztosítási esemény bekövetkezése (lehet komplex) Szekunder/biztosítástechnikai feltételek (pl. biztosítási idő, járulékfizetési idő) Negatív (kizáró) feltételek: felfüggesztő/megszüntető Alaki feltétel: Kérelem

10 Az ellátások mértékéről általában
Cél szerint: létminimum biztosítása, vagy korábbi életvitel fenntartása Fix összegű, vagy korábbi keresettől függő Mechanizmusok reálérték megőrzésére (tartós ellátásoknál fontos): ad hoc emelésektől az automatizmusokig

11 A védett személyi kör Biztosítottak Egyes ellátásokra jogosultak
1-2) hozzátartozói Megállapodás alapján jogosultságot szerzők

12 1) Biztosítottak Munkaviszonyban állók (közszféra, szolgálati jogviszonyok, részmunkaidő is) Szövetkezet személyesen közreműködő tagja Tanulószerződéses Álláskeresési támogatásban részesülő Egyéni és társas vállalkozó Egyházi szolgálati jogviszonyban álló Mezőgazdasági őstermelő Egyéb munkavégzésre irányuló jogviszonyban állók és a választott tisztségviselők: ha járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér 30%-át

13 Szünetel a biztosítás Ha alapjogviszonyban nincs munkavégzés
Pl. fizetés nélküli szabadság, igazolatlan távollét Kivéve, ha szünetelés idejére TB ellátást, vagy munkabért/díjazást kap Ha alapjogviszony szünetel

14 2) Egyes ellátásokra jogosultak
Szolidaritási elv megjelenése – tágabb személyi hatály, mint járulékfizetők Baleseti eü szolgáltatásra jogosultak (pl. tanulók, fogvatartottak) Baleseti ellátásra jogosultak: vállalkozói tevékenységet saját jogú nyugdíjasként folytatók Egészségügyi szolgáltatásra jogosultak (pl. kiskorú, fogvatartott, tanuló, hajléktalan, ellátásban részesülők)

15 Felelősségi kérdések (1): jogalap nélkül felvett ellátás
Igénybe vevő felelőssége: a felvételtől számított 90 napon belül (írásbeli felszólítás esetén) objektív felelősség alapján 90 nap után: felróhatósági alapon Foglalkoztató/szolgáltató mögöttes felelőssége: mulasztás vagy valótlan adatszolgáltatás esetén, ha a felvevőtől visszakövetelni nem lehet Közös felelősségnél: ha fogl./ellátott is felel: közrehatás arányában (vagy egyenlően) ha több fogl./szolg. felel: egyetemlegesen

16 Felelősségi kérdések (2): jogalap nélkül felvett ellátás
Eltérések nyugellátásoknál: Első 90 napban is felróhatóságon alapuló felelősség Foglalkoztató/szolgáltató felelőssége felróhatóság esetén áll fenn, nem mögöttes jellegű Közös felelősségnél: egyetemlegesség, ha közrehatás nem állapítható meg

17 Felelősségi kérdések (3): regressz igények
Ellátás megtérítésére kötelezés Mtató: munkavédelmi szabályok megszegése, vagy szándékos károkozás esetén (sértett közrehatása közömbös) 3. személy, aki a jogosult betegségéért, keresőképtelenségéért, egészségkárosodásáért vagy haláláért felelős

18 Köszönöm a figyelmet! 18 18