Nyelvi szintek-alaktan

Az előadások a következő témára: "Nyelvi szintek-alaktan"— Előadás másolata:

1 Nyelvi szintek-alaktan
A morfémák

2 A morfémák (szóelemek)

3 Vázlat: I. 1. A morféma fogalma II. 1. A morfémák csoportosítása
A) Szabad morfémák B) Félszabad morfémák C) Kötött morfémák

4 2. A kötött morfémák jellemzői
a) képző b) jel c) rag 3. A legismertebb toldalékmorfémák csoportosítása a, képzők b, jelek c, ragok

5 I. 1. A morféma fogalma A morféma, más néven a szóelem a nyelv legkisebb jelentéssel rendelkező egysége. A morfémák a szavak alkotóelemei, belőlük épülnek fel a szavak.

6 A szóelemek alapvető típusa a tőmorféma és a toldalékmorféma.
Ez utóbbiak lehetnek szuffixumok ( tő után), és prefixumok ( a tő előtt).

7 A magyar nyelvben a toldalékmorfémák túlnyomó része a szótő után áll.
Kivéve a felsőfok, illetve a túlzófok jelét (leg-, legesleg-). A morfémák önálló hangtesttel rendelkeznek (H), amelyeknek önálló jelentésük van (J).

8 Csoportosításuk alaki önállóságuk szerint
A szóelemeket alaki önállóságuk szerint három nagyobb csoportba szokás sorolni: ezek a 1. szabad, 2. félszabad és 3. kötött morfémák.

9 1. Szabad morfémák Más szóelemektől függetlenül is előfordulhatnak.
Ezek a tőmorfémák. Pl. alma, fut, nagy. Önálló fogalmi jelentéssel rendelkeznek.

10 2. Félszabad morfémák Önállóan nem fordulhatnak elő, csak más morfémákkal együtt, de rendszerint nem kapcsolódnak össze egy szóalakká. Névelő (a kutya), névutó (hátam mögött), igekötő (adta vissza), segédige (maradt volna). Jelentésük viszonyító, járulékos jellegű. Álszóknak is nevezzük őket.

11 3. Kötött morfémák Csak szótövekhez vagy más morfémákhoz kapcsolódva fordulhatnak elő. Rendszerint egy szóalakká kapcsolódnak össze. A toldalékok (képzők, jelek, ragok) és egyes tőmorfémák tartoznak ide. Önálló jelentéssel rendelkeznek.

12 Fajtáik: Képző, jel, rag

13 A képző1 A toldalékok közül elsőként követhetnek szótövet.
Része lehet a szó szótári alakjának (relatív szótő: (pl. bölcsesség> abszolút szótő: bölcs). Nem zárja le a szóalakot, hanem új szótövet hozhat létre (pl. levegőz+het+nének).

14 A képző 2 Megváltoztatja a szó jelentését és/vagy eredeti szófaját (pl. néz > néz-és), illetve a szó mondatbeli szerepét pl. mos>mos-ás > mos-ni) Több képzőt is tartalmazhat egyetlen szóalak: szép-ség-es; ház-i-lag-os

15 A jel Helye a szóalakban szintén kötött, a képző és a rag között áll.
Egy-egy nyelvtani jelentésmozzanattal gazdagítja a szótő jelentéstartalmát, pl. idő – (múlt idő jele: -t/-tt), mód – (feltételes mód jele: -na/-ne/-ná/-né), számbeliség – (többes szám jele: -k). Több jel is járulhat egy tőhöz: házias-a-bb-a-k.

16 A rag: A szóalak végén helyezkedik el, nem követheti semmilyen más morféma: zárómorféma. Meghatározza a szó mondatbeli szerepét. Egy szóalak csak egy ragot tartalmazhat: kertem-ben; barátaink-hoz

17 A képzők rendszere 1: igéből igét
Műveltető -at-et; tat-tet: mosat, etet, dolgoztat, képeztet Visszaható -kod(ik)-kedik/-köd(ik)-koz(ik)/-köz(ik) fésülködik, törölközik,

18 A képzők rendszere 2: igéből igét
Szenvedő-atik/-etik, -tatik/-tetik kéretik, olvastatik Ható-hat/-het Gyakorolhat Gyakorító-gat/-get, -dogál/-degél irogat, írdogál, mendegél, Mozzanatos-int/-n, emelint, billen,

19 A képzők rendszere 3: névszóból igét
Valamivel dolgozik, ellát-l, -z -gyalul, foltoz Valamit fog, gyűjt-ász(ik), -z(ik) halászik, málnázik Valahogy viselkedik-köd(ik) őrködik Valamilyennek mond, gondol-l, -ll csodál, sokall Valamilyenné tesz, válik -ít, -ul szabadít, szabadul

20 A képzők rendszere 4:igéből névszót
A cselekvés folyamata, eredménye -ás/-és, -at/-et, -mány/-mény tanulás, felelet, adomány Képesség,, tulajdonság -ékony/-ékeny, -ánk, -énk folyékony, félénk Fosztóképző- atlan/-etlen, -tlan/-tlen, -talan/-telen neveletlen, sótlan, modortalan

21 A képzők rendszere 5:igéből igenevet
Főnévi igenév –ni: olvasni Melléknévi igenév -folyamatos -ó/-ő:olvasó ;beálló -andó/-endő: olvasandó-;befejezett -t/-tt: olvasott (könyv) Határozó igenév- va/-ve/-ván/-vén: olvasva, sietve, olvasván, menvén

22 A képzők rendszere 6:névszóból névszót
Foglalkozás: -s, - ász/- ész: asztalos, kertész Gyűjtőnév: - ság/- ség: hegység Elvont fogalom: - ság/- ség: barátság Kicsinyítés: - ka/- ke egérke;cska/-cske: könyvecske Tulajdonság: -s, - ú/- ű: erős, szemű, hajú Mérték: - nyi: tengernyi Törtszámnév: - d:ötöd Sorszámnév: - dik:ötödik

23 A jelek rendszere Múlt idő:-t/-tt: kért,főzött
Feltételes mód:-na/-ne/-ná/-né: olvasna, inna Felszólító mód-j és hasonult alakjai: kérj, jöjj, fuss Többes szám:-k ceruzák Birtokos személy:-m, -a, -a/-e, -ja/-je, -unk/-ünk, -tok/-tek/-tök, -uk/-ük, -juk/-jük: apám, anyád, boltja, egerünk, bánatotok, kutyájuk Birtokjel –é: anyáé-birtoktöbbesítő: -i, -ai/-ei, -jai/-jei övéi, papírjai Fokjel-közép:-bb: jobb; felső:-leg,+-bb: legszebb Túlzó:-legesleg+-bb: legeslegszőkébb Kiemelőjel-ik: nagyobbik

24 A ragok rendszere Igei személyragok:-k, -m, -sz, -l, -a, -ik, -ja, -i, -unk/-ünk, -juk/-jük, -tok/-tek/-tök, -játok, -itek, -nak/-nek, -ják,-ik: látok, látom, látsz, látod, lát, látja Főnévi igenév személyragjai:-om/-em, -od/-ed, -a/-e, -unk/-ünk, -otok/-etek/-ötök, -uk/-ük. látnom, látnod, látnia, stb. Tárgyrag-t: könyvet Birtokos jelző ragja:-nak/-nek(az) ősznek (az illata) Határozóragok-ban/-ben, -ba/-be, -ból/-ből,-n/-on, -ra/-re, -ról/-ről, -ál/-nél, -hoz/-hez/-höz, -től/-től, -val/-vel, -kor, -an/-en, -u/-ül, lag/-leg: házban, házba, házból, házon, házra, stb.

25 Összegzés A szóelem tehát: morféma Szóalak: szótő+toldalék
Morfémák: szótő+képző+jel+rag A képző új szót hoz létre (pihen+ni). A jel valamilyen viszonyt fejez ki (part+ok). A rag lezárja a szóalakot, és kijelöli a szónak a mondatban betöltött szerepét (vidék+en). A toldalékok előtt gyakran találunk előhangzót (ablak+-o+-k, könyv+-e+-k).