Üzleti gazdaságtan Andor György.

Az előadások a következő témára: "Üzleti gazdaságtan Andor György."— Előadás másolata:

1 Üzleti gazdaságtan Andor György

2 Andor György: Üzleti gazdaságtan
Ismétlés 1 Gazdaságpszichológiai alapok – motiváció, drive, homo oeconomicus A közgazdaságtan uralkodó paradigmája néhány kritikus alappontjának áttekintésébe kezdtünk bele. „Miért küzdünk?” 2013 Andor György: Üzleti gazdaságtan

3 Andor György: Üzleti gazdaságtan
Ismétlés 1.1 Motiváció, szükséglet és hasznosság Motivációelmélet Evolúciós megközelítés Közgazdasági közelítés 2013 Andor György: Üzleti gazdaságtan

4 Andor György: Üzleti gazdaságtan
Ismétlés 1.2 Racionalitás, homo oeconomicus, racionális vágy és kalkuláció Egyéni választások Választási lehetőségek halmaza Választási mechanizmus Racionalitás Racionális vágy 2013 Andor György: Üzleti gazdaságtan

5 Andor György: Üzleti gazdaságtan
Moralitás, erkölcs A gyereknél a moralitás még az önérdekkel keveredik össze (büntetés elkerülése) Később szerepelvárásként jelentkezhet (követni „kell” az előírásokat) „Lopni nem szabad!” Végül (ha egyáltalán) valamely összetett erkölcsi, etikai filozófia alapján elemezve jutunk döntésre. Kritikai morális gondolkodás Viszont „olcsóbb”, egyszerűbb a kultúra által sugallt szimpla sémákat követnünk Intuitív morális gondolkodás „Bosszút állok a családomat ért inzultusért” 2013 Andor György: Üzleti gazdaságtan

6 Andor György: Üzleti gazdaságtan
Érdekes, hogy a jó ítélőképességű emberek hajlamosabbak a depresszióra: bölcsebbek, de szomorúbbak. Bizonyos mértékű egyszerűség, a valóság kismértékű torzítása, az irracionális gondolkodás „jó”. A bölcsesség szomorú 2013 Andor György: Üzleti gazdaságtan

7 Andor György: Üzleti gazdaságtan
Etika Megtérülő etika Rövidebb távú gazdasági hátrányok hosszabb távú előnyökért Öncélú etika Az etikai premisszából levezetett döntés ilyenkor „veszteséget okoz” Úgy konkludáljuk, hogy az öncélú etika nem olyan erős viselkedési motívuma az „átlaglénynek”. 2013 Andor György: Üzleti gazdaságtan

8 Cicero rodoszi példázata az etikai dilemmára
Rodoszon gabonahiány van, és egy kereskedő jó áron túl tud adni Alexandriából hozott gabonáján. Ám amikor ő Alexandriából elhajózott, látta, hogy még sok rodoszi hajóra rakodnak gabonát. Beszámoljon-e vajon erről a rodosziaknak, vagy ezt elhallgatva „maximalizálja” nyereségét? Cicero rodoszi példázata az etikai dilemmára 2013 Andor György: Üzleti gazdaságtan

9 Andor György: Üzleti gazdaságtan
Racionális vágy – összefoglalás Az ember a hétköznapokban gyakran nem racionális megfontolások alapján dönt. Néha igazi altruista módon cselekszik. Néha morális normákat, öncélú etikai iránymutatásokat tart be. A homo oeconomicusi racionalitáshoz, ezen belül a racionális vágyhoz, nem illeszthető elemek érezhetően nem átütőek. Az emberi viselkedést tömegében, átlagosságában tekintve ezek a motívumok inkább csak szabályt erősítő kivételek. (Evolúciós magyarázat lehet itt is a háttérben.) 2013 Andor György: Üzleti gazdaságtan

10 Andor György: Üzleti gazdaságtan
Racionális kalkuláció A homo oeconomicus rendelkezik a szükséges információkkal az egyes cselekvési lehetőségekről; világos, stabil preferenciái vannak; képes a valószínűség-számítás matematikai tételeinek pontos követésére. Ez nyilván nem teljesül tökéletesen. 2013 Andor György: Üzleti gazdaságtan

11 Andor György: Üzleti gazdaságtan
A cselekedetek vélt és valós halmaza eltérhet Értékelhetetlen lehetőségek jelentkezhetnek Vállalati K+F Továbbtanulás Vágyvezérelte gondolkodás Az információkat olyannak látjuk, amilyennek szeretnénk. „Olyan” információkat gyűjtünk, amilyeneket látni szeretnénk. 2013 Andor György: Üzleti gazdaságtan

12 Lehetőségek halmazának szűkítése
Az egyén – furcsa módon – néha tudatosan szűkíti lehetőségeinek halmazát. Lehet az akaratgyengeség a háttérben: Félek, hogy nem tudom majd abbahagyni az ivást. Attól tartok, hogy lemondom majd a fogorvost. Attól tartok, hogy nem tudom majd megállni az evést. Attól tartok, hogy nem sportolok majd. Néha ettől jobb eredményt várunk: Bomba hatástalanítási lehetőségét látványosan kizárása. Magunk mögötti híd felégetése. 2013 Andor György: Üzleti gazdaságtan

13 Andor György: Üzleti gazdaságtan
Statisztikai összefüggések téves értelmezése Személyes tapasztalatainkat és az aktuális, friss eseményeket túlzott jelentőséggel ruházzuk fel. Politikai választásieredmény-becslési tévedés Alapvető statisztikai törvényszerűségek ismeretének hiánya Átlaghoz való visszatérés törvénye Tiszta véletlen „szélsőségeinek” alábecslése Balatoni vízállás Betegségek vélt okai Oksági kapcsolatok tévesztése „Gyerekszenvedés” válási pereknél 2013 Andor György: Üzleti gazdaságtan

14 Andor György: Üzleti gazdaságtan
Korlátozott racionalitás Herbert Simon: A racionalitásalapú döntései modell és gyakorlat szembenállása. A döntéshozó képessége és kapacitása korlátokkal terhelt, ami a racionalitás elvének megsértéséhez vezet. A döntéshozó saját intellektuális korlátait nem képes meghaladni, ezt be is látja, és így tudatosan nem maximalizáló modellt követ. 2013 Andor György: Üzleti gazdaságtan

15 Andor György: Üzleti gazdaságtan
Racionalitás Összes választható lehetőség ismerete Az összes lehetőség értékének kiszámítsa Sorrendállítás A legjobb kiválasztása Korlátozott racionalitás Nem ismerjük az összes alternatívát Bizonytalanok vagyunk döntéseink következményét illetően Keresés és megelégedésre törekvés Korlátozott racionalitásnál Aspirációs szint Heurisztikus keresés Egy „elég jó” találása 2013 Andor György: Üzleti gazdaságtan

16 Információ-gyűjtés racionalitása
A több információ, az alaposabb mérlegelés egyfelől javíthatja a választás eredményességét, másfelől viszont ronthatja is. Egy orvosi műtét előtt nem lehet bármilyen hosszan vizsgálódni… Egy vállalati beruházási döntést nem lehet vég nélkül elemzésekkel előkészíteni… A gyermekelhelyezési pereket nem jó nagyon elhúzni… 2013 Andor György: Üzleti gazdaságtan

17 Andor György: Üzleti gazdaságtan
Racionális kalkuláció – összefoglalás A racionális kalkulációt több ponton is fenntartásokkal kell kezelnünk. Nyilvánvaló, hogy fellépnek különböző információtorzítások, és kétségtelen a döntéshozók logikai, matematikai, statisztikai gyengesége is. A racionális kalkuláció mégis elfogadható kiinduló megközelítés lehet, számíthatunk arra, hogy nagyobb, fontosabb ügyeknél, pláne tömegesen, az emberek döntése nem tér el jelentősen a racionális kalkuláció alapján modellezettől. 2013 Andor György: Üzleti gazdaságtan

18 Andor György: Üzleti gazdaságtan
Racionalitás - összefoglalás Mint alapmegközelítés elfogadható Kissé tágabban értelmezve a racionális vágyak körét; Kissé nagyvonalúbban tekintve a kalkulációk során vétett hibákra. Egyéni döntések leírására is, de a tömegek átlagos viselkedésének megragadására még inkább. Hasznosságmaximalizálás Az emberek cselekedeteit hasznosságuk maximalizálása vezérli. Modellember-képünk eredmény-centrikus, azt teszi, amitől a legnagyobb hasznosságban mért eredményt reméli. 2013 Andor György: Üzleti gazdaságtan

19 2 Közgazdasági alapok – kereslet és kínálat a termékpiacokon
Szintén bevezető jellegű rész Főként a pénzügyi és a befektetési tanulmányokhoz fontos közgazdasági alapfogalmak, elemzési megközelítések. 2013. Andor György: Üzleti gazdaságtan

20 Andor György: Üzleti gazdaságtan
2.1 Kereslet alapelemei Fogyasztónk a homo eoconomicus Végső fogyasztásra szánt jószág megszerzésével kapcsolatos döntéseket vizsgálunk. A hasznosságérzetekre alapozunk, ezekből indulunk ki. Teljeshasznosság – határhasznosság Csökkenő élvezetek elve, csökkenő határhasznosság elve, Gossen I. törvénye 2013. Andor György: Üzleti gazdaságtan

21 Andor György: Üzleti gazdaságtan
TU(Q) MU(Q) Q 2013. Andor György: Üzleti gazdaságtan

22 Andor György: Üzleti gazdaságtan
Mindig határelemzés Határbevétel (határhaszon) Határköltség (határáldozat) Értékparadoxon Érték-hasznosság 2013. Andor György: Üzleti gazdaságtan