A szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség

Az előadások a következő témára: "A szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség"— Előadás másolata:

1 A szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség
Készítette: Dr. Domonkos Endre (PhD) EU-közösségi politikák

2 I. A bel- és igazságügyi együttműködés az EU-ban I.
„A szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség”: EU-tagállamok bel- és igazságügy területén folytatott tevékenysége. A „szabadság” kifejezés; A „biztonság”: A „jog érvényesülése”. Bel- és igazságügyi együttműködés: biztonsági kockázatok felerősödése

3 I. A bel- és igazságügyi együttműködés az EU-ban II.
A Maastrichti Szerződés intézményesítette. Kormányközi alapokon működik (konszenzusos döntéshozatal) Amszterdami Szerződés: politika egy részét uniós szintre emelte. Nizzai Szerződés: újabb jogintézmények + döntéshozatal reformja. Lisszaboni Szerződés: jelentős tartalmi változás a politikaterületet illetően.

4 II. A bel- és igazságügyi együttműködés kezdetei
Az egységes belső piac programja + a gazdasági szabadságjogokat biztosító határok nélküli térség létrehozatala tették szükségessé e politikaterületen való közös intézkedéseket. Tagállamok belső és külső biztonságának garantálása. Maastrichti Szerződés: bel- és igazságügyi politika szabályainak, elveinek rögzítése. Maastricht előtt: együttműködés kormányközi alapokon történt.

5 III. A schengeni rendszer I.
Schengeni rendszer: bel- és igazságügyi együttműködés szerves része. 1985. június 14. Schengeni Egyezmény aláírása. Övezeten belüli személy- és áruforgalom megkönnyítése. Főbb célok: Schengeni Egyezmény: felöleli a szárazföldi, a vízi és légi személyforgalmat.

6 III. A schengeni rendszer II.
1990. június 19. Schengeni Végrehajtási Egyezmény. Schengeni Megállapodás alkalmazása, viták megoldása (Végrehajtó Bizottság). 1995. Schengeni Egyezmény és Megállapodás hatályba lépett. Egyesült Királyság és Írország nem tagja a schengeni övezetnek. 2004-ben csatlakozott tagállamok esete: kötelező csatlakozás a Schengeni Egyezményhez.

7 III. A schengeni rendszer III.
Schengeni Információs Rendszer felállítása (határátkelőhelyeket összekapcsoló nemzeti alrendszerek + egy központ). A SIS nyilvántartásában megtalálhatók: Az Egyezmény lehetőséget ad a rendőri együttműködésre. A schengeni jogi együttműködés: Schengeni vívmányok fogalma:

8 IV. Az együttműködés intézményesítése, kiteljesedése I.
Maastrichti Szerződés: bel- és igazságügyi együttműködés intézményesítése (harmadik pillér). Bel- és igazságügyi együttműködés területei a következők: Politikaterület sajátos jogi eszközei és döntéshozatala. Legfőbb döntéshozó szerv a Tanács. Állandó Képviselők Bizottsága: Tanács munkáját segíti. Koordinációs Bizottság felállítása:

9 IV. Az együttműködés intézményesítése, kiteljesedése II.
Bel- és igazságügyi együttműködés jogi aktusai: Közös álláspont: Együttes fellépés: Egyezmények: Bizottság: nem kizárólagos kezdeményező szerep. Európai Parlament: szűk körű konzultációs jog, az Európai Bíróságnak pedig nem volt hatásköre ezen a területen.

10 V. Az Europol, rendőri együttműködés: fellépés a nemzetközi szervezett bűnözéssel szemben I.
1991. Európai Rendőri Hivatal felállításáról szóló döntés. 1998 óta működik. TREVI-csoport (1976): intézkedések koordinálása a terrorizmus, a szervezett bűnözés + nemzetközi kábítószer-kereskedelem elleni harcban. TREVI-csoport: kormányközi együttműködés (munkacsoportok szerepe). TREVI-csoport: törvényesség és közrend terén folytatott együttműködés informális területe volt.

11 V. Az Europol, rendőri együttműködés: fellépés a nemzetközi szervezett bűnözéssel szemben II.
1993: a csoport munkájának beillesztése a Maastrichti Szerződés harmadik pillérébe. Európai Kábítószeregység (Europol Drogs Unit) felállítása. Az EDU működése az Europol Egyezmény hatályba lépéséig. Europol: európai rendőri együttműködés szerve (központi rendőrségi hivatal, Europol Egyezmény aláírása). Europol főbb feladatai:

12 V. Az Europol, rendőri együttműködés: fellépés a nemzetközi szervezett bűnözéssel szemben III.
Adatok továbbítása: a nemzeti egységek és a központi összekötő tisztek szerepe. Nemzeti Irodák: kizárólagos összekötő szervek az Europol és az illetékes nemzeti hatóságok között. Europol illetékessége az alábbi területekre terjed ki: Feladatok végrehajtása: 2 alapelv érvényesül: 1. Egyablakos elv és 2. „Összekötő tiszti rendszer elve”.

13 VI. A biztonság fokozása: „a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség” programja I. Amszterdami Szerződés: polgárközeliség erősítése, a belső biztonság javítása a bel- és igazságügy terén teendő újabb intézkedésekkel. Alapelvek megerősítése, amelyekre az EU épül. Fő cél: a szabadságon, biztonságon, és a jog érvényesülésén alapuló térség létrehozatala. Reformok bevezetése három területen:

14 VI. A biztonság fokozása: „a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség” programja II. A szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség: első + harmadik pillér összehangolt intézkedéseire épült. 1998. Program cselekvési tervének elfogadása a Tanács részéről. Eurodac-megállapodás (1991): 1999 októbere: Európai Tanács csúcsértekezlete Tamperében. Tamperei program elfogadása:

15 VI. A biztonság fokozása: „a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség” programja III. Nizzai Szerződés: Eurojust intézményesítése (szervezett bűnözés elleni fellépés), első pillérben található döntéshozatal megreformálása + megerősített együttműködés alkalmazása. Eurojust feladata (2002): Rendőrségi és büntetőügyekben megerősített együttműködés indításának előfeltétele: legalább 8 tagállam részvétele. 2001. szeptember 11. USA-elleni terrortámadás. Az EU-tagállamai felgyorsították a terrorellenes intézkedések meghozatalát.

16 VI. A biztonság fokozása: „a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség” programja IV. 2004. A hágai program (Tampere II. Program) főbb területei: Európai Határőrizeti Ügynökség (Frontex): 2005-ben jött létre. Fő feladata a következő: Migráció: 2006 decemberi csúcstalálkozó kiemelten foglalkozott az ehhez kapcsolódó kérdésekkel. Illegális bevándorlás elleni küzdelem: többirányú együttműködés követelménye.

17 VI. A biztonság fokozása: „a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség” programja V. Főbb eredmények: 1. a „Szolidaritás és a migrációs áramlások igazgatása” nevű keretprogram elfogadása (2007 és 2013 közötti időszak); 2. a mobilitási partnerség felajánlása a származási országok felé; 3. irányelv a feketemunkások foglalkoztatóinak szankcionálására; 4. együttdöntési eljárás és minősített többségi szavazás bevezetése a következő területeken: 2005. május. Prümi Szerződés aláírása (kormányközi megállapodás 7 tagállam között).

18 VI. A bel- és igazságügyi együttműködés programja a Lisszaboni Szerződés alapján
Lisszaboni Szerződés: jelentős változás a bel- és igazságügyi politika területén. Jogszabályi keret átalakítása + korábbi joganyag új rendelkezésekkel való kiegészítése. Harmadik pillér felszámolása, döntéshozatal átalakítása. A politikára vonatkozó joganyag öt fejezetre tagolódik. Jegyzőkönyvek átvétele a Lisszaboni Szerződés által, amelyek Dánia, az Egyesült Királyság és Írország speciális részvételét szabályozzák.

19 VII. Általános rendelkezések I.
Térség tartalmi jegyeinek bemutatása, részpolitikák alapelveinek és eszközeinek + uniós intézmények, tagállamok hatásköreire és döntéshozatalára vonatkozó szabályok meghatározása. Alapvető jogok és a tagállamok eltérő jogrendszereinek és jogi hagyományainak tiszteletben tartása. Szolidaritás elve: a menekültüggyel, bevándorlással és határellenőrzéssel közös politikák terén. Kölcsönös elismerés elvének alkalmazása a következő területen:

20 VII. Általános rendelkezések II.
Belső biztonság megőrzésével kapcsolatos feladatok + tagállamokban közrend fenntartása: tagállami hatáskör. Térség létrehozása: részben közösségi, részben tagállami feladat. Főbb eszközei: Intézményi háttér: Európai Tanács szerepe + Tanácson belül Állandó Bizottság létrejötte. Rendes jogalkotási eljárás érvényesülése a következő területen: Benyújtott jogalkotási javaslatoknak és kezdeményezéseknek összhangba kell állniuk a szubszidiaritás és arányosság elvével.

21 VIII. A határok ellenőrzésével, a menekültüggyel és a bevándorlással kapcsolatos politikák I.
A határok ellenőrzésével kapcsolatos politika célja a következő: A személyek szabad mozgásának és az Unió tagállamaiban való tartózkodásának megkönnyítéséhez – amennyiben a Szerződések nem biztosítottak hatáskört az Unió fellépésére – a Tanács különleges jogalkotási eljárás keretében intézkedéseket fogadhat el a következő területeken: Közös menekültügyi kiegészítő és ideiglenes védelem nyújtására vonatkozó politika célja: Visszaküldés tilalma elvének, Genfi Egyezménynek és egyéb vonatkozó nemzetközi szerződés tiszteletben tartása.

22 VIII. A határok ellenőrzésével, a menekültüggyel és a bevándorlással kapcsolatos politikák II.
Visszaküldés tilalmának elve: Kérelmek hatóságokhoz való benyújtása. Genfi Egyezmény a menekültek jogállásáról (1967): A menekült fogalma: A Genfi Egyezményt az 1967-es, a menekültek jogállásáról szóló jegyzőkönyv megerősítette, aktualizálta.

23 VIII. A határok ellenőrzésével, a menekültüggyel és a bevándorlással kapcsolatos politikák III.
A közös európai menekültügyi rendszer magában foglalja: Az alábbi területeken a döntéshozatal a rendes jogalkotási eljárás keretében történik. A közös bevándorlási politika célja: A Szerződés a bevándorlási politika keretében meghatározza. Bevándorlási politikára vonatkozó intézkedések: rendes jogalkotási eljárás érvényesül.

24 IX. Igazságügyi együttműködés polgári ügyekben
Célok: a tagállamok törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseinek a közelítése. Együttműködés alapelve: a bírósági és bíróságon kívüli ügyekben hozott határozatok tagállamok közötti kölcsönös elismerése + azok végrehajtása. Célja: belső piac működéséhez szükséges intézkedések meghozatala. Polgári ügyekben való igazságügyi együttműködés területe: Rendes jogalkotási eljárás alkalmazása (kiv: több államra kiterjedő családjogi kérdések).

25 X. Igazságügyi együttműködés büntetőügyekben I.
Bírósági ítéletek és határozatok kölcsönös elismerésének elve. Az együttműködés az alábbi területekre terjed ki: Több országot érintő, feltétlenül uniós intézkedéseket igénylő súlyos bűncselekmények esetében a szabályozás jogi eszköze a rendes jogalkotási eljárás keretében elfogadott irányelv. Irányelv: szabályozási minimumok megállapítása a bűncselekményi tényállások és a büntetési tételek meghatározására. Szabályozási minimumok jellemzői:

26 X. Igazságügyi együttműködés büntetőügyekben II.
Együttműködés kiterjedése a bűnmegelőzés területére. Lisszaboni Szerződés: Eurojust felépítéséről, működéséről, feladatairól, tevékenységi területeiről való rendelkezés. Feladata: Európai Ügyészség (EU pénzügyi érdekei sértő bűncselekmények üldözésére hozható létre, egyhangú határozattal). Feladatai:

27 XI. Rendőrségi együttműködés
Tagállamok rendőrségei, vámhatóságai és a bűncselekmények megelőzésére és felderítésére szakosodott egyéb bűnüldöző szolgálatai közötti operatív együttműködés előmozdítása. A rendőrségi együttműködés feladata: Europol: tagállamok illetékes hatóságai közötti együttműködés. Europolra vonatkozó szabályok: rendes jogalkotási eljárás. Egyhangú döntéshozatal a következő területeken: Kényszerítő intézkedések alkalmazása: nemzeti hatóságok!

28 Irodalom - Káldy Zoltánné (szerk.): Integrálódó Európa II. Perfekt Kiadó, Budapest, 2010. - Horváth Zoltán – Ódor Bálint: Az Európai Unió szerződéses reformja. Az Unió Lisszabon után, hvgorac, Budapest 2010.

29