A polgári átalakulás, a nemzetállamok és az imperializmus kora

Az előadások a következő témára: "A polgári átalakulás, a nemzetállamok és az imperializmus kora"— Előadás másolata:

1 A polgári átalakulás, a nemzetállamok és az imperializmus kora

2 A polgári átalakulás, a nemzetállamok és az imperializmus kora
Fro., 18. század: XVI. Lajos kora—az államcsőd felé Agrárország (nem voltak bekerítések), vidékenként különböző jobbágyterhek Luxusmanufaktúrák, földtulajdonos polgárság (a földek 30%-a polgári kézen) A nemesség: a gazdasági életben nem vesz részt („a nemesi cím kötelez”) Taláros nemesség: a hivatallal nemesi címet vásárolt élethossziglan Kiadások: háborúk, államadósság törlesztése, kegydíjak Rossz termésű évek, éhezés Sieyes: Mi a 3. rend? A politikai röplap politikai ideológiát teremtett a kor társadalmáról (egységes, jogtalan 3. rendet tételezett fel) A 3. rend nem homogén; annyi belső ellentéte van, mint külső ellentéte az 1. és 2. renddel 1789: 1614, XIV. Lajos óta először hívják össze a rendi gyűlést -a 3. rend követelései: 600 követet küldhessen, mint a másik két rend együttesen; együttes szavazás 600 követ, de marad a rendenkénti szavazás Alkotmányozó nemzetgyűlés Labdaházi eskü: új alkotmány megalkotására esküsznek Bastille ostroma: júl. 14. Párizsban nemzetőrség, új önkormányzat A rendek lemondanak kiváltságaikról: aug. 4.

3 Emberi és polgári jogok nyilatkozata 1789. aug. 26.
Természet adta jogok: szabadság, tulajdon, elnyomásnak való ellenállás Népfelség elve A szabadság nem korlátlan Tv. előtti egyenlőség—a képességek, a tehetség tehet csak különbséget a közhivatalok betöltésénél Népképviselet Ártatlanság vélelme Vallásszabadság Szólás-és sajtószabadság Köztisztviselők elszámoltathatósága Magántulajdon szentsége A nyilatkozatban foglaltak összegzik a felvilágosodás alapelveit, és alapul szolgálnak az 1791-es alkotmányhoz (az Alkotmányozó Nemzetgyűlés fogalmazza, mely addig nem oszlik fel, míg Fro.-nak alkotmányt nem ad).

4 A korszak főbb eszmeáramlatainak jellemzői A liberalizmus (Mill-szövegrészlet)
A gazdaság számára az állam biztosítsa a vállalkozások törvényes kereteit (szabad versenyes kapitalizmus). Az egyéni érdek szerepe (Adam Smith gondolata).

5 A korszak főbb eszmeáramlatainak jellemzői A nacionalizmus
A nemzet: -Az azonos fajhoz tartozók vallástól, társadalmi csoporttól függetlenül, akik azonos történelmi hagyománnyal azonosulnak, ugyanazt a nyelvet beszélik. -Soknemzetiségű területeken vállalás kérdése: Petrovics/Petőfi… -Tagjait a jogi egyenlőség jellemzi, a társadalmi hovatartozás helyett. -Egyesüljenek területi alapon! (Itália, Németország: több száz éves megosztottság) -Irredentizmus: az összes azonos nyelven beszélőt a nemzeti határok közé vonni.

6 A korszak főbb eszmeáramlatainak jellemzői A konzervativizmus (Burke-szöveg)
A francia forradalom erőszakos átalakító törekvéseit elutasítja, mert azok a jót is lerombolták, pl. az egyház elleni fellépés. A reformok a lassú, szerves, hosszú távú fejlődést valósítják meg. A megőrizve korszerűsítés legyen a brit út. A szent szövetségi korszak restaurált dinasztiáinak konzervativizmusa a semmit sem változtatás elvét vallotta, így kihívta maga ellen az újabb forradalmi mozgalmakat (pl. Habsburg Birodalom).

7 A korszak főbb eszmeáramlatainak jellemzői A szocializmus
Socius=közös A szocialista gondolkodók az államnak nagy szerepet szánnak a társadalom problémáinak megoldásában -sokat bíznak az egyén belátására, nevelhetőségére; de ez utópia; az egyén korlátozottan belátó. -utópisták (Morus Tamás Utópia c. művéről; Saint-Simon, Fourier, Owen) -marxisták (tudományos szocializmus: Marx, Engels) A falanszter működése Fourier elgondolása szerint: Részvénykuponokat kapnak a beadott vagyonért a falangába társulók; itt legjobban a kétkezi munkát becsülik, legkevésbé a szellemi munkát. A közös tulajdontól a társadalmi előítéletek eltűnését várja a szerző. Madách Tragédiájában ennek karikatúrája! Marx a proletárforradalomról: A tőkések ellen a bérmunkások Angliában fognak forradalmat kirobbantani, mert ez a legfejlettebb állam, itt a legkoncentráltabb a magántulajdon. A történelem során mindig volt egy vagyonos elnyomó és egy vagyontalan elnyomott osztály; a munkásosztály az állam tulajdonává teszi a javakat, és egyelőre a proletariátus diktatúrája fogja az új társadalmi viszonyokat biztosítani. Az emberek belátásának növekedésével a tulajdonból mindenki szükségletei szerint fog részesedni. A kommunizmusban az állam elhal, nem lesznek osztályok —utópia.

8 A szövetségi rendszerek kialakulása http://www. huszadikszazad
Bismarck célja az 1871 után revánsra vágyó Fro. elszigetelése volt, ez nem sikerült. 1873: a három császár szövetsége: Oroszo., OMM, Németo. -szétrobbantja a keleti kérdés (orosz igények a Balkánon) 1879: kettős szövetség (No. , OMM) 1882: hármas szövetség (Olaszo.+Románia) 1904: brit –francia antant (entente cordiale=szívélyes megegyezés a gyarmati kérdésekről: Egyiptom az angoloké, Marokkó a franciáké 1907: angol-orosz egyezmény,a hármas antant A brit kontinentális egyensúly-politika: -német flottafejlesztés, -orosz vereség a Japán elleni háborúban (1905) : angol-orosz egyezmény

9 Az ipari forradalmak legjelentősebb területei (könnyűipar, nehézipar, közlekedés), néhány találmánya és a gyáripar kezdetei 1. ipari forradalom 2. ipari forradalom Energiahordozó szén kőolaj Erőgép gőzgép robbanómotor villanymotor Üzemméret kis nagy közepes nagy Szükséges tőke kis közepes A találmányok alkotói mesterek tudósok Szabad verseny kora Monopóliumok kora

10 Az I. ipari forradalom legjelentősebb területei (könnyűipar, közlekedés), néhány találmánya és a gyáripar kezdetei , Anglia atl. 38. o. A mg.-ban: tagosítás, vetésforgó, istállózó állattartás, bérleti rendszer, gépek -kevés munkaerő állít elő a növekvő városi lakosság számára nagyobb tömegű élelmiszert Új iparszervezési forma: a gyár =gépekkel termelő, a munkafolyamatot szakaszokra osztó nagyüzem -szabad versenyes kapitalizmus: szakképzetlen munkaerő, olcsó munkabérek, hosszú munkaidő, reklám A korszak akkor zárul, amikor már a gépeket is gépekkel állítják elő. Gőzgép (Watt) A textilipar gépesítése---eredeti tőkefelhalmozás: kevés tőkebefektetéssel nagy haszon: szövő-és fonógép Vasolvasztás koksszal szénbányák mellé települő iparvárosok Gőzvasút (Stephenson)—a vasút húzóágazat -munkahelyeket biztosít nehézipari ágazatokban (gépipar stb.) -bővíti a piacokat Gőzhajó (Fulton) Környezetszennyezés

11 A II. ipari forradalom legjelentősebb területei (nehézipar, közlekedés), néhány találmánya
A finánctőke : a bank tőkéjével betársul az iparvállalatba Monopóliumok: a nagyvállalatok szövetségével megszűnik a szabad verseny, a tőke nemzetközivé válik (oda vándorol, ahol olcsó a munkaerő, nagy a piac, van nyersanyag) -kartell: árak egyeztetése és piacok felosztása -tröszt: teljes összeolvadás Találmányok: -izzólámpa (Edison) műszakos termelés (futószalagos gyártás) -dinamit bányászat, hadiipar fejlődése -acélgyártás -telefon (Bell) -telefonközpont (Bell és Puskás Tivadar) -telefonhírmondó (Puskás Tivadar) -drót nélküli szikratávíró (Marconi) -dinamó (Jedlik Ányos) -transzformátor (Déry-Bláthy-Zipernowsky) -porlasztó=karburátor (Bánki-Csonka) -villanymozdony (Kandó Kálmán) -léghajó (Zeppelin) -repülőgép (Wright testvérek, 1903) Kőolaj-kitermelés--környezetszennyezés Városi közművek, higiénia javítása Védőoltások Városnegyedek elkülönülése