4 Profit és a nettó jelenérték

Az előadások a következő témára: "4 Profit és a nettó jelenérték"— Előadás másolata:

1 4 Profit és a nettó jelenérték
A profit az összes bevétel és az összes költség különbsége. A „maradék” Problémát a költség és a profit elválasztása okoz. 2015.ősz Üzleti gazdaságtan

2 4.1 Közgazdasági értelemben mi nem profit?
A bér és a bérleti díj nyilván költség és nem profit. A pénz, a tőke használatáért fizetett kamat sem más logikájú, így a kamat sem profit, hanem költség. Ezek akkor is költségek, ha a tulajdonos által birtokoltak. Akkor is, ha számviteli értelemben ezekért nem jár fizetség. Ilyenkor alternatíva költség szemlélettel határozhatnánk meg. 2015.ősz Üzleti gazdaságtan

3 4.2 A számviteli és a gazdasági profit
Explicit költségek A termeléskor közvetlenül megjelenő kiadások A számvitel jellemzően ezeket veszi csak figyelembe Implicit költségek A vállalat tulajdonában lévő termelési tényezők felhasználásának alternatíva költségei. A számviteli kimutatásokban nem (vagy más felfogásban) jelennek meg. Nincs olyan „rovat”, hogy „a saját tőke alternatíva költsége” 2015.ősz Üzleti gazdaságtan

4 A számviteli profitba (nyereségbe, üzleti eredménybe) belekeveredhetnek tehát gazdasági értelemben költségnek tekinthető elemek is. Gazdasági profit Bevétel mínusz az összes gazdasági költség A gazdasági költség a tulajdonosok minden alternatíva költségét is tartalmazza. 2015.ősz Üzleti gazdaságtan

5 4.3 A gazdasági profit forrásai
Mi marad meg az összes költség levonása után? Beleértve saját termelési tényezők (tőkejószágait, pénzük, munkaerejük stb.) használatának alternatíva költségeit is. Akár profit nélkül is működhetnének a vállalatok... Mindent beleérthetnénk a költségek közé is, de sok mindenre rámondhatnánk azt is, hogy ez „profit”. A „gazdasági profit szokásos megközelítése” Profit: vállalkozói képesség, piaci hatalom, szerencse. 2015.ősz Üzleti gazdaságtan

6 4.3.1 Vállalkozói képesség, mint a profit forrása
Arbitrázslehetőségek felfedezése A beszerzett és az értékesített termék ilyenkor ugyanaz A vállalkozók (spekulánsok) egymással versenyeznek, amivel egyúttal meg is szüntetik az arbitrázslehetőségeket. Csökkennek (megszűnnek) az árak regionális és időbeli eltérései. Az egységes ár törvénye kezd érvényesülni A tranzakciós költségekkel együtt értve 2015.ősz Üzleti gazdaságtan

7 Innovációs képesség Újfajta technológia vagy termék
Átmenetileg monopol jellegű helyzet Schumpeter: az innováció monopóliumok formájában tör felszínre a tőkés gazdaságokban, és jutalma a monopol jelleg miatt besöpörhető profit. Az innováció sokszor csak egy információ Egy új technológia leírása, egy új szervezési megközelítés, egy új vásárlói igényre való ráeszmélés stb. Az információ problémás árucikk, mivel előállítása költséges, reprodukálása viszont szinte ingyenes. Szoftver, gyógyszer, zene, könyv stb. Elveszhet az innovációkat motiváló erő, társadalmi haszon… Ezért állami beavatkozás 2015.ősz Üzleti gazdaságtan

8 Utánzás Az újításokból származó profit csak időleges lehet, mert előbb-utóbb jönnek az utánzók. Bár az újítók lépéselőnyben vannak, egy gyors utánzás még profitlehetőségeket rejthet. Ráadásul, az utánzónak beruháznia sem kellett az újdonság kifejlesztésébe. 2015.ősz Üzleti gazdaságtan

9 A vállalkozói tudás sokrétű dolog tehát
A tudatos profitszerzéshez valamilyen különleges tudással kell rendelkezni. E „különleges tudást” nevezzük vállalkozói képességnek, amiért a profit (és ebben a megközelítésben nem bér) a jutalom. Pontosabban: Ha a vállalkozói tevékenységet tulajdonosként végzik, akkor profit jár érte, ha alkalmazottként, akkor bér. „Menedzser” A profit szokásos megközelítésénél a vállalkozói képességekből (arbitrázs- lehetőségek megtalálása, újítás vagy utánzás) fakadó tulajdonosi többletet profitnak tekintjük. 2015.ősz Üzleti gazdaságtan

10 4.3.2 Piaci hatalom, mint a profit forrása
A profit szokásos megközelítése szerint a versenyelőnyből, monopol jellegből fakadóan realizált tulajdonosi többlet profit. Tökéletlen versenyben a vállalat képes termelési tényezőinek összes költsége feletti árbevételt elérni. Ehhez nem csak a vállalkozói képességek vezethetnek, hanem művileg kreált vagy természetes belépési korlátok is. Éppenséggel ez is lehetne „vállalkozói tudás”… „Ügyesen” korrupt, agresszív vagy tisztességtelen 2015.ősz Üzleti gazdaságtan

11 4.3.3 Szerencse, mint a profit forrása
Az állandó bizonytalansággal terhelt világban a bevételek és a költségek, így a profit sem biztos. A vállalkozói képességekkel vagy a monopol helyzetekkel szerzett profit is kockázatos, várható értékkel és szórással. A várható profit a vállalkozói tudás és/vagy a piaci hatalom gyümölcse. A tényleges profit várhatótól való eltérése viszont már tisztán a szerencse dolga. 2015.ősz Üzleti gazdaságtan

12 4.4 Profit a jövőben és a jelenre vetítve
A mikroökonómiai és a pénzügyi megközelítés a profitmegragadás tekintetében egységes, a vonatkoztatási időpillanat tekintetében viszont nem. A gazdasági profit a mikroökonómiában is a termelési tényezők összes alternatíva költsége felett adódik; és az alternatíva nem lehet monopol jellegű, és nem épülhet a vállalkozói képességekre sem. Az időbeliség viszont a pénzügyekben a „mai szem”, míg a mikroökonómiában inkább az utólagos (ezért itt nem jelenik meg a szerencse sem). 2015.ősz Üzleti gazdaságtan

13 Nézzünk egy egyszerű példát!
Egy évig tartó üzleti projekt F0 a beruházás, amit a projekt tulajdonosai rD kamat melletti kölcsönből teremtenek elő. A projekt egy év után R1 összegű (várható) bevételt hoz. Írjuk fel a tulajdonosi profit nagyságát mikroökonómiai szemlélettel! A végén R1 bevétel. A végén C1 költség Vissza kell fizetni az F0 kölcsönt, és Kell fizetni rDF0 kamatot A profit π1 =F1=R1-C1: 2015.ősz Üzleti gazdaságtan

14 Miként kellene megadni ennek a jelenbeli értékét?
Ehhez az idővel és a kockázatossággal kell diszkontálnunk De mi π1 kockázatossága? Mitől függ ennek alakulása? 1) Az R1-től, ez az üzleti tevékenységből fakad. 2) F0-től nem, ez biztos jelenbeli összeg volt. 3) rD különleges eset, ennek kockázatosságát nem tudjuk megítélni. A kölcsönszerződéstől függ. Az R1-ből fakadó kockázat valamekkora részben az rD-re is eshet, azaz π1 kockázatossága kérdéses lehet. Tételezzük fel, hogy π1 kockázatosságát meg tudjuk adni valahogy, és ehhez r piaci kamatnagyság tartozik. Ekkor a jelenbeli érték: 2015.ősz Üzleti gazdaságtan

15 E(r) rM E(rM) rf σ(r) σ(rM) 2015.ősz Üzleti gazdaságtan

16 π0 a pénzügyi megközelítés szerinti, jelenre kifejezett (várható) gazdasági profit, a nettó jelenérték (NPV, net present value). 2015.ősz Üzleti gazdaságtan

17 Mi a helyzet akkor, ha F0 tőkét maguk a tulajdonosok adták a vállalkozáshoz?
A tulajdonosok ekkor egyben termelési tényező kölcsönzők is, amiért nekik kamat jár, de ennek semmi köze a profithoz vagy az NPV-hez. E kölcsönpénzükért nekik is rDF0 kamat jár, ami költség és nem profit. 2015.ősz Üzleti gazdaságtan

18 Többperiódusú (többéves) esetek
A mikroökonómiai közelítés itt (a különböző időpontok miatt) már igen nehézkes, ráadásul a piaci szituáció is évről-évre változhat. Ezért A mikroökonómiai elemzési hátteret csak éves szintekre tartjuk meg, míg a gazdasági profitot ilyenkor már a nettó jelenérték megközelítéssel adjuk meg. Rajzfilmkocka-szerű πn „éves profitdarabkák” Profit pénzáramlási definíciója Majd 2015.ősz Üzleti gazdaságtan

19 Az NPV tehát a várható profitot adja meg a jelenben értékelve (a jelenre diszkontálva):
E(Fn) jövőbeli várható „profitocskák” A saját tőke költségének levonása nélkül r tőkeköltségben megjelenő kockázat A saját tőke költségét itt vonjuk le 2015.ősz Üzleti gazdaságtan

20 A „maximalizálási elveket” tekintve ez érdektelen
A profitmaximalizálás elve és a nettó jelenérték maximalizálás elve ugyanazt a motivációt írja le. A maximalizálási cél csak várható értelemben szolgálható tudatos emberi cselekedettel. A szerencsén múló részben csak reménykedni lehet. Tényleges profitra törekszünk, de ezt csak várhatóról szóló döntéssel tudjuk szolgálni. 2015.ősz Üzleti gazdaságtan

21 Normál profit Mikroökonómia: normál profit és gazdasági profit
Normál profit: a vállalkozás tulajdonosa tulajdonában levő termelési tényezők „szokásos” alternatív költsége. „Szokásos”, mert nem tartozik bele sem a vállalkozói tudás, se a monopol jellegű hatalommal élés, se a szerencse. A normál profitot szokás a számviteli és a gazdasági profit közötti részként is megragadni. A számviteli profitot így csökkentik a tulajdonos termelési tényezői használatának alternatíva költségével. 2015.ősz Üzleti gazdaságtan

22 4.5 Nettó jelenérték és a belső megtérülési ráta
Bevezetésként idézzük vissza a jelenbeli és a jövőbeli biztos összegek közömbösségi görbéinek levezetését! 2015.ősz Üzleti gazdaságtan

23 U F1 450 450 F0 2015.ősz Üzleti gazdaságtan

24 U F1 F0 2015.ősz Üzleti gazdaságtan

25 U F1 F0 2015.ősz Üzleti gazdaságtan

26 U F1 F0 2015.ősz Üzleti gazdaságtan

27 U 5 4 3 2 1 F1 1 2 3 4 5 F0 2015.ősz Üzleti gazdaságtan

28 F0 F1 2015.ősz Üzleti gazdaságtan

29 Most ezt csak annyival egészítsük ki, hogy F1 kockázatos is.
Várható értékét tüntetjük fel, E(F1) 2015.ősz Üzleti gazdaságtan

30 E(F1) 2015.ősz F0

31 Kövessük egy ember viselkedését ebben a rendszerben!
Van valamilyen jelen-jövő jövedelmi szerkezete Képes tőkepiaci cserékre „Egyetlen kockázatú világot” tételezünk fel Az egyszerűség kedvéért legyen ez a piaci portfólió kockázatossági szintje! 2015.ősz Üzleti gazdaságtan

32 E(F1) A 2015.ősz F0

33 Az adott kockázati szinthez illeszkedő kamatszinten jelen - jövő cseréket tud végrehajtani.
El tud mozdulni a -(1+E(rM)) intertemporális költségvetési korlátján 2015.ősz Üzleti gazdaságtan

34 E(F1) 450 A 1+E(rM) B 2015.ősz F0 Üzleti gazdaságtan 1

35 Ez a vállalat különböző projekteket tud megvalósítani.
Bővítsük most személyünk lehetőségeit azzal, hogy egy vállalat tulajdonjogával rendelkezik. Ez a vállalat különböző projekteket tud megvalósítani. Továbbra is csak egyetlen kockázati szint létezik, így az összes projektötlet ilyen kockázatú. 2015.ősz Üzleti gazdaságtan

36 1 1 1 1 F0Q F1Q F0T F1T F0S F1S F0R F1R F0Q F1Q F0T F1T F0R F1R F0S
1 F0T F1T 1 F0S F1S 1 F0R F1R 1 F0Q F1Q F0T F1T F0R F1R F0S F1S 2015.ősz Üzleti gazdaságtan

37 Az összehasonlítás, illetve a sorbarendezés miatt kétféleképpen is csoportosítottuk e projektlehetőségeket. 2015.ősz Üzleti gazdaságtan

38 E(F1) E(F1) F0 F0 1+E(rM) 1+E(rM) 1 1 R 450 450 S T Q Q T S R 2015.ősz
Üzleti gazdaságtan

39 E projektekkel e tulajdonos a nyilak szerinti „elmozdulásokra” képes.
A nyilak indulópontja érdektelen Nyilván csak a Q és T projektek megvalósítása jelent jó választást. Vizsgáljuk meg emberünk optimalizálását, most már a beruházási lehetőségeket is bekapcsolva! 2015.ősz Üzleti gazdaságtan

40 E(F1) C C C A D B F0 1+E(rM) 1 R R S R S T 450 S T T Q Q Q 2015.ősz
Üzleti gazdaságtan 1

41 Megértettük, hogy a vizsgált vállalati tulajdonos miként döntene a vállalat nyújtotta lehetőségeket illetően. De vajon a vállalat egy másik tulajdonosa is ezeknek a projekteknek a megvalósítását támogatná? A kérdés megválaszolásához vizsgáljuk meg egy „teljesen más” ember döntéseit is ugyanebben a vállalati helyzetben! 2015.ősz Üzleti gazdaságtan

42 E(F1) 450 B 1+E(rM) A 2015.ősz F0 Üzleti gazdaságtan 1

43 E(F1) 450 A 1+E(rM) B 2015.ősz F0 Üzleti gazdaságtan 1

44 2015.ősz Üzleti gazdaságtan

45 E(F1) Q S R T C D 450 B 1+E(rM) A 2015.ősz F0 Üzleti gazdaságtan 1

46 2015.ősz Üzleti gazdaságtan

47 Alapvető megállapításra jutottunk:
A beruházási lehetőségek tekintetében az amúgy „teljesen különböző” tulajdonosok is azonos véleményen vannak. Egy-egy projekt azonos mértékben gazdagítja a tulajdonosokat. Ezért tud konszenzussal működtetni egy vállalatot több (amúgy igencsak különböző) tulajdonos. 2015.ősz Üzleti gazdaságtan

48 Vizsgáljuk meg a „jó” és „rossz” beruházások közötti határt!
A „nyilak” meredeksége a várható hozamot mutatja Szabály: meg kell valósítania minden olyan beruházást, amelynek várható hozama nagyobb, mint a tőkepiac azonos kockázati szinten kínált várható hozama, azaz a tőkeköltsége Ami esetünkben M várható hozama A fentiek nyilván bármilyen kockázati szintre érvényesek 2015.ősz Üzleti gazdaságtan

49 Mennyit érnek a hatékonyan árazó tőkepiacon az előzőekben ábrázolt beruházások?
F0 összegnek a tőkepiaci alternatíva hozama melletti befektetése F0(1+r) összeget hozna, ez az alternatíva költség. A projektek az 1 időszak végén E(F1)-F0(1+r) tulajdonosi maradékot, nettó értéket „termelnek”, aminek jelenbeli értéke a már korábban bevezetett nettó jelenérték: Az NPV egyben megadja egy beruházási lehetőség („ötlet”) közgazdasági értékét is. 2015.ősz Üzleti gazdaságtan

50 Nettó jelenérték több időegységre általánosítva:
2015.ősz Üzleti gazdaságtan

51 Belső megtérülési ráta
IRR, internal rate of return „átlagos várható hozam” 2015.ősz Üzleti gazdaságtan

52 Az NPV és az IRR szabályok ugyanazt az eredményt adják.
Minden olyan beruházási lehetőség megvalósítása szolgálja a részvényesek érdekeit, amelynek NPV-szabály: nettó jelenértéke pozitív. IRR-szabály: belső megtérülési rátája nagyobb a tőkepiac azonos kockázatú befektetésének várható hozamánál, azaz a tőkeköltségnél. Az NPV és az IRR szabályok ugyanazt az eredményt adják. 2015.ősz Üzleti gazdaságtan

53 Profitalapú és etikai alapú döntések
Két okból utasíthatunk el egy üzleti lehetőséget NPV-je negatív Etikailag vállalhatatlan Üzleti etika: dolgozókkal szembeni méltányos viselkedés; illegális tevékenységek kerülése; fogyasztók vagy vállalati partnerek becsapásának elkerülése. Értékközpontú, érintettközpontú részvényes Értékközpontú: profitmaximalizáló részvényesi hozzáállás Érintettközpontú: gazdasági jellegű célok mellett egyéb célok is (fogyasztó, régió, alkalmazott stb.) 2015.ősz Üzleti gazdaságtan

54 A (gazdasági) profit és az NPV praktikusan ugyanazt jeleni.
Legfeljebb az értelmezési pillanat lehet kérdéses. A „maximalizálási elveket” tekintve ez érdektelen A profitmaximalizálás elve és a nettó jelenérték maximalizálás elve ugyanazt a motivációt írja le. E maximalizálási cél csak várható értelemben szolgálható tudatos emberi cselekedettel. A szerencsén múló részben csak reménykedni lehet. Tényleges profitra törekszünk, de ezt csak várhatóról szóló döntéssel tudjuk szolgálni. 2015.ősz Üzleti gazdaságtan

55 Térjünk vissza a példánkhoz!
Mi a helyzet akkor, ha F0 tőkét maguk a tulajdonosok adták a vállalkozáshoz? A tulajdonosok ekkor egyben termelési tényező kölcsönzők is, amiért nekik kamat jár, de ennek semmi köze a profithoz vagy az NPV-hez. E kölcsönpénzükért nekik is rDF0 kamat jár, ami költség és nem profit. Normál profit A vállalkozás tulajdonosa tulajdonában levő termelési tényezők „szokásos” alternatív költsége. „Szokásos”, mert nem tartozik bele sem a vállalkozói tudás, se a monopol jellegű hatalommal élés, se a szerencse. A példánál az rDF0 a normál profit 2015.ősz Üzleti gazdaságtan

56 A normál profitot szokás a számviteli és a gazdasági profit közötti részként is megragadni.
A számviteli profitból még le kell vonni a termeléshez a tulajdonos részéről felhasznált termelési tényezők azon alternatíva költségét is, amik a számviteli kimutatásokban nem szerepelnek. E saját források használatának alternatíva költségeit adja meg a normál profitot. A vállalati (így tulajdonosi) tulajdonban lévő tárgyi eszközök hozamrészei a számviteli kimutatásokban csak töredékesen jelennek meg költségként (ráfordításként). 2015.ősz Üzleti gazdaságtan