A helyi vállalkozások szerepe a regionális versenyképességi mérésekben

Az előadások a következő témára: "A helyi vállalkozások szerepe a regionális versenyképességi mérésekben"— Előadás másolata:

1 A helyi vállalkozások szerepe a regionális versenyképességi mérésekben
FIATAL REGIONALISTÁK VIII. KONFERENCIÁJA 2011. október 14 –15. GYŐR

2 Célok Cél: az egyéni és a területi versenyképességet összekapcsolni Kutatási kérdés: Meglevő mérések hogyan építik be a helyi vállalkozásokkal kapcsolatos adatokat? Lépések: versenyképességi megközelítések mérési módszerek regionális szinten makro szinten

3 Versenyképességi megközelítések
Iparági megközelítés (elsősorban Porter nevéhez köthető) 5 tényezős modell, gyémánt modell iparági keretek adottak egyéni versenyre csak 3 féle stratégia Erőforrás-alapú megközelítés (elsősorban Grant és Barney nevéhez köthető) fizikai-, humán- és szervezeti tőke értékesek, ritkák, nehezen leutánozhatóak és helyettesíthetőek legyenek Versenyképesség azon múlik, hogy milyen mennyiségű és minőségű erőforrásokat birtokol

4 Versenyképességi megközelítések
Intézményi megközelítés (elsősorban Baumol, Shane és Acs nevéhez köthető) vállalkozás ≠ önfoglalkoztatás alkotó (productive), nem alkotó (unproductive) és romboló (destructive) vállalkozások nagyhatású vállalkozások (high-impact entrepreneurship) Pénzügyi megközelítés (elsősorban Norton és Kaplan nevéhez köthető) pénzügyi-, vevői nézőpont, tanulás és fejlődés, működési folyamatok tényezőket mérhetővé és bemutathatóvá tegyük

5 Vizsgált mérések Mezo- (regionális) szint:
Input-teljesítmény-eredmény-modellek: UK Competitiveness index (Huggins és Thompson 2010) Piramis-modell (Lengyel 2003a) Előnyökre épülő regionális versenyképesség-modellek: The competitive advantage of nations (Porter 1998b) Regional Competitiveness Agendas ([Forfás]) Makro- (országos) szint: Global Competitiveness Index (Porter és Schwab 2008) World Competitiveness Yearbook (IMD) ([WCY])

6 Regionális szint: Input-teljesítmény-eredmény-modellek
Vállalkozói szféra megjelenési helye Vállalkozói szféra interpretációja Input-teljesítmény-eredmény modell Inputok: vállalkozás sűrűség tudásalapú cégek aránya A vállalkozói szféra aktivitása és fejlettsége a gazdaságilag aktív népességgel együtt megalapozza a 2. szinten kialakuló teljesítményt, a termelékenységet. UKCI Input faktor: 1 000 lakosra jutó új vállalkozásindítás, 1 000 lakosra jutó vállalkozások száma, tudásalapú vállalkozások aránya Teljesítmény faktorok: exportáló vállalatok aránya Az alapmodellnek megfelelően a vállalkozói szféra aktivitása, nemzetköziesedés és fejlettsége alapozza meg a teljesítményt. Piramis-modell Alaptényezők: kis- és középvállalkozások A régiók versenyképességének javításához a nagyvállalatok a termelékenység ugrásszerű növelésével, míg a KKV-k a foglalkoztatottság fenntartásával [..] járulnak hozzá.

7 Regionális szint: Előnyökre épülő modellek
Vállalkozói szféra megjelenési helye Vállalkozói szféra interpretációja Előnyökre épülő modell Kompetitív előnyök Agglomerációs előnyök kialakítása, a hazai vállalatok támogatása a külföldi piacokon versenyelőnyök megszerzésében. The competitive advantage of nations Támogató és kapcsolódó iparágak Vállalati stratégia, szerkezet és a verseny erőssége „Nemzetközileg is sikeres vállalatok [...] mögött versenyképes partnerek állnak, így [...] nem hagyhatók figyelmen kívül [az] értékláncrendszert alkotó partnerek.” „A [...] régiók versenyképessége azokon a globális vállalatokon keresztül jelenik meg, amelyek hazai, vagy térségi bázisa az adott [...] régióban található. [...] Döntő, hogy a nemzeti jellemzőkhöz igazodjon a vezetési és szervezeti struktúra.” RCA Vállalkozások dinamikája „Értékeli a vállalkozások szerkezetét, foglalkoztatását és hozzáadott értékét, az intézményileg támogatott vállalkozások hozzájárulását, az ágazat diverzitását és/vagy klaszteresedését.”

8 Vállalkozói szféra interpretációja
Országos szint Vállalkozói szféra megjelenési helye Vállalkozói szféra interpretációja GCI 11. pillér: Az üzleti élet fejlettsége: hálózatok és támogató iparágak vállalkozások működésének szofisztikáltsága és stratégia Az interpretációja megegyezik a „The competitive advantage of nations” interpretációjával IMD Üzleti hatékonyság faktor, termelékenység és hatékonyság alfaktor: A nagy vállalatok hatékonyak nemzetközi összehasonlításban. A kis- és közepes vállalkozások hatékonyak nemzetközi összehasonlításban. A hazai üzleti környezet mennyire ösztönzi a vállalkozásokat arra, hogy innovatív, jövedelmező és felelős módon működjenek.

9 Következtetések A mérések aktívan foglalkoznak a vállalkozások mérésével. A hangsúly a mennyiségen van a minőséggel szemben. Egyéni adatok helyett az iparági, illetve klaszter szint jelenik meg. Az I-T-E modellekben az aktivitás a fontos. A többi modellben a támogató háttér szerep a fontos.

10 Köszönöm a figyelmet! ktk.pte.hu