Szakítóvizsgálatok Speciális rész-szakképesítés HEMI Villamos - műszaki munkaközösség Dombóvár, 2016.

Az előadások a következő témára: "Szakítóvizsgálatok Speciális rész-szakképesítés HEMI Villamos - műszaki munkaközösség Dombóvár, 2016."— Előadás másolata:

1 Szakítóvizsgálatok Speciális rész-szakképesítés HEMI Villamos - műszaki munkaközösség Dombóvár, 2016.

2 Tartalom 1. Szakító vizsgálat általános jellemzői
2. A szakító vizsgálat lényege 3-6. A próbatestek 7. Szilárdsági jellemzők 8. Alakíthatósági jellemzők 9. A szakító diagram szakaszai 10. A szakítógépek kialakítása 11. Összefoglalás

3 1. Szakító vizsgálat általános jellemzői
a leggyakrabban alkalmazott módszer a statikus vizsgálat. szabványosított alakú és méretű próbatesttel végzik. A vizsgálat célja a húzó igénybevétellel szembeni ellenállás meghatározása

4 Próbatestek kialakítása

5 2. Szakító vizsgálat lényege
a szabványosított próbatestet szakító-gépben szakadásig terhelik a vizsgálat során mérik a terhelőerőt a vizsgálat során mérik a próbatest megnyúlását.

6 Szakítógép

7 3. A próbatestekkel szemben támasztott követelmények
reprezentálja a vizsgálandó anyagot fejkiképzése illeszkedjen a rendelkezésre álló szakítógéphez szakítandó keresztmetszete illeszkedjen a szakítógép méréshatárához alakja alkalmas a kívánt paraméterek meghatározásához

8 4. A próbatesteket típusai
kör négyzet négyszög körgyűrű A vizsgálatok során általában a hengeres próbatestet alkalmazzák.

9 5. Szabványos hengeres próbatestek
az eredeti jeltávolság - L0 a végső jeltávolság - L0­+dL a próbatest teljes hossza - Lt a párhuzamos szakasz hossza - Lc

10 5. Szabványos hengeres próbatestek
a próbatest átmérője a vizsgálat elején - d0 a próbatest keresztmetszete a vizsgálat elején - S0

11 6. Öntöttvasból és csőből készült próbatestek
Öntöttvas próbatestek kialakítása mérhető nyúlása kicsi vizsgálati rész a lekerekítés legmélyebb pontja, még mérhető körvonal

12 Öntöttvas próbatest

13 Csőből készült próbatestek kialakítása
teljes keresztmetszetű cső cső falából hosszirányban kivágott lapos íves próbatestek

14 7. A szilárdsági jellemzők
folyáshatár szakító szilárdság: az anyag nem szakad el kontrakciós szilárdság: az anyag elszakad rugalmassági határ szakadási nyúlás

15 8. Alakíthatósági jellemzők
A fémek és ötvözetek alakíthatósága attól függ, hogy belső szerkezetük hogyan segíti az alakváltozási mechanizmusok működését. Azokat az anyagokat tekintjük jól alakíthatónak, melyek nagy maradó alakváltozást képesek elviselni törés nélkül.

16 9. A szakítódiagram 1. szakasz: rugalmas alakváltozás
2. szakasz: folyás szakasza 3. szakasz: egyenletes nyúlás szakasza 4. szakasz: kontrakciós szakasz

17 10. A szakítógép kialakítása
A szakítógép három fő funkciója a következő: a próbatest befogása terhelése az erő és az alakváltozás mérése, jelzése A szakítógép mechanikus vagy hidraulikus hajtású.

18 A szakítógéppel szemben támasztott követelmények
a próbatesthez képest nagy merevség a próbatesthez illeszkedő befogószerkezet erőmérési és regisztrálási lehetőség a befogófej mozgásának mérése regisztrálási lehetőség szabályozható sebesség

19 Befogófej típusok Ékes hengeres és lapos testek befogására alkalmas
a pofák felülete recés a húzóerő hatására az ékre ható erő a terhelés növekedésével arányosan szorít

20 Ékes befogó

21 Befogófej típusok Önbeálló gyűrűs
a próbatest befogásának központosságát, biztosítja a hengeres fejjel kialakított próbatest kétrészes gyűrűvel fogható be

22 Önbeálló gyűrűs befogó

23 Befogófej típusok Önbeálló menetes
A próbatest befogásának irányát biztosítja a menetes próbatest becsavarható

24 Menetes befogó

25 11. Összefoglalás az anyagtulajdonságok meghatározásának alapvető eljárása a szakító vizsgálat próbatestet alakítanak ki az anyagból szakítógépben elszakítva a megnyúlásból és erőből szilárdsági és alakíthatósági jellemzőket számítanak ki.

26 Köszönöm a figyelmet!