A fenntartható kétnyelvűség mérése klaszteranalízissel Borbély Anna

Az előadások a következő témára: "A fenntartható kétnyelvűség mérése klaszteranalízissel Borbély Anna"— Előadás másolata:

1 A fenntartható kétnyelvűség mérése klaszteranalízissel Borbély Anna
MTA Nyelvtudományi Intézet, A fenntartható kétnyelvűség mérése klaszteranalízissel Borbély Anna Pszicho-, neuro- és szociolingvisztikai osztály Többnyelvűségi Kutatóközpont T030305 K 81574

2 Két- vagy többnyelvűség  közösségek időbeli változása a szakirodalomban

3 Elméleti bevezetés közösségek vs. két- vagy többnyelvűség
stabil vagy instabil (átmeneti) jelenségnek tekinthető-e (Fishman 1968; Gal 1979); stabil/diglosszia: „klasszikus/szűk” (Ferguson 1959) „kiterjesztett/széleskörű” (Fishman 1970) „stabil diglosszia” Hamers-Blanc (2000/2003); stabilnak hitt diglosszikus közösségekre inkább az instabilitás a jellemző; sikeres és stabil triglosszia Luxemburgban (Schiffman 1993).

4 Kétnyelvűség – variabilitás és változás magyarországi közösségekben: fenntartható kétnyelvűség modell (Borbély, intézeti előadás 2013); NKFP (konzorciumvezető: Bartha Csilla) Lx (a+b)= Ly (a+b) nyelv-választás pozitív attitűdök nyelvi ideológiák nyelvtudás

5 Alaphipotézis: az instabil helyzetben is vizsgálható a vele ellentétes stabilitás (és fordítva)

6 Előzetes vizsgálatok az egyéni fenntartható kétnyelvűségről (FK) (2015)
Sorba rendezhetők-e az egyének a fenntartható kétnyelvűség szerint? Ha igen, hogyan, milyen vizsgálati eszközzel mutatható ez ki? milyen társadalmi, közösségi és egyéni sajátosságok hatnak az egyének sorrendjére? van relevanciája az egyéni fenntartható kétnyelvűségnek (is). Eredmények: igazolható; mérhető; FK skála: közösségre szabottan; kutatása változatos módszerekkel: longitudinális, kvantitatív, kvalitatív adatokkal; egyéni, családi háttér: erős romániai kötődés, kapcsolat.

7 A kutatás tárgya és módszere: FK szerint homogén csoportokba rendezés 1.
egyénekhez kötött megfigyelések ún. klaszterekbe (homogén csoportokba) rendezése; klaszterek elemei viszonylag hasonlók egymáshoz, de különböznek más klaszterek elemeitől; egy-egy klaszterbe azok a megfigyelések kerülnek, amelyek a kiválasztott nyelvszociológiai változókra vonatkozó válaszok tekintetében hasonlóak; ennek kiderítésére a statisztikai módszerek közül a klaszterelemzés (klaszteranalízis) az alkalmas (vö. Vargha, Torma és Bergman 2015; Vargha, Bergman és Takács 2016; Vargha és Borbély 2016); a klaszteranalízis kiindulópontja az elemek közötti hasonlóság vagy távolság.

8 Klaszteranalízis a nyelvészeti kutatásokban (2010–2016)
Aljumily, R. (2016). The Anonymous 1821 Translation of Goethe’s Faustus: A Cluster Analytic Approach. Global Journal of Human-Social Science Research, 15(11). Chen, A. C. H. (2016). A critical evaluation of text difficulty development in ELT textbook series: A corpus-based approach using variability neighbor clustering. System, 58, Houtzagers, P., Nerbonne, J., & Prokić, J. (2010). Quantitative and traditional classifications of Bulgarian dialects compared. Scando-Slavica 59 (2), Kovatchev, V., Salamó, M., & Martí, M. A. (2016). Comparing Distributional Semantics Models for identifying groups of semantically related words. Procesamiento del Lenguaje Natural, 57, Moisl, H. (2015). Cluster analysis for corpus linguistics (Vol. 66). Walter de Gruyter GmbH & Co KG. Rendón, E., Abundez, I., Arizmendi, A., & Quiroz, E. M. (2011). Internal versus external cluster validation indexes. International Journal of Computers and Communications, 5 (1),

9 IJSL, Volume 2016, Issue 242; Editor: Florian Coulmas Singles Issue: Language Shift and Shifting Standards Yeşim Sevinç: Language maintenance and shift under pressure: Three generations of the Turkish immigrant community in the Netherlands (81–117) kérdőív és interjú adatok (Mario Saltarelli – Susan Gonzo 1977, nyelvi történet, önértékelő nyelvtudás, aktuális nyelvi gyakorlatok; 3. vs. 2. és 1. generációs török-holland kétnyelvűek); Esther Senayon: Ethnic minority linguistic ambivalence and the problem of methodological assessment of language shift among the Ogu in Ogun State, Nigeria (119–137) 121 kérdőív 3 területi egység, ambivalens nyelvi attitűdök (ogu és yoruba); Ravindranath Abtahian, Maya / Cohn, Abigail C. / Pepinsky, Thomas Modeling social factors in language shift (139–170) indonéz cenzus adatok: urbanizáció, etnikum, gazdasági fejlődés, gender és vallás összefügg a jávai/sundanese /etc. – bahasa indonéz nyelvcserével.

10 A kutatás tárgya és módszere 2.
A kétnyelvűség 20 éves nyomon követése: Longitudinális bilingvizmus (LonBiLing) kutatás (1990=T1, 2000/2001=T2, 2010/2011=T3); Szociolingvisztikai kétnyelvűségi interjú (kb. 1 óra analóg: T12; digitális hangrögzítés: T3) (vö. Labov 1988): irányított beszélgetés (modulok, Labov 1988; pl. nyelvek, nyelvváltozatok, identitás), nyelvhasználati- és attitűdinterjú (Bartha 1989, Fishman 1978, Gal 1979, Grosjean 1982, Gumperz 1970, 1982, Kontra 1987/1990), önértékelő teszt (Gal 1979), szóteszt (Réger 1980); Statisztikai elemzések a ROPstat programcsomaggal (Vargha 2008; Vargha–Torma–Bergman 2015).

11 FK klaszterek jellemzői (n=2353 nyelvi adat szerint)
Longitudinális megfigyelések: 181 (91 ak=adatközlő: életkor/nem/iskolázottság) 34 ak x 1 = T1/T2/T3 24 ak x 2 = T12/T23/13 33 ak x 3 = T123 Nyelv(választás)i szintek értékskálája: román (1), román és magyar (2), magyar (3) válaszok; Nyelvszociológiai változók (6/13): család: házastárs, testvér, gyermek, unoka; egyház: hívők, ima; írás-olvasás; nyelvtudás (5-fokú skála = lineáris transzformációval 3-fokú); nyelvi attitűdök (esztétikai, kompetenciális, pragmatikai); etnikai identitás.

12 Adatok: irányított beszélgetés (identitás), nyelvhasználati- és attitűdinterjú, önértékelő teszt
1. Házastársával milyen nyelven beszél? (1) Román (2) Mindkettő (3) Magyar 2. Testvéreivel milyen nyelven beszél? 3. Gyermekeivel milyen nyelven beszél? 4. Unokáival milyen nyelven beszél? 5. Milyen nyelven imádkozik? 6. Milyen nyelven beszél hívőtársaival az egyházi szertartás előtt vagy után? 7. Szokott-e románul olvasni? (1) Igen (3) Nem 8. Kinek szokott románul levelet írni? szokott-e írni, 1=igen, 3=nem 9. Ön románnak tartja magát? 10. A kettő közül melyik a szebb nyelv: a román vagy a magyar? 11. A kettő közül melyik nyelven szeret jobban beszélni: románul vagy magyarul? 12. A kettő közül melyik nyelven könnyebb önnek beszélnie: románul vagy magyarul? 13. Az önértékelő teszt kérdései (ZÁRT KÉRDÉSEK) a) Amennyiben meg kellene határoznia, hogy milyen jól beszél románul, akkor mit mondana? b) Amennyiben meg kellene határoznia, hogy milyen jól beszél magyarul, akkor mit mondana? (1) igen gyengén, (2) gyengén, nem túlságosan jól, (3) közepesen, (4) jól, de nem tökéletesen, (5) kiválóan.

13 Melyik nyelven tanultál meg beszélni? románul románul–magyarul
SOFIA PETRU Születési év 1958 1959 Elvégzett osztályok 14 12 Melyik nyelven tanultál meg beszélni? románul románul–magyarul Melyik általános iskolába jártál? román magyar Te román vagy? „is-is” (T1)/ magyar (T3) magyar(T1)/ román(T3) Férjed/feleséged román? román(T1)/ román–magyar (T3) Hogy beszélsz: házastársaddal? magyarul testvére(i)ddel? – gyermeke(i)ddel

14 Az FK klaszterek a húsz év alatt kialakított mintát (megfigyelések összessége) csoportokba rendezi; a nyelvszociológiai változók szerint; a román, a román és magyar, illetve magyar válaszok szerint.

15 Vizsgálati hipotézisek (lásd FK skála)
1) Az FK klaszterek az FK skála eredményeit alátámasztják: az FK létező és mérhető jelenség; 2) A T123 mintában a 20 éves változástípusok többségében a nyelvcsere trendet (R > RM > MR > M) követik; 3) A kvantitatív eredmények értelmezését a kvalitatív adatok segítik, hasonlóan az FK skála eredményeinek kiderítésekor: Románia pozitív hatása igazolható lesz.

16 Eredmények: 7 FK klaszter tulajdonságairól
a klaszterek FKS-átlaga (6 nyelvszociológiai változó/13 adat); a klaszternagyság, gyakoriság (a klaszterbeli megfigyelések száma); a klaszterek heterogenitása (a klaszterbeli elemek páronkénti távolságainak átlaga).

17 N=181/T1,2,3; Az FKS-átlagok mutatják a klaszterbe került megfigyelések „románság”-szintjét (1=román, 2=román és magyar, 3=magyar)

18 N=181/T1,2,3

19 N=181/T1,2,3; (a klaszterbeli elemek páronkénti távolságainak átlagát)

20 Nyelvszociológiai változók
Jelmagyarázat: R=román és M=magyar ; a román nyelv térvesztésének és a magyar nyelv térnyerésének stádiumai szerint a következők: R+++, R++, R+, R, (R), –, (M), M, M+, M++, M+++ Klaszterek Nyelvszociológiai változók Nyelvtudás Írás-olvasás Család Egyház Identitás Attitűd FK1 R R+ (R) FK2 M+++ FK3 (M) – FK4 FK5 M FK6 FK7 M+

21 Eredmények: 7 FK klaszter vs. nyelvcsere/fenntartható kétnyelvűség
A nyelvcsere folyamattal összefüggő változások, vagyis a román nyelvre vonatkozó válaszok hol gyengülnek először (nyelvi tudatosság jelensége; iskola)? román nyelvtudás: FK2 (kivéve: FK3) attitűdök: FK3; A legtovább hol marad fenn a kétnyelvűség, vagyis a román nyelvre vonatkozó válaszok legutoljára hol maradnak meg? egyházi nyelvválasztás: FK5 román identitás: FK6.

22 Az n=33/T123 minta eloszlása a klaszterek és a három terepmunka szerint; a nyelvcserefolyamat trendjére vonatkozó feltételezés: a valóságos időben növekszenek a magyarra vonatkozó adatok

23 Változástípusok (n=33/T123 minta; 2. hipotézis: nyelvcseretrend)
1. NINCS VÁLTOZÁS (13 ak=adatközlő) 1.1. kétnyelvűség fenntartva (FK1: 1 ak, FK4: 2 ak) 1.2. nyelvcsere befejező szakaszai (FK5: 4 ak, FK7: 6 ak) 2. VAN VÁLTOZÁS (20 ak) 2.1. visszafordult változás (5 ak) kétnyelvűség fenntartása felé egy, kettő, illetve négy klaszterrel (FK4–FK4–FK3: 1 ak, FK5–FK5–FK3: 1 ak, FK5–FK5–FK1: 1 ak) nyelvcsere fázisokon belül két, illetve egy klaszterrel (FK7–FK5–FK5: 1 ak, FK7–FK7–FK6: 1ak) 2.2. oszcilláló változás (10 ak) kétnyelvűség fenntartását biztosító három, kettő, illetve egy-klaszteres változás (FK1–FK4–FK1: 2 ak, FK1–FK5–FK3: 1 ak, FK3–FK5–FK3: 1 ak, FK4–FK1–FK4: 1 ak, FK4–FK6–FK4: 1 ak; FK3–FK4–FK3: 1 ak) nyelvcsere fázisai felé tartó egy, illetve két klaszterrel (FK4–FK3–FK5: 1 ak, FK6–FK4–FK6: 1 ak, FK7–FK6–FK7: 1 ak) 2.3. fokozatos változás nyelvcsere irányába (4 ak) (FK1–FK6‑FK6: 1 ak, FK3–FK5–FK6: 1 ak, FK3–FK6–FK6: 1 ak, FK5–FK5–FK6: 1 ak).

24 Nincs változás T1, T2, T3 idején ugyanabban az FK1–FK7 klaszterben (n=13)

25 Változások T1, T2, T3 idején FK1–FK7 klaszterek szerint (n=20)

26 A mindhárom időpontban megvizsgált 33 adatközlő FK klaszterbesorolása és 20 éves változása

27 Adatközlő nyelvi profilja: az FK1 klaszter (103. kódszámú ak.) 1.
1949-ben született (41–51–61 éves); 12 osztályt végzett nő, magyar iskolába járt, nagymamája a Bibliából tanította meg románul olvasni (T1: „Buna-mę m-onvăţat să cit’esc romȃńęşťe din Biblie”); Kétegyházán dolgozott és kollégái idősek voltak, így velük mindig tudott románul beszélni; házastársa romániai születésű, akinek romániai rokonaival élénk kapcsolatot tartanak fenn; nyelvválasztásakor egy szabályt alkalmaz: románokkal románul, magyarokkal magyarul beszél; ezzel a szabállyal szülei és nagyszülei mintáját követi, de a gyermekei korosztályába tartozókkal ezt a szabályt már nem tudja érvényesíteni, bármennyire is szeretné.

28 Adatközlő nyelvi profilja: az FK1 klaszter (103. kódszámú ak.) 2.
T3 idején egy „missziójáról” is beszámolt: a közeli város áruházában dolgozó fia, ha egy romániai vásárló kéréseit/kérdéseit nem teljesen érti, anyját hívja mobiltelefonon, aki tolmácsolásával segíti ki fiát és annak vásárlóját; foglalkoztatja a nyelvcsere is, amit közössége részéről nem tud elfogadni (T2). Résztvevő megfigyelés: baptista temetés (T3 után).

29 Adatközlő nyelvi profilja: FK5–FK5–FK1 változásmintázat (35
Adatközlő nyelvi profilja: FK5–FK5–FK1 változásmintázat (35. kódszámú ak.) 1967-ben született (23–33–43 éves); 11 osztályt végzett férfi, magyar iskolába járt; a változást életében az hozta, hogy T2 és T3 között romániai román felesége lett; családjában így románul beszélgetnek; óvodáskorú gyermeke T3 idején csak románul beszélt; a román közösség tagjai sorából valaki megkérdezte: miért csak románul beszél gyermekével, miért nem tanítja meg magyarul is beszélni? ezt a reakciót az adatközlő értetlenül fogadta, hiszen szerinte gyermeke az óvodában magyarul biztosan meg fog tanulni beszélni.

30 FK5–FK5–FK5: 4 ak egyike (1. kódszámú ak.)

31 Adatközlő nyelvi profilja: a román nyelvválasztást rosszalló román–magyar kétnyelvű (1. kódszámú ak, FK5–FK5–FK5) 1931-ben született (59–69–79 éves); 8. osztály végzett férfi, magyar iskolába járt; felesége magyar. 23–41 évvel fiatalabbak, T3: 19. ak 56 éves, 20. ak 38 éves, 22. ak 53 éves; feleségük kétegyházi román.

32 Vizsgálati hipotézisek (lásd FK skála) és eredmények (lásd FK klaszterek)
1) Az FK klaszterek az FK skála eredményeit alátámasztják: az FK létező és mérhető jelenség; 2) A T123 mintában a 20 éves változástípusok többségében (33 vs. 4+3 ak) a nyelvcsere trendet (R > RM > MR > M) követik; 3) A kvantitatív eredmények értelmezését a kvalitatív adatok segítik, hasonlóan az FK skála eredményeinek kiderítésekor: Románia pozitív hatása igazolható lesz az egyéni FK-re.

33 Összegzés: egyéni esetek és faktorok
a romániai kapcsolatok fontosak a román nyelv megőrzésében, és ezáltal a kétnyelvűség fenntartásában; az életkörülmények megváltoznak (romániai egynyelvű román feleség), akár még középkorúként is, egy magyar (FK5) klaszterből (vissza)/el lehet jutni a román (FK1) klaszterbe; a magyar házastárs olyan nagy hatással lehet a beszélő nyelvi magatartására, hogy – a fenntartható kétnyelvűség szerinti mutatók szerint – akár az egy-két generációval fiatalabbakkal megegyező besorolásba (FK5) is kerülhet.

34 Összegzés: FK klaszterek
a 181 longitudinális megfigyelés, a 6/13 nyelvszociológiai változó együttjárása szerint hét FK klaszterbe rendezhető; a klaszterek összevetésekor kiderült, h melyek azok a nyelvszociológiai változók: amelyeknél a román nyelvre vonatkozó válaszok először gyengülnek (vö. román nyelvtudás és attitűdök); ill. amelyeknél a román válaszok leginkább/legtovább őrződnek meg (vö. egyházi nyelvválasztás); és az etnikai identitás a legalapvetőbb tényező; az FK klaszterek alkalmasak arra, hogy a fenntartható kétnyelvűség és a nyelvcsere folyamatának dinamikájáról ismereteket szerezzünk; a beszélők longitudinális klaszterbesorolása azt mutatja, hogy a nyelvcsere folyamata dinamikusan változik, de a folyamatnak létezik egy pontja, amikor dinamikája elveszíti azt a „rugalmasságát”, amelynek segítségével a nyelvcsere visszafordítható lehet.

35 Köszönöm a figyelmet!