INDIKÁTOROK A KÖRFORGÁSOS GAZDASÁG MÉRÉSÉRE

Az előadások a következő témára: "INDIKÁTOROK A KÖRFORGÁSOS GAZDASÁG MÉRÉSÉRE"— Előadás másolata:

1 INDIKÁTOROK A KÖRFORGÁSOS GAZDASÁG MÉRÉSÉRE
Fleischer Tamás MTA KRTK Világgazdasági Intézet < Körforgásos gazdaság: a realitás határai c. vitaülés MTA Környezettudományi Elnöki Bizottság ’ Jövőnk a Földön’ Albizottság Budapest, április 13.

2 Indikátorok a körforgásos gazdaság mérésére
0. Circular economy? ‚zero emission’ ‚car-free day’ (vérkeringés vs. emésztés) 1. A kontextus: fenntarthatóság 2. Indikálás: külső fenntarthatósági feltételek közvetítése 3. A körforgásos gazdaság indikátorai (áttekintés, interpretálás) 4. Indikátor problémák: (a) csak output I mérés (b) indikátorra fejlesztés Összefoglaló Geissdoerfer, M., Savaget, P., Bocken, N., & Hultink, E. (2017). The Circular Economy – A new sustainability paradigm?. Journal of Cleaner Production, 143 (1),

3 1. A kontextus: fenntarthatóság
KÖRNYEZET TÁRSADALOM GAZDASÁG KÖRNYEZET GAZDASÁG TÁRSADALOM Gyenge fenntarthatóság: a (környezeti, társadalmi, gazdasági) tőke összességében ne csökkenjen Erős fenntarthatóság: a környezeti korlátokat önmagukban be kell tartani

4 1. A kontextus: fenntarthatóság
Techno- szocio- ökono- rendszer Környezeti rendszer Daly, Herman E. (2005) "Economics in a Full World", Scientific American Special Issue, No. 81. (1) a környezetből felvett input ne lépje túl az erőforrások regenerálódási ütemét; (= vagyis megújuló erőforrások használata) (2) az output ne haladja meg a természet felvevőképességét; (= vagyis a kibocsátások észszerű szintje) (+ a nem-megújulók használatának kifuttatása megújulókkal való helyettesíthetőségük üteme szerint). (Herman Daly) (= de ez inkább a nem-fenntartható állapotból a fenntartható állapotba való átmenet követelménye)

5 2. A fenntarthatóság külső és belső feltételei
Általában csak a fenntarthatóság külső feltételeit szokták ismertetni: ez könnyen megérthető, jól általánosítható -- de nem elegendő. A fenntarthatóság külső feltételei: (1) a környezetből felvett input ne lépje túl az erőforrások regenerálódási ütemét; (= vagyis megújuló erőforrások használata) (2) az output ne haladja meg a természet felvevőképességét; (= vagyis a kibocsátások észszerű szintje) (+ a nem-megújulók használatának kifuttatása megújulókkal való helyettesíthetőségük üteme szerint). (Herman Daly) (= de ez inkább a nem-fenntartható állapotból a fenntartható állapotba való átmenet követelménye) A fenntarthatóság belső, (rendszerműködési) feltételei: az általunk kezelt tevékenységi rendszer érzékelje a peremfeltételeket, annak megfelelően működjön; és alakuljanak ki e működés önszabályozó belső alrendszerei. (alkalmazkodás, kockázatkezelés…) A ‚körforgásos gazdaság’ éppen egy ilyen közvetítő modell: a külső feltételeket a belső rendszerben érthető előírásként próbálja közvetíteni. Vajon korrekt módon közvetít-e? Ha a CE az lenne, amit a neve mutat, akkor a 0 input / 0 output követelményét kellene előírnia, ami fölöslegesen szigorú feltétel (nem is vesszük komolyan) Daly, Herman E. (2005) "Economics in a Full World", Scientific American Special Issue, No. 81.

6 3. A körforgásos gazdaság indikátorai
„One of the critical questions in the circular economy is how we should measure its performance, since its objectives are substantially different from those in the traditional linear economy.” [p. V. kiemelés FT] EASAC [=European Academies' Science Advisory Council] (2016) Indicators for a circular economy: Policy report 30 ISBN: EASAC [=European Academies' Science Advisory Council] (2016) Indicators for a circular economy: Policy report 30 November 2016, ISBN:

7 3. A körforgásos gazdaság indikátorai
EASAC [=European Academies' Science Advisory Council] (2016) Indicators for a circular economy: Policy report 30 November 2016, ISBN: Anyag-áram mérleg, Japán 2010 [EASAC 2016 p.15.] Egyelőre a reciklált anyag mennyisége az importált anyag harmadrészét sem éri el, a teljes anyagfelhasználásnak pedig nem egészen a nyolcadrésze.

8 3. A körforgásos gazdaság indikátorai
„…many indicators are available which are relevant for the circular economy. These are grouped in the present report into sustainable development, environment, material flow analysis, societal behaviour, organisational behaviour and economic performance.” [EASAC 2016 p.1.] „Material flow: Domestic extraction, direct material consumption, domestic material input, physical trade balance, net additions to stock, domestic processed output, total material requirement, total domestic output” [EASAC p.21.] Nem fajlagos értékek, valós mennyiségek! Indikátorok csoportosítása EASAC 2016 nyomán (saját szerkesztés) Fenntartható fejlődés Környezet Társadalmi viselkedés Gazdasági teljesítmény Szervezeti viselkedés Anyag-áramlatok elemzése EASAC [=European Academies' Science Advisory Council] (2016) Indicators for a circular economy: Policy report 30 November 2016, ISBN:

9 3. A körforgásos gazdaság indikátorai
Mi a cél? „Major priorities in the circular economy are the decoupling of resource use and environmental impact from economic activities; measurement of resource efficiency and waste reduction, -- and tracking material flows is thus a key component.” [EASAC p.1. kiemelés FT] Az erőforrás-használat és a környezeti hatások csökkentése és mérése rendben van. De vajon feltétlenül el kell-e ezeknek szakadnia a (GDP-ben mért) gazdasági teljesítmény-növekedéstől, -- vagy annak is csökkennie (stagnálnia) kellene egy fenntartható világban? Ha az anyag- és energiafelhasználást, valamint a kibocsátásokat kontroll alatt tartjuk, akkor kívánatos-e a gazdasági aktivitás növekedése, vagy nem? („Gazdaság” alatt az áru- és szolgáltatás-előállítást értve a mai gazdasági mutatók szerint.) „Economic performance: Resource productivity, recycling industry, green jobs, waste generation/GDP, ‚transformation of the economy’ [EASAC p.21.] EASAC [=European Academies' Science Advisory Council] (2016) Indicators for a circular economy: Policy report 30 November 2016, ISBN:

10 3. A körforgásos gazdaság indikátorai
A Bizottság ajánlása: „re-use” „The Commission notes that ‘relevant data already collected by Eurostat can form a basis for this monitoring. In addition, the Resource Efficiency Scoreboard and the Raw Materials Scoreboard contain relevant indicators and analysis which will be particularly useful for tracking progress.” [EASAC p.21. kiemelés az eredeti szövegben.] „Conscious of the need to minimise administrative and economic burdens, the emphasis is expected to be on indicators already available or easy to derive from existing reliable and comparable data, relevant for monitoring the circular economy policy.” [EASAC 2016 p.21. kiemelés FT] Miközben fontos alapelv, hogy a körforgásos gazdaság nagyon különbözik a lineáris gazdaságtól, mégis erős a presszió arra, hogy lehetőleg a már létező indikátorokat használja fel. Re-used indicators? EASAC [=European Academies' Science Advisory Council] (2016) Indicators for a circular economy: Policy report 30 November 2016, ISBN:

11 3. A körforgásos gazdaság indikátorai
A jelenlegi fogyasztási mintánk 50%-kal meghaladja a Föld fenntartható eltartó-képességét. (Global Footprint Network 2015). A fejlett országokban a GHG kibocsátás 55-65%-a a kitermelés, a közlekedés és a nyersanyag-feldolgozó ágazatokban keletkezik. Emiatt a körforgásos gazdaság, amennyiben ezekben az ágazatokban csökkenti az energia- felhasználást, ezen keresztül nagy mértékben hozzájárul a klímaváltozás mértékének a csökkentéséhez [és a fenntarthatóság javításához]. [p.5.] A körforgásos anyaghasználat növekedése a kitermelést, bányászatot kétségkívül csökkenti: (ha a kitermelés máshol történt, akkor a közlekedést is. Feltéve, hogy a reciklált anyag feldolgozása/felhasználása viszont helyben történik.) A nyersanyag-feldolgozás és az újra- feldolgozás egymáshoz képesti energiaigénye termékfajtánként eltérő, de csak a különbsége tekinthető megtakarításnak. EASAC [=European Academies' Science Advisory Council] (2016) Indicators for a circular economy: Policy report 30 November 2016, ISBN:

12 3. A körforgásos gazdaság indikátorai
„Links with sustainability. The Commission places the circular economy indicators in the context of sustainable development goals, specifying that ‘This action plan will be instrumental in reaching the Sustainable Development Goals (SDGs) by 2030’. Indeed as pointed out in our earlier statement, the circular economy is a means to enhancing sustainable well-being, rather than an end in itself (EASAC, 2015) and thus closely connected with SDGs. Principles for selecting sustainable development indicators have already been proposed (Bellagio Principles; IISD, 1997).” [EASAC 2016 p kiemelés FT] Ezzel a fenntarthatóságon belüli elhelyezéssel és az eszköz-cél viszonnyal egyet lehet érteni: ugyanakkor fontos lett volna, hogy a dokumentum éppen azokra az indikálandó tényezőkre felhívja a figyelmet, amelyek a körforgásos gazdaság többlet értékét jelenítik meg (akár van már rá releváns indikátor, akár még nincs). [Ez megtörténik a kis mennyiségben is értékes, a mennyiségi szemléletben amúgy elsikkadó kritikus anyagok esetében ld. p.22.] EASAC [=European Academies' Science Advisory Council] (2016) Indicators for a circular economy: Policy report 30 November 2016, ISBN:

13 3. A körforgásos gazdaság indikátorai
EASAC [=European Academies' Science Advisory Council] (2016) Indicators for a circular economy: Policy report 30 November 2016, ISBN: Az EU-28-ak export és import anyagáramai a fő kategóriák szerint [t/fő] A teljes EU határforgalom közel felét adja tonnában a fosszilis energiahordozók importja

14 Indikátorok a körforgásos gazdaság mérésére
A körforgásos gazdaság eszméje érzékeltethetővé és mérhetővé teszi társadalmi-gazdasági rendszerek működtetői számára a fenntarthatóság egyik igen fontos külső feltételét, a környezethez kapcsolódó anyag- (és energia) áramok csökkentésének a fontosságát. Nem elég a fajlagos csökkentés és az ehhez kapcsolódó mérőszámok ismerete, valós anyagmérlegekre van szükség. Ezen belül minőségi mérőszámok szükségesek (kritikus anyagok, víz stb. – nem csak durva tömeg-mérleg. Az indikátoroknak a körforgásos gazdaságra vonatkozó policy célok érzékelésén túlmenően figyelemmel kell kísérniük azt is, hogy a változások fenntarthatósági összefüggésben kellőképpen szolgálják-e az elvárt célokat. A fenti célokhoz kell meghatározni a megfelelő indikátorokat, majd utána megnézni, hogy a kívánatos indikátorok közül melyek állnak már rendelkezésre. A fordított sorrend torzítást visz a kiválasztásba.

15 INDIKÁTOROK A KÖRFORGÁSOS GAZDASÁG MÉRÉSÉRE
Fleischer Tamás MTA KRTK Világgazdasági Intézet < KÖSZÖNÖM A FIGYELMET ! Körforgásos gazdaság: a realitás határai c. vitaülés MTA Környezettudományi Elnöki Bizottság ’ Jövőnk a Földön’ Albizottság Budapest, április 13.