Mesterpedagógusok III. Sonkádi Szabadegyeteme

Az előadások a következő témára: "Mesterpedagógusok III. Sonkádi Szabadegyeteme"— Előadás másolata:

1 Mesterpedagógusok III. Sonkádi Szabadegyeteme
„Mindig lehetetlennek tűnik, mielőtt megcsinálod.” (Nelson Mandela) A tanév rendje változtatásának indokoltsága, lehetősége   Mesterpedagógusok III. Sonkádi Szabadegyeteme 5. témasziget dr. Puszter Bernadett mesterpedagógus, intézményvezető

2 Nemzetközi kitekintés
Az EU-ban az oktatás szabályozásával kapcsolatosan a tagállamok saját hatáskörben döntenek. A tanév megszervezése több tényezőtől is függ: az oktatási rendszertől, a hagyományoktól és az éghajlattól. Európában a tanév rendjének szabályozása változatos.

3 Nemzetközi kitekintés
A 2016/17-es tanév rendje Európában az alap-és középfokú oktatásban Az összehasonlítás főbb szempontjai: Mikor kezdődik a tanév? A szünetek száma, időbeni megoszlása Központi vagy helyi szintű a szabályozás A nyári szünetek hossza Európában A tanítási napok száma Európában A felhasznált adatok és ábrák forrása: European Commission/EACEA/Eurydice, The Organisation of School Time in Europe. Primary and General Secondary Education – 2016/17. Eurydice Facts and Figures. Luxembourg: Publications Office of the European Union.

4 Nemzetközi kitekintés
Mikor kezdődik a tanév? 11 országban/régióban augusztus 1. és 31. között (pl: Svédország aug. közepe, Finnország , Norvégia , Dánia 08.10, Svájc , Hollandia , Anglia , Skócia aug. közepe, Németországban aug. 1. és szept. 13. között) 16 országban/régióban szeptember 1. (pl: Belgium, Szlovénia, Bosznia- Hercegovina, Szerbia, Észtország, Lettország, Litvánia, Csehország, Franciaország, Lengyelország, Magyarország) 4 országban/régióban szeptember első hetében (Horvátország , Írország, Szlovákia , Ausztria ) 9 országban/régióban szeptember közepén (Olaszország , Spanyolország , Bulgária , Ciprus , Görögország , Portugália , Törökország , Románia , Luxemburg ,  Málta

5 Nemzetközi kitekintés
A szünetek száma, időbeni megoszlása A nyári szüneten kívül az európai országokban még 4 egyéb iskolai szünet ismeretes: az őszi szünet, a karácsonyi/újévi szünet, a téli/karneváli szünet, a tavaszi/húsvéti szünet Ezeken kívül még minden országban vannak az állami vagy vallási ünnepekhez köthető munkaszüneti napok.

6 Nemzetközi kitekintés
Őszi szünet 17 országban/régióban egy hétig tart. Másutt 2 nap (Csehország) és 3 hét (Svájc) között váltakozik. Egyáltalán nincs őszi szünet 14 országban (pl: Ausztriában, Horváthországban, Lengyelországban, Portugáliában, Szerbiában, Törökországban, Görögországban, Spanyolországban, Cipruson stb.)

7 Nemzetközi kitekintés
Karácsonyi/újévi szünet A legtöbb európai országban 2 hétig tart ez a szünet. Néhány országban 1 hét (pl.: Lengyelország, Magyarország, Dánia, Szlovénia, Szerbia). Svédországban 3 hét.

8 Nemzetközi kitekintés
Téli szünet/síszünet/ karneváli szünet (febr.-márc.) 18 európai országban 1 hétig tart. Franciaországban, Lengyelországban 2 hét. Egyáltalán nincs ilyenkor szünet (pl. Görögországban, Horvátországban, Cipruson, Észtországban, Magyarországon)

9 Nemzetközi kitekintés
Tavaszi/húsvéti szünet 15 európai országban 1 hétig tart. 13 országban 2 hétig. 4 napig pl.: Finnországban, Szlovákiában. 3 hét a tavaszi szünet Svájcban.

10 Nemzetközi kitekintés
Központi vagy helyi a szabályozás Ausztriában, Németországban, Svájcban, Olaszországban, Spanyolországban a regionális irányító szervek döntenek az iskolai szünetek időbeli megoszlásáról, dátumairól. Svédországban, Norvégiában a helyi önkormányzati szervek hatáskörébe tartozik ez a döntés. De a tanítási napok számát központilag határozzák meg a fenti államokban is.

11 Nemzetközi kitekintés
Központi vagy helyi a szabályozás Olaszországban, Hollandiában központilag szabályozzák az iskolai szüneteket, de az időpontok mégis különbözőek, mert az ország régióinak eltérő földrajzi sajátosságaihoz igazodnak. Lengyelországban, Szlovéniában, Franciaországban, Ausztriában, Csehországban, Szlovákiában a síszünet vonatkozásában is ezt teszik, régiónként a földrajzi adottságoknak megfelelően változó az időpont.

12 Nemzetközi kitekintés
A nyári szünetek hossza Európában Európában a tanév nagyon különböző időpontokban fejeződik be, május végén (pl.: Lettország, Litvánia, Izland- a középiskolásoknak) vagy akár július közepén. 6 hét a vakáció Németországban, Hollandiában, Dániában, Angliában, Walesben, Skóciában. Kétszer ennyi ideig hétig tart a nyári szünet Görögországban, Portugáliában, Máltán és a balti államokban. az általános iskolásoknak Olaszországban 14 hét, Bulgáriában 15 hét.

13 Nemzetközi kitekintés

14 Nemzetközi kitekintés
A tanítási napok száma Európában Az európai országok kb. felében 170 és 180 között van a tanítási napok száma. 15 országban 181 és 190 nap között van. Dániában és Olaszországban 200 nap. Általában azonos a tanítási napok száma az általános és középiskolai képzésben a legtöbb országban. De több napot járnak iskolába a középiskolások Franciaországban, Belgiumban, Bosznia-Hercegovinában. És az ellenkezője is igaz, több a tanítási nap az általános iskolákban (pl.: Írországban, Görögországban, Cipruson, Hollandiában).

15

16

17 A tanév rendjének változtatása
A rövidebb nyári szünet melletti érvek Kevés a szülők szabadsága Költségesek a táborok Méltányosság, esélyegyenlőségi szempontok

18 A rövidebb nyári szünet melletti érvek
1. Kevés a szülők szabadsága A szülők fizetett szabadsága jóval kevesebb mint az iskolai szünetek ideje, és a nyári szünet munkanapjainál is jóval kevesebb. 11 hét nyári szünet 54 munkanap. Mt. szerinti munkavállalók: 20 nap alapszabadság + életkor előrehaladtával járó pótszabadság életkor 20 25-27 28-30 31-32 33-34 35-36 37-38 39 40-42 43-44 45 vagy idősebb alap-szabadság pót-szabadság 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 összesen 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30

19 A rövidebb nyári szünet melletti érvek
1. Kevés a szülők szabadsága Mt. szerinti munkavállalók: 20 nap alapszabadság + életkor előrehaladtával járó pótszabadság + gyermekek utáni pótszabadság A gyermekek után mindkét szülőnek járó pótszabadság: egy gyermek után 2, két gyermek után 4, kettőnél több gyermek után pedig összesen 7 nap pótszabadság. A szabadságot a munkáltató adja ki és nem a munkavállaló veszi ki. Az Mt. szerint a munkavállaló az összes szabadságából 7 munkanap szabadsággal rendelkezik csupán. Azt is tudni érdemes, hogy a gyermekek után járó pótszabadsággal sem a szülő „rendelkezik” szabadon azaz, nem akkor veszi ki, amikor arra a gyermekkel összefüggésben szükség mutatkozik. Ezt a pótszabadság részt ugyanúgy a munkáltató adja ki.

20 A rövidebb nyári szünet melletti érvek
1. Kevés a szülők szabadsága A hosszú szünet sok családban jelent „gyermekelhelyezési” problémát. Ki vigyáz a gyermekekre, ha nincs nagyszülői, rokoni segítség. ha a szülők nem tudják kifizetni a táborokat sem. ha nem tehetik meg, hogy beviszik a munkahelyükre? A felügyelet nélküli „kulcsos gyerekként” tengés-lengés nem lehet a megoldás a problémára.

21 A rövidebb nyári szünet melletti érvek
2. Költségesek a táborok A kínálat óriási: értelmes és kevésbé értelmes tematikára épülő táborok között lehet válogatni (az idei táborkínálatban kb lehetőség). Legnépszerűbbek: kaland, sport, nyelvi, indián, lovas, kézműves táborok, újdonság pl.: a katonai és lövésztábor, ill. a multitáborok A táborok költségei: egyhetes napközis tábor átlagos ára ezer forint, a szintén egyhetes "ottalvós táborért" pedig átlagban ezer forintot kell fizetni, de nagy a szórás az árak terén (legolcsóbb 12 ezer legdrágább 219 ezer Ft). forrás:

22 A rövidebb nyári szünet melletti érvek
3. Méltányosság, esélyegyenlőségi szempontok A nyári szünet csak elmélyíti a különböző szocioökonómiai hátterű gyerekek közötti különbségeket. A szegényebb, hátrányosabb helyzetű családok gyerekeinek hátránya tovább nő a jobb körülmények között élő társaikhoz képest. Ennek oka épp az, hogy hogyan, milyen programokkal töltik el a gyerekek a szabadidejüket. A gyerekek tudása, készségeik a tartalmas szabadidős programok során nyáron is fejlődnek. A sajátos nevelési igényű gyerekek számára is hátrányosabb a hosszú szünet, nem kapnak fejlesztést.

23 A rövidebb nyári szünet melletti érvek
3. Méltányosság, esélyegyenlőségi szempontok A nyári szünet alatt a diákok átlagosan egy hónapnyi tananyagot felejtenek el, a hátrányos helyzetű diákok azonban akár negyedévnyi tudást is veszíthetnek. A nyári szünet hatásáról Magyarországon nincsenek adatok, de joggal feltételezhetjük, hogy az egyenlőtlenségek nyáron is újratermelődnek. Az OECD, a nemzetközi és a hazai elemzések alapján a magyar köznevelési rendszernek vannak elmaradásai, és vannak feladatai, hogy csökkentse a gyerekek családi hátteréből adódó különbségeit. És ez nemcsak a tanítási napokra, hanem a nyári szünetre is vonatkozik.

24 A hosszabb nyári szünet melletti érvek
Egy hosszú évtizedekre visszanyúló hagyományt változtatna meg Magyarországon, ha rövidülne a vakáció.  Kánikulában jóval nagyobb erőfeszítés eredményes munkát végezni. Ilyenkor nehéz tanulni/tanítani, mert a diákok/tanárok koncentrációja csökken. A magyarországi iskolaépületek, az infrastruktúra nem teszik lehetővé, hogy az iskolák ideális körülményeket biztosítsanak a nyári melegben. A tantermek elviselhetetlenül melegek, az iskolák udvara is felforrósodik. Az infrastruktúra miatt még hosszabb (13 hét) vakáció lenne indokolt.

25 A tanév rendje változtatásának indokoltsága
Nincs még döntés, szakmai vita zajlik. Az EU legtöbb tagállamában a tanév lényegesen tagoltabb, mint Magyarországon. Fontos, hogy egyenletesebb legyen az elosztás a szünetek között, így is csökkenthető a tanulói/tanári terhelés. A tanév gyakoribb szünetekkel való tagolása segíti a tanulói/tanári regenerálódást, eredményesebbé válhat a munkavégzés.

26 A tanév rendje változtatásának indokoltsága
A tantervi szabályozás a tanév hosszához illeszkedik. Az új alaptanterv bevezetésével változhat a tanév hossza. Az új NAT-ban lehetnek olyan oktatási formák, amik értelemszerűen hosszabb tanévet eredményezhetnek, ha a tanév részévé válnak : pl.: gyakoribb tematikus hetek, pl.: a gyerekek tervezett és szervezett fejlesztése tantermen/tanórán kívül – ld. tematikus táborok, Határtalanul-féle kirándulások, erdei iskola időtartama.

27 A tanév rendje változtatásának lehetősége
A Nemzeti Táborozási Program is indukálhat változást Átfogó, országos kiterjesztésű, komplex iskolai közösségi program, amely konkrét nevelési-oktatási tematikával rendelkezik, meghatározott időpontokban valósul meg, a gyerekek osztályonként, közösségben táboroznak, tartalma a tananyaghoz illeszthető. A Nat-ban megfogalmazott célokhoz, feladatokhoz igazodik. Iskolai keretek között elsajátított ismeretek új kontextusban történő rögzítését, alkalmazását, különböző műveltségterületi témák tanórán kívüli feldolgozását teszi lehetővé. Forrás: Emberi Erőforrások Minisztériuma A Nemzeti alaptanterv koncepciója és más, az iskolarendszert érintő strukturális kérdések, Köznevelési Kerekasztal ülésének diasora

28 A tanév rendje változtatásának lehetősége
Nemzeti Táborozási Program Az iskolai nevelési-oktatási folyamathoz kapcsolódó, a formális tanítási időszakon kívüli időben megvalósuló szabadidő és értékközvetítő programokat biztosít. Hozzájárul a köznevelés modernizációjához. Támogatja a családokat a szülők terheinek csökkentése által. A szociális hátrányokat közvetlenül kompenzálja. Forrás: Emberi Erőforrások Minisztériuma A Nemzeti alaptanterv koncepciója és más, az iskolarendszert érintő strukturális kérdések, Köznevelési Kerekasztal ülésének diasora

29 A tanév rendje változtatásának lehetősége
Nemzeti Táborozási Program Hozzájárul a tanév rendjének átalakításához: • a tanítási időszak meghosszabbításával (június 2. felében); • a tanítási szünetek minőségi kihasználásához. A 2-5 napos, iskolai szervezésű tematikus napközis táborok jellemzői: • tantárgy-kiegészítő programok iskolán belül és iskolán kívüli helyszíneken; • témakör, tantárgyakhoz kapcsolódó tematika intenzív feldolgozása epochális jelleggel. Forrás: Emberi Erőforrások Minisztériuma A Nemzeti alaptanterv koncepciója és más, az iskolarendszert érintő strukturális kérdések, Köznevelési Kerekasztal ülésének diasora

30 A tanév rendje változtatásának lehetősége
Nemzeti Táborozási Program Az 5 éjszakás, külső helyszíneken szervezhető tematikus bentlakásos táborok jellemzői: • álló- vagy vándortáborok; • tantárgyi témakör vagy tematika feldolgozása informális és nem formális módszerekkel. Forrás: Emberi Erőforrások Minisztériuma A Nemzeti alaptanterv koncepciója és más, az iskolarendszert érintő strukturális kérdések, Köznevelési Kerekasztal ülésének diasora

31 A tanév rendje változtatásának lehetősége
Jó-e a jelenlegi szabályozás? A 2011.évi törvény a nemzeti köznevelésről rögzíti a tanév kezdő és záró napját, a nyári szünet min. hosszát és a szünetek számát tanítási év: ha e törvény másként nem rendelkezik, az iskolában minden év szeptemberének első munkanapjától a következő év június 16-át megelőző utolsó munkanapjáig tartó szorgalmi időszak (4.§ 31.pont) 30.§(1) …a tanítási év utolsó napját követően pedig legalább hatvan - szakképző iskolában legalább harminc - összefüggő napból álló nyári szünetet kell biztosítani. 30§ (4) A tanulónak - a tanév rendjében meghatározottak szerint - a tanítási évben legalább három alkalommal, legkevesebb hat összefüggő napból álló tanítási szünetet kell biztosítani.

32 A tanév rendje változtatásának lehetősége
Jó-e a jelenlegi szabályozás? Nkt. 27.§ (3) a tanítási év rendjét az oktatásért felelős miniszter rendeletben állapítja meg. Nkt. módosításával az emberi erőforrások minisztere rendeletben szabályozhatná a tanév kezdő és záró napját, a tanítási napok számát, a tanítási szünetek számát, azok konkrét időtartamát, és a tanítási év rendjével kapcsolatos valamennyi fontos, jelenleg is miniszteri rendeletben meghatározott időpontot (érettségi, felvételi, mérések stb.). A törvénynél alacsonyabb szintű, „rugalmasabb” jogforrás – rendeleti szabályozás lehetőségének mérlegelése

33 A tanév rendje változtatásának lehetősége
Jó-e a jelenlegi szabályozás? Szinte azonos a tanítási napok száma az alapfokú (180) és a középfokú ( ) oktatásban. A Miniszter rendelkezése alapján a nevelőtestület dönt tanítás nélküli munkanap programjáról. Témahetek száma, gyakorisága, egyenletlen elosztása Pénzügyi és vállalkozói témahét március 5. és március 9. között, a digitális témahét április 9. és április 13. között, a fenntarthatósági témahét április 23. és április 27. között lesz.

34 A tanév rendje változtatásának lehetősége
Megválaszolandó kérdések Mikor kezdődjön a tanév (aug. utolsó hete, ) ? Mikor végződjön a tanév (jún. közepe, vége, júl. eleje)? Hány tanítási nap legyen ( , hány tanítás nélküli munkanap)? Hány szünet legyen (őszi, karácsonyi, téli, tavaszi, nyári)? Milyen időtartamúak legyenek a szünetek? Hogyan lehetne a témaheteket a tanév során egyenletesebben elosztani? Nemzeti táborozási program a tanév része legyen-e?

35 A tanév rendje változtatásának lehetősége
Megválaszolandó kérdések Középiskolákban jó-e az eddigi szabályozás (tanév vége, kezdete)? A középfokú oktatásra vonatkozó tanév rendje legyen eltérő? Június közepétől június végéig érettségi, szakmai vizsgák zajlanak. Szükséges-e ezen változtatni? A középiskolások a hosszú vakációt is képesek tartalmasan eltölteni: munkát vállalnak, nyelvet tanulnak, sportolnak, animátorok a táborokban, szakmai gyakorlaton vesznek részt, fesztiváloznak stb. Az ő esetükben irreleváns a szülők szabadsága, nincs már szükségük szigorú értelemben vett gyermekfelügyeletre.

36 Köszönöm szépen a megtisztelő figyelmet.