Nemzetközi jogviták békés rendezése

Az előadások a következő témára: "Nemzetközi jogviták békés rendezése"— Előadás másolata:

1 Nemzetközi jogviták békés rendezése

2 Kiindulási pont Az egyes államok között a nemzetközi kapcsolatok során rendszeresen keletkeznek konfliktusok, pl. gazdasági, politikai és biztonsági okokból. Államok között viták fegyveres rendezése ma már tilos (ENSZ Alapo. 2§(4).

3 Diplomáciai megoldások: döntés feletti kontrol teljes mértékben az államoknál van + jogon túli, komplex tényezőket is figyelembe vehetnek, (pl. gazdasági kapcsolatok, külpolitikai viszonyok stb.)

4 ENSZ Alapokmány 2§ (3): nemzetközi viszályok békés eszközökkel való rendezése úgy, hogy a nemzetközi béke és biztonság, valamint az igazságosság ne kerüljön veszélybe. 2625. közgyűlési határozat: "Az államoknak ennek megfelelően törekedniük kell vitáik gyors és igazságos rendezésére tárgyalás, vizsgálat, közvetítés, egyeztetés, választott bírósági eljárás, bírósági eljárás, regionális szervek vagy megállapodások igénybevétele vagy általuk választott egyéb békés eszközök útján."

5 Vita fogalma 1924. Állandó Nemzetközi Bíróság - Mavrommatis ügy:
"jog vagy ténykérdésben lévő véleménykülönbség, jogi álláspontok vagy érdekek ütközése két fél között"

6 1. Vitában érdekelt államok közvetlen tárgyalása
A vitarendezés legtermészetesebb módja, nincs szabályokhoz kötve. Lebonyolítás: diplomáciai csatornákon, külön megbízottak útján (pl. utazó nagykövet), vagy akár nemzetközi konferenciákon. Nem kötelező eredményt elérni, de jóhiszeműen törekedni kell arra, hogy érdemleges megbeszélést folytassanak. Tárgyalás helyszíne: szimbolikus lehet, pl. amerikaiak sosem tárgyaltak a szovjetekkel a balti köztársaságok területén.

7 2. Jószolgálat 3. állam, vagy tekintélyes személy/intézmény tevékenysége, amellyel a vitában álló államok közvetlen tárgyalását igyekszik elősegíteni, ill. végrehajtja azokat a lépéseket, amelyekre valamelyik vitában álló fél felkérte. Nem vesz részt a tárgyalásokon, csak a logisztikai hátteret biztosítja. A jószolgálati funkció gyakorlását bárki felajánlhatja, de az összes vitában részt vevő fél beleegyezése kell hozzá.

8 Közvetítés 3. állam, vagy tekintélyes személy/intézmény tanácsokkal és javaslatokkal látja el az államokat a vita rendezésére. Részt vesz a tárgyaláson, sőt, irányítja azt, de nem nyújt megoldási javaslatot, azt a feleknek maguknak kell elérniük. A közvetítő személyében mindegyik államnak egyet kell értenie.

9 Pl. USA Camp Davidben (Izrael-Egyiptom béketárgyalás)
Jószolgálat tevő, ill. közvetítő általában állam, de lehet tekintélyes személy is, pl. pápa (Argentína-Chile: Beagle-csatorna ügy), angol királynő nemzetközösségi ügyekben.

10 3. Nemzetközi tényfeltáró és vizsgálóbizottságok
Az államok között nem pusztán egy esemény megítélése kapcsán áll fenn vita, hanem abban is, hogy valójában mi történt. Eredetileg általában a vitában álló felek által létrehozott vegyes bizottságok, ma már gyakran az ENSZ Biztonsági Tanácsa is küld, ill. létezik Nemzetközi Tényfeltáró Bizottság humanitárius jogsértések feltárására (1977. I. Kiegészítő JK). Akkor alkalmazzák, amikor az államok közötti vita oka valamilyen szituáció eltérő megítélése, de a vitában álló feleket a vizsgálóbizottság megállapításai nem kötelezik semmire.

11 Pl Dogger Banki incidens: orosz hadihajó tévedésből angol halászhajókra lő, Oroszország a bizottság jelentését követően kártérítést fizet. 1961. Red Crusader ügy: Dánia és Egyesült Királyság 2003. Dzsenini menekülttábor 2008. EU: grúz-orosz konfliktus

12 4. Egyeztető/békéltető bizottságok
Bizottság nem pusztán a tények megállapításával foglalkozik, hanem javaslatokkal mozdítja elő a vita rendezéseit, de javaslatai nem kötelezik a vita szereplőit. Tagok általában olyan személyek, akik a vita megoldásához megfelelő szakértelemmel rendelkeznek. ENSZ 37§: BT szerepe 1982. ENSZ Tengerjogi Egyezmény

13 5. Viták rendezése nemzetközi szervezetek útján
ENSZ BT, Közgyűlés, Főtitkár Regionális szervezetek: pl. Európa Tanács, EBESZ, Amerikai Államok Szervezete, Arab Liga, Afrikai Egységszervezet

14 6. Választottbíráskodás
Ókori eredetű, a felek határozzák meg a jogi eljárás kereteit, ők jelölik ki a választottbírókat és határozzák meg az alkalmazandó jogot. Bírák száma páratlan: ált. 1, 3 vagy 5, leggyakrabban 3 vagy 5, ahol a felek által delegált tagok választják meg az elnököt. A meghozott ítélet köti a feleket, kivéve, ha hatáskörtúllépés, lényeges tévedés vagy pl. megvesztegetés történt.

15 Előzmények 1794. Jay Treaty: USA és Nagy-Britannia között, vegyes bizottságok 1872. Alabama Claims ($ )

16 Állandó Választottbíróság
1900 és 1932 között 20 ügyről dönt, azóta egyről sem, bár hivatalosan még mindig létezik. Székhelye a hágai Békepalota Jelentősége: infrastrukturális hátteret ad egyes választottbíróságok számára, illetve a választottbírósági listáról választják meg a Nemzetközi Bíróság bíráit is. (Minden állam 6 évre négy személyt jelöl, ezek az ún. nemzeti csoportok.) 2009. Abyei választottbíráskodás

17 Irán és USA közötti követelések bírósága (Iran-US Claims Tribunal)
1981-ben állítják fel 9 bíró (3 US, 3 Irán, 3 közösen választott) Egyéni ügyek: 3 bíró Kormányközi: 9 bíró több mint 2.5 milliárd dollárnyi kártérítés