Javaslat a konszenzust igénylő alapkérdésekre

Az előadások a következő témára: "Javaslat a konszenzust igénylő alapkérdésekre"— Előadás másolata:

1 Javaslat a konszenzust igénylő alapkérdésekre

2 Vezetési alapelvek (etikai normák és munkamódszerek)
- A várospolitika elsődlegessége: érvényt szerezni a városérdeknek az erős csoportérdekekkel, lobbyval szemben - Együttműködés, munkamegosztás és a felelősség megosztása a közgyűlést alkotó tényezők között (az ellenzék nagyobb mértékű bevonása a döntése-előkészítésbe, az ellenzék nagyobb felelősségvállalása a döntések következményeit illetően) a politikai testületek és az apparátus/ cégek között (nagyobb kompetenciák leadása, nagyobb felelősség érvényesítése, konzekvens számonkérés mellett) az önkormányzat és a civil szféra között (a civil feladatátvállalás szélesítése nagyobb ellenőrzés és felelősség-érvényesítés mellett)

3 Vezetési alapelvek (etikai normák és munkamódszerek) 2.
- Konszenzus alapján történő vezetés, az -alapkérdések konszenzusos megoldása (megállapodni az alapkérdésekben és a megállapodást formalizálni) - Hiteles információn nyugvó döntések (a döntések objektív alátámasztottságának erősítése, ehhez az információrendszer továbbfejlesztése, a vezetői informáltság színvonalának javítása- a város informatikai adatbázisának feltöltése, vezetői riportok rendszerének kialakítása) - A belső kapcsolatok javítása, a politika szereplőinek egységes arculata, a várost képviselő közösségként való értelmezése (A különbözőségek mellett a városért való egységes felelősségvállalásnak és az alapcélok egységes vállalásának is meg kell jelennie.)

4 Az alapkérdések azonosítása, amelyekben konszenzus szükséges:
Fő programok végrehajtása (EKF, Pólus), a városi stratégia egésze, mint a sikerességet megalapozó programok 2. Vagyonkezelés, gazdálkodás, adósságkezelés: A költségvetés egyensúlyának helyreállítása elsődlegességet élvez A fejlődéshez feltétlenül szükséges fejlesztéseket a lehető legkisebb saját tehervállalás mellett meg kell valósítani A működő rendszerek költséghatékonyságát jelentősen javítani szükséges 3. Kommunikáció, városdiplomácia: Belső kommunikáció: a lényegről és a valóságról szóljon Külső kommunikáció: lényegről, valóságról szóljon szervezett és offenzív legyen

5 Az alapkérdések azonosítása, amelyekben konszenzus szükséges:
4. Intézményrendszer integrációja: Integráció ≠ koncentráció Integráció > koncentráció Áttekinthetőbb, irányíthatóbb, ellenőrizhetőbb struktúra Lényeges funkció ne váljon az átalakítás áldozatává 5. Pólus Program időközi értékelése, értelmezése, újraiparosítás, befektetések kérdése A kitűzött fejlesztési irányok (kulturális ipar, egészségipar, környezetipar) elegendőek-e a fejlődés beindításához? (A gyorsan fejlődő területeket M.o.-on a gépipar húzza) Megfelelő-e az előrehaladás üteme, a megvalósítás módszertana hatékony-e?)

6 A feladat-végrehajtás garanciái
A Hivatalhoz, intézményekhez, vállalkozásokhoz, civil szervezetekhez delegált feladatok pontos, ellenőrizhető (lehetőleg számszerű) megfogalmazása A végrehajtás rendszeres monitorozása előre meghatározott szempontok és módszerek szerint Vezetői informatikai rendszer fejlesztése minden területen., a vezetők és a monitorok objektív információ-ellátottságának biztosítása A feladatokhoz illeszkedő érdekeltségi és értékelési rendszer (objektív mérőszámok alapján) Szakmai alapon történő kiválasztás (vezetők és személyzet) Minőségbiztosítási rendszerek alkalmazása (nem formálisan)