Iregszemcsei Deák Ferenc Általános Iskola, 7. évfolyam

Az előadások a következő témára: "Iregszemcsei Deák Ferenc Általános Iskola, 7. évfolyam"— Előadás másolata:

1 Iregszemcsei Deák Ferenc Általános Iskola, 7. évfolyam
HAT Iregszemcsei Deák Ferenc Általános Iskola, 7. évfolyam

2 1 nap: Nagyvárad Nagyvárad (románul Oradea, a romániai Bihar megye székhelye, megyei jogú város a Sebes-Körös partján. Korábban Bihar vármegye központja volt. A település a régió legnagyobb városa. A lakosság 24,5%-a magyar. Már a 11. században földvár állott itt. Monostorát I. (Szent) László király alapította. A mai vár helyén épült 1083 és 1095 között, és László ide telepítette a bihari püspökséget.

3

4 Nagyváradi vár I. László magyar király 1083–1095 között építtette . Az 1241-es tatárjáráskor a vár nem tudott ellenállni a tatárok kőhajító gépeinek, a vár és a város is elpusztult. 1474. február 7-én Ali bég támadta meg Váradot. Elvonulása után Filipecz János püspök állíttatta helyre a várat ben Dózsa György vezére, Lőrinc pap ostromolta. 1598. szeptember 29-ém Omer pasa ötvenezer tatár harcossal támadta meg. Bethlen Gábor 1613-ban fejedelemmé választása után haladéktalanul elkezdette a vár kijavítását; az építkezést I. Rákóczi György is folytatta augusztus 27-én Ali pasa hatvanezer fős sereggel vette körül a várat. Amikor a védők létszáma megfogyatkozott, és az élelmiszerkészletük is kiapadt, feladták a várat. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc során a várban lakozó császáriak Glasser tábornokkal az élen a szabadságharc oldalára álltak.

5

6 Kolozsvár Kolozsvár (románul Cluj-Napoca) Erdély történelmi központja és legjelentősebb városa. Románia második legnépesebb városa, Kolozs megye székhelye. Híres ezen kívül Mátyás király és Bocskai István fejedelem szülővárosaként, illetve az unitárius vallás bölcsőjeként. Számos műemléke közül a legnevezetesebbek a Szent Mihály-templom, előtte Fadrusz János Mátyás szobrával, a Farkas utcai református templom, illetve a Bánffy-palota.

7

8 Szent Mihály templom A kolozsvári Szent Mihály-templom Erdély második legnagyobb alapterületű temploma. 76 méteres tornya (a kereszttel együtt 80 méter) a legmagasabb erdélyi templomtorony. Művészetében az észak-magyarországi stílus hatása ismerhető fel, de sok részletében az erdélyi helyi jegyek mutatkoznak

9 A Szent Mihály-templom története során számos nevezetes történelmi esemény színhelye volt. Falai között közel ötven országgyűlést tartottak július 26-án Izabella királyné itt adta át I. Ferdinánd küldöttének, Castaldo tábornoknak a koronát és koronázási jelvényeket. Az erdélyi fejedelmek közül itt iktatták be Báthory Zsigmondot és itt választották fejedelemmé Rákóczi Zsigmondot, Báthory Gábort és Bethlen Gábort 1944. május 18-án Márton Áron itt mondta el nevezetes beszédét, amelyben elítélte a zsidóüldözést: „Aki felebarátja ellen vét, veszélyezteti a kereszténység kétezer éves munkájának nagy eredményét, az emberek testvériségének gondolatát.”

10

11 Mátyás szobor, Kolozsvár
A Mátyás király emlékmű Fadrusz János leghíresebb alkotása, egyben Kolozsvár egyik közismert jelképe. Az alapkövet a millenniumi ünnepségek keretében, szeptember 30-án helyezték el, az emlékművet október 30-án avatták fel.

12 Mátyás szülőháza Mátyás király szülőháza, Kolozsvár legrégebbi emeletes háza, gótikus stílusú műemlék. A ház az 1440-es években Méhffi Jakab jómódú szőlősgazda tulajdonában állt, rendszerint nála szállt meg Szilágyi Erzsébet február 23-án (szülőházi emléktáblájának felirata szerint március 27-én) született Hunyadi Mátyás.

13 Mátyás király Magyarország királya 1458 és 1490 között. Apja Hunyadi János korábbi magyar kormányzó, anyja Szilágyi Erzsébet grófnő. Bár 1458-tól uralkodott, királlyá koronázására Székesfehérvárott csak 1464-ben került sor.

14 Bocskai István szülőháza
Bocskai István szülőháza Kolozsvár belvárosában, a Mátyás király utcában található műemlék épület. Ismert Szarvas-ház illetve Eppel-ház néven is. A házak egyikében született január 1-jén Bocskai István erdélyi fejedelem, emléktáblája a kapun belül, a bal oldalon található.

15 Bocskai István 1605 és 1606 között Erdély fejedelme. A három részre szakadt Magyarország egyik jelentős hadvezére és az Erdélyi Fejedelemség további jövőjét meghatározó politikai vezető. Jelentős szerepet játszott a reformációban.