Az európai integráció elmélyítése: szerződések

Az előadások a következő témára: "Az európai integráció elmélyítése: szerződések"— Előadás másolata:

1 Az európai integráció elmélyítése: szerződések
Készítette: Domonkos Endre EU-integrációs alapismeretek

2 I. Az integráció két fő mozgásiránya
Bővülés: újabb tagállamok felvétele. Mélyülés: együttműködés intenzitásának fokozása, minőségi változása, területeinek kiterjesztése. Kettő kölcsönhatásban áll egymással, de nem valósul meg egyszerre. Integráció fejlődésének főbb állomásai: egymásra épülő alapszerződések + kiegészítő megállapodások.

3 I. Az integráció két fő mozgásiránya II.
Az alapító szerződéseket és módosításait kiegészíti a bővülést szabályozó csatlakozási szerződések sora. Csatlakozási szerződések

4 II. Az Európai Uniót létrehozó szerződések rendszere I.
Európai Közösség: egymásra rétegződő szerződések alapján működik (bővülő hatáskör + változó gazdasági és politikai tartalom). „Szerződések” kifejezés alatt az alapító szerződéseket és annak módosításait értjük. ESZAK 2002-ben hatályát vesztette. A jelenleg három integrációs szerződést (EK, EURATOM, EU) gyűjtőnéven „Szerződések”-nek nevezzük. A „Szerződések” kifejezés az előbb említett szerződések valamelyikét jeleníti meg. A „szerződés” megnevezés szinte mindig az EK szerződésre utal.

5 II. Az Európai Uniót létrehozó szerződések rendszere II.
A „Szerződések” módosítása: az integráció fejlődésével, kiteljesedésével állnak összefüggésben + új célok, feladatok és programok meghatározásával. A szerződések mindig az alapító szerződések módosítását, kiegészítését tartalmazzák. Jelenleg Lisszaboni Szerződés hatályba lépése után „EU működéséről szóló szerződésről” beszélünk. EUSZ speciális helyet foglal el a módosított szerződések között. A Közösség bővülése, az új államok csatlakozása is befolyásolja és megköveteli a szerződések módosítását. EK joganyagában az alapító szerződések és módosításaik az ún. „elsődleges jogforrások” közé sorolható.

6 III. A Római Szerződés I. A Római Szerződés (Treaty of Rome) az EGK alapító okmánya 248 cikkelyben határozta meg a tagországok együttműködésének céljait, főbb területeit. E célok feladatokat és bizonyos érdekeket is kifejeznek. A Közösség célja, hogy „közös piac” létesítésével és a tagállamok gazdaságpolitikájának fokozatos egymáshoz közelítésével a Közösség egész területén elősegítsék a gazdasági élet harmonikus fejlesztését, a folyamatos és kiegyensúlyozott fejlődést, a szilárd stabilitást, a társadalmi előrehaladást, az életszínvonal gyors emelkedését, az államokat összekötő kapcsolatok szorosabbra fűzését , valamint a béke és a szabadság megőrzését.

7 III. A Római Szerződés II.
A Római Szerződés rendelkezett a szervezet hatásköréről, döntéshozatal módjáról és elveiről. Intézményrendszer létrejötte: Tanács: döntéshozó szerv és tagállami érdekeket jeleníti meg. Bizottság: Közösség „kormánya”, a közösségi célok megvalósítása érdekében munkálkodik. Közgyűlés: konzultatív testület. Európai Közösség Bírósága: közösségi jog felügyeletén és betartásán őrködik. Európai Gazdasági és Szociális Bizottság: konzultatív-tanácsadó testület gazdasági és szociális ügyekben. 1968. Létrejött a vámunió ben pedig hatályba lépett a közös kereskedelempolitika eszközrendszere. 1967. Egyesülési Szerződés elfogadása.

8 IV. Az Európai Egységes Okmány I.
Az Egységes Európai Okmány (EEO, Single European Act): közösségeket alapító szerződések első átfogó módosítása 1986. február tagállam aláírta az Európai Egységes Okmányt január 1. A Szerződés hatályba lépett. Az Egységes Európai Okmány célja: kiegyensúlyozott gazdasági és társadalmi fejlődés. a termelési tényezők szabad áramlásával nagyobb vállalkozói lehetőségek biztosítása, nemzetközi versenyképesség javítása. Harmonizáció és a nemzeti szabályok kölcsönös elismerése + közösségi politikák bevezetése.

9 IV. Az Európai Egységes Okmány II.
EEO tartalmazza „Az Európai Politikai Együttműködés” (EPE) szabályait is. Az EEO intézményesítette a külpolitikai kérdések egyeztetése terén szerepet játszó, tagállamok állam- és kormányfőiből álló csúcstalálkozót, az Európai Tanácsot. 1973-as világgazdasági válság: komplex, globális, többtényezős válságfolyamat. Szerkezeti, intézményi, szabályozási, pénzügyi válság. További problémák: mediterrán országok csatlakozása EK-hoz, versenytársakhoz képest lemaradás alapvető gazdasági mutatók, műszaki fejlődés és szerkezetváltozás területén.

10 IV. Az Európai Egységes Okmány III.
1985. Bizottság „Fehér Könyve”: feltárta a Közösségen belüli szabad kereskedelem, a közös piac megvalósításának még mindig meglévő akadályait. Fehér Könyv: 282 pontban fogalmazta meg 1992-re létrehozandó „egységes piac” programját és ütem tervét, meghatározta milyen intézkedések szükségesek annak megvalósításához. Schengeni Egyezmény: június 14én aláírt megállapodás Benelux-államok, Franciaország és NSZK között Schengeni Végrehajtási Egyezmény aláírása. Két Egyezmény 1995-ben lépett hatályba. 1992. május. EK 12 tagja és hat EFTA ország aláírta az EGT-ről szóló megállapodást január 1. Megállapodás hatályba lépett. EFTA-országok egységes belső piachoz csatlakoztak.

11 V. A Maastrichti Európai Uniós Szerződés I.
A Maastrichti Szerződés (Treaty on European Union) a gazdasági és monetáris unió (GMU), valamint a politikai unió programja. A Közösség a gazdasági integráció legmagasabb fokának megvalósítását célozza meg + politikai integrációt akarja megvalósítani. 1990. Római kormányközi konferencia a Delors-terv megvitatására figyelembe véve a nemzetközi politikában és gazdaságban végbemenő fejleményeket. 1991. december maastrichti csúcskonferencián véglegesítették az Európai Unióról szóló szerződés tervezetét. A Szerződést február 7-én írták alá és november 1-jén lépett hatályba.

12 V. A Maastrichti Európai Uniós Szerződés II.
Európai Közösségek nevének megváltoztatása EU-ra. A Maastrichti Szerződés szerint az EU a korábbi három Közösségre épül, önálló jogalanyiságuk megmarad. DE az EU nem rendelkezik jogi személyiséggel. A Maastrichti Szerződés szerint az EU három pillérre épül: az Unió első pillére: az Európai Közösségek – az addig működő három Közösség – beleértve a monetáris unió célkitűzéseiből adódó feladatokat is, és az „uniós állampolgárság” intézményét, a második pillér: az EU közös kül- és biztonságpolitikája, a harmadik pillér: a bel- és igazságügyi politika terén való együttműködés.

13 V. A Maastrichti Európai Uniós Szerződés III.
Szubszidiaritás elvének bevezetése Első pillér: Európai Gazdasági és Monetáris Unió megteremtése. Új elem: uniós polgárság intézménye: „közösségi polgárjog” az Unió minden állampolgárát megilleti. Második pillér: kül- és biztonságpolitikai együttműködés. Kormányközi alapokon működik. Harmadik pillér (EUSZ): bel- és igazságügyi együttműködés. Kormányközi alapon működik. Döntéshozatal első pillérben minősített többséggel, második és harmadik pillérben konszenzusos!

14 VI. Az Amszterdami Szerződés I.
Az Amszterdami Szerződés (Treaty of Amsterdam) aláírására október 2-án került sor. A Szerződés május 1-jén lépett hatályba. A Szerződés célja: a belső biztonság javítása, a bel- és igazságügy terén teendő újabb intézkedésekkel, a polgár és az Unió kapcsolata, a „polgár-közeliség” erősítése, az Unió külpolitikai mozgásterének szélesítése és képességének erősítése, A döntési mechanizmus demokratikusabbá, hatékonyabbá tétele, A „rugalmas integrációs lépések” lehetőségének megteremtése volt.

15 VI. Az Amszterdami Szerződés II.
Amszterdami Szerződés: „Közösség” szintjére emelte a foglalkoztatáspolitikát. Második pillér működésének áttekinthetőbbé és hatékonyabbá tétele. Európai Parlament jogkörének kiszélesítése. Amszterdami Szerződés hiányossága: a bővítéshez szükséges intézményi rendszer átalakítása elmaradt. DE a Szerződés megadta a lehetőséget a bővítési tárgyalások megkezdésére. AGENDA 2000: három fő részből állt: 1). Az Unió politikája; 2). A bővítés kihívása; 3). Új pénzügyi szerkezet.

16 VII. A Nizzai Szerződés Nizzai Szerződés (Treaty of Nice) februárban írták alá, és 15 ország ratifikációja után február 1-jén lépett életbe. Jelentősége: elfogadásával lehetővé vált az EU keleti irányú kibővítése. A Nizzai Szerződés célja a bővítéshez szükséges intézményi reformok végrehajtása + döntéshozatal átalakítása és megkönnyítése volt. Döntéshozatal terén a népességi súlyok figyelembe vétele, tagállami vétójog visszaszorítása és EP befolyásának megerősítése. Minősített többséggel meghozandó döntések kiterjesztése az iparpolitika, gazdasági és szociális kohézió, gazdasági és pénzügyi együttműködés harmadik országok területén.

17 VIII. Az Alkotmányszerződés I.
Alkotmányszerződés (Treaty establishing a Constitution for Europe). Szövegének elfogadására június 17-én, Brüsszelben került sor 25 tagú EU állam- és kormányfői részéről. 2004. október 29. Róma: Alkotmányszerződés ünnepélyes aláírására került sor. „Európa jövőjével foglalkozó konvent”: 2002 februárjától 2003 közepéig működött. Konvent célja: Uniót közelebb hozza a polgárokhoz, politika-formálás megszervezése egy kibővített Unión keretein belül + Unió világpolitikai jelentőségének növelése.

18 VIII. Az Alkotmányszerződés II.
Az Alkotmányszerződés főbb tartalmi elemei: Unió intézményrendszerének és döntéshozatalának áttekinthetőbbé tétele+ jogi eszközök leegyszerűsítése. DE az Alkotmányszerződés nem lépett hatályba, mert Franciaországban és Hollandiában megtartott népszavazáson a választók többsége elutasította az Alkotmányt.

19 IX. A Lisszaboni Szerződés I.
Lisszaboni Szerződés (Treaty of Lisboa) december 13-án írta alá 27 tagállam állam- és kormányfője. A Lisszaboni Szerződés december 1-jén hatályba lépett. A Lisszaboni Szerződés a többször megváltozatott alapító szerződések legújabb módosítása. A Lisszaboni Szerződés szerint az Unió az EK helyébe lép, annak jogutódja lesz. Lisszaboni Szerződés: kiterjed a gazdasági és szociálpolitikára, megerősíti a kibővült Unió hatékonyságát, demokratikus törvényességét, külügyi tevékenységét + kohézióját. Cél: Európa népeinek szoros egységét akarja megvalósítani.

20 IX. A Lisszaboni Szerződés III.
2007. június Döntés született a Lisszaboni Szerződés elfogadásáról „Berlini Nyilatkozat”. A Lisszaboni Szerződés értelmében a Tanács a Parlamenttel együtt látja el a jogalkotási feladatokat. A Szerződés az Uniót jogi személyiséggel ruházza fel. Pontosan meghatározza az Unió és a tagállamok hatásköreit. A hatáskörök gyakorlásának alapelve: a szubszidiaritás és az arányosság. A Lisszaboni Szerződés meghatározza az Unióhoz való csatlakozás feltételeit.

21 IX. A Lisszaboni Szerződés IV.
A Szerződés egyértelművé teszi az uniós intézmények szerepét a döntéshozatal folyamatában + döntések végrehajtásában. A Lisszaboni Szerződés az Európai Tanácsot önálló intézményként jeleníti meg. Élére a tagországok minősített többséggel elnököt választanak. A főképviselő irányítja az Unió közös kül- és biztonságpolitikáját, valamint a közös biztonság- és védelempolitikát is.

22 IX. A Lisszaboni Szerződés V.
A Szerződés kibővíti az EP hatáskörét, rendezi a „soros elnökség” kérdését, és érinti a Bizottság összetételét (2014 után a testület létszáma a mindenkori tagországi létszám kétharmadára csökkenne). Tagállamok szavazati súlyának meghatározása: „kettős többség” /tagállamok + népesség többsége/ elvének bevezetése. A kettős többség elérésének előfeltétele: a döntést a tagállamok 55 %-a és az EU polgárainak 65 %-a hozza meg. A rendszer november 1-jén kerülne bevezetésre. 2009. december 1. Lisszaboni Szerződés hatályba lépett.

23 Összefoglalás I. Az integráció fejlődésének fordulópontjai:
Vámunió: (Római Szerződés). Belső piac kiteljesedésének programja (Egységes Európai Okmány). Gazdasági és Monetáris Unió létrehozása, polgár közeli Unió megteremtésének igénye. Az integrációs törekvések elérik a közös kül- és biztonságpolitika területét, megjelenik a közös védelmi politika (Maastrichti Szerződés második pillére).

24 Összefoglalás II. Bel- és igazságügyi területen való együttműködés rögzítése, közös érdekű feladatok megoldása, például terrorizmus elleni fellépés (Maastrichti Szerződés harmadik pillére). Középpontba kerül a Közösség szociális dimenziójának programja, a polgár közeli Európa megteremtése (Amszterdami Szerződés). Az Unió további bővülése, az intézményrendszer átalakítása (Nizzai Szerződés). Az Unió hatásköreinek egyértelművé tétele és cselekvési jogköreinek megerősítése azáltal, hogy a Lisszaboni Szerződés értelmében az Unió jogi személlyé válik.

25 Köszönöm a figyelmet!