KAMARATÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS

Az előadások a következő témára: "KAMARATÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS"— Előadás másolata:

1 KAMARATÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS
EURÓPA 1599. Marseille MAGYARORSZÁG   1811. FIUME (francia megszállás alatt) 1848. Klauzál Gábor miniszter előkészíti az első kamarai törvényt 1850. Császári pátenssel hatályba lép a kamarai törvény, létrejön 11 kamara GYŐR ÉS GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYE 1850. Elsőként létrejön a Soproni Kereskedelmi és Iparkamara

2 KAMARATÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS
MAGYARORSZÁG 1868. évi VI. törvénycikkely a kamarákról, újabb 8 kamara alakul 1871. A kamarák Első Egyetemes Gyűlése 1890. Baross Gábor kamara-párti miniszter 5 újabb kamarát alakít. 1916. Megalakul a Vidéki Kamarák Közös irodája (Országos Közös Iroda) a mai MKIK jogelődje. GYŐR ÉS GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYE 1890. létrejön a Győri Kereskedelmi és Iparkamara (köztestületi).

3 KAMARATÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS
MAGYARORSZÁG 1920. A Trianoni szerződés miatt 7 kamara maradt Magyarországon. 1940. Kamarai önkormányzatok felszámolás (miniszteri biztosok). 1944. A Szálasi kormány felfüggeszti a kamarák működését. 1945. A debreceni Ideiglenes Nemzeti Kormány elkezdi helyreállítani a kamarákat. GYŐR ÉS GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYE

4 KAMARATÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS
MAGYARORSZÁG   1948. Rákosi felszámolja a kamarákat. 1948. Létrehozzák a Magyar Kereskedelmi Kamarát (MKK) (külkereskedelmi kirakatszervezet). 1968. Új Gazdasági Mechanizmus. Belföldi termelő és kereskedelmi cégek is belépnek az MKK-ba. GYŐR ÉS GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYE

5 KAMARATÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS
MAGYARORSZÁG MKK létrehoz 6 Regionális Összekötő Bizottságot. 1985. évi XI. törvény - Létrejön a Magyar Gazdasági Kamara (MGK). 1990. Az MGK szövetségi kamarává alakul. A rendszer bázisa a 6 terület bizottságból kialakult 6 vidéki kamara. (Önálló jogi személyek.) GYŐR ÉS GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYE 1983. MKK megalapította az Észak-dunántúli Összekötő Bizottságot (5 megyére - Győr, Komárom, Fejér, Veszprém, Vas). Győr a székhely, minden megye-székhelyen kamarai képviselet. 1990. Megalakul az Észak-dunántúli Gazdasági Kamara. Önálló jogi személy, saját költségvetéssel. (Közben megalakul a Soproni Városi Gazdasági Kamara.)

6 KAMARATÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS
MAGYARORSZÁG 1992. MGK-ban megkezdődik egy közjogi kamarai törvény előkészítése. 1993. Létrejönnek a megyei, önkéntes tagságú Kereskedelmi és Iparkamarák. 19 megyei, a budapesti kamara és az MKIK valamint a közben megalakult városi kamarák. GYŐR ÉS GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYE 1992. Az Észak-dunántúli Gazdasági Kamara felveszi az Észak-dunántúli Kereskedelmi és Iparkamara nevet. (Előzetes megfeleltetés, megágyazás az új törvénynek.) 1993. Megalakul a Győr-Moson-Sopron megyei Kereskedelmi és Iparkamara. (még önkéntes)

7 KAMARATÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS
MAGYARORSZÁG 1994. évi XVI. törvény a kamarákról. Létrejön a köztestületi MKIK, a megyei és a városi kamarák. 1999. évi CXXI. sz. törvény megszünteti a kötelező kamarai tagságot, korábbi fontos jogosítványokat és kapcsolódó működési alapokat veszített a kamarai rendszer. Meghagyta ellenben a köztestületi rangot! GYŐR ÉS GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYE 1994. október 24. Létrejön a köztestületi, kötelező tagságú, Győr-Moson-Sopron megyei Kereskedelmi és Iparkamara. 1995. Megkezdődik a Gy-M-S megyei Kereskedelmi és Iparkamara új székház építésének előkészítése.

8 KAMARATÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS
MAGYARORSZÁG 2000. A Magyar Kézműves Kamara beolvad az MKIK-ba. 2012. Kötelező regisztráció előírása a köztestületi rangú magyar kamarai rendszerben. GYŐR ÉS GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYE 2000. A Gy-M-S megyei Kézműves Kamara beolvad a Gy- M-S megyei Kereskedelmi és Iparkamarába. 2000. Átadásra kerül a Nemzetközi Kereskedelmi Központ 2000. Megalakul a független Sopron Megyei Jogú Városi Kereskedelmi és Iparkamara