Előadást letölteni
Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon
1
II. András - az aranybulla
2
Imre és András küzdelme
III. Béla † 1196 Imre király András herceg trónviszály ( ) birtokadományok támogatás fejében A főurak ereje, politikai hatalma tovább nő Imre az ország megosztására kényszerül Dukátus rendszere helyreáll Imre † után András lesz a király Imre király elfogja lázadó testvérét, Endrét
3
András hadjáratai András halicsi és keresztes hadjáratait
További birtokadományokkal finanszírozta Havasalföld és Moldva megszerzése Német Lovagrend betelepítése 1211; kiűzésük 1225 Térítés - domonkosok Milkói püspökség létrejötte Erdélyi szászok kiváltsága - Andreanum 1224 A vármegyerendszer felbomlása a várkatonaság pótlására a király igénybe vette a feudális urak magánhadseregeit A bárók ereje tovább növekedett A királyi birtok csökkenése, a hadjáratok kiürítették a kincstárat Ezen folyamat egy sor társadalmi, gazdasági, katonai s nem utolsó sorban politikai problémát vetett fel.
5
Az új berendezkedés András leglátványosabb „eredménye”
A királyi birtok drámai csökkenése „új intézkedések” mértéktelenség A királyi jövedelmek regáléjövedelmekre próbált támaszkodni Adó, vámemelés Évenkénti pénzváltás (kamara haszna) pénzrontás nem fedezi a kiadásokat Pénzverő kamarák (vám, pénzváltás, só ker.) azonnali bérbeadás (zsidók, izmaeliták) Új főméltóság létrehozása: tárnokmester A regálék szedése nagy terhet jelentett mert az árutermelés és a pénzgazdálkodás nem volt fejlett Az új berendezkedés
6
Gazdasági probléma: A királyi birtokokra alapozott gazdálkodás (dominiális, vagy természetbeni) regáléjövedelmekre próbált támaszkodni. pénzverő kamarák azonnali bérbeadás A regálék szedése nagy terhet jelentett, az árutermelés és a pénzgazdálkodás nem volt olyan fejlett Az adók pótlása végett gyakran élt a pénzrontás eszközével Katonai probléma: a várkatonaságra alapozott hadszervezet az adományozások miatt pótlására a király igénybe veszi a feudális urak magánhadseregeit
7
Társadalmi probléma: A király hatalom hanyatlása veszély szerviensek számára főurak (bárók) a szerviesek függőségbe kényszerítik A közbeékelt birtokokat is igyekeztek megszerezni tulajdonosaikat pedig, a közép- és kisbirtokosokat pedig hatalmuk alá vonni. (csak a királynak vannak alárendelve) Hasonló sors várt a várjobbágyokra is Mindkét réteget fenyegette a katonáskodás (a nagybirtokosoknak), a személyi szabadság elvesztése, és a hűbéri függésbe kényszerülés De más társadalmi rétegek is zúgolódtak, pl., várnépek, akik a királyi várakban szolgáltak, a magánföldesúri függés miatti súlyosabb terheik, a szolgáló elemek a tized pénzbeli követelését tartották sérelmesnek. Politikai probléma: A birtokadományok és az immunitás jog megszerzése miatt a báróknak egyre nagyobb a szerepük az állam irányításában (bárók vetélkedése a méltóságokért)
9
Az aranybulla keletkezésének körülményei
Eltérő okok miatt ugyan, de szinte az egész magyar társadalom szembekerült a királyi hatalommal. Az uralkodó osztály felsőbb rétegei nem részesülnek a birtokadományokból mert félnek, hogy kiszorulnak a hatalomból elégedetlenek a külpolitikával merániak gyűlölete A világi nagybirtok nyomása ellen a szerviensek is szervezkedni kezdtek. Az elégedetlenség társadalmi mozgalommá alakult, s a várnépek valamint a parasztok támogatásával 1222-ben, a fehérvári törvénylátó napon kényszerítették a királyt, hogy jogaikat törvényben, az Aranybullában (31 cikkely) erősítse meg. (Az aranybulla általában díszes külsejű, arany függőpecséttel megerősített királyi oklevél.)
10
Az Aranybulla 1351-es átirata
Az Aranybulla több pontja a bárók érdekét tükrözi, éspedig: a vármegyék eladományozását méltóságokat nem adományozhatnak egész életre, birtokok idegeneknek adományozása tisztségek idegeneknek adományozása az ország tanácsának jóváhagyása nélkül, a pénzverő kamarák zsidóknak és izmaelitáknak történő bérbeadását méltóságok halmozását tiltja. A felhatalmazza, hogy ha ő és utódai nem tartják be a törvényeket, hűtlenség vétke nélkül ellenállhatnak Az Aranybulla 1351-es átirata ellenállási záradék ( ius resistendi et contra dicendi)
11
Tényleges súlyánál jóval kisebb mértékben szerepel az egyház,
Sőt van néhány kimondottan az egyházat súlytó intézkedés a tized pénzen való szedésének (gazdasági megfontolás), és a só kereskedelmének tiltása (részbe egyházi érdekeltség volt) sértette érdekeiket. Azonban szabályozza a papság rendi jogállását, adómentességet ad számukra, „privilegium fori” (világi bíróságok nem jogosultak egyháziak ügyében).
12
Az Aranybulla legtöbb pontja a szerviensek érdekét tükrözi:
Ezen pontok a következők: adómentesség, törvényes bírói ítélet nélkül nem foghatók el, engedély nélkül birtokain még a király sem szállhat meg, („my house, is my castle”), végrendelkezés szabadsága, csak a király, vagy a nádor ítélkezhet felettük, az ország védelmére kötelesek hadba vonulni, de a királyságon kívül csak a király költségén. A többi, szerviensekkel foglalkozó cikkely inkább csak a korra jellemző, később elvesztette jelentőségét. Viszonylag kevés helyet kaptak a várjobbágyok, akiknek a hospesekkel együtt megerősítette helyzetét az oklevél.
13
II. András aranypecsétje
1231 Aranybulla megújítása (2. Aranybulla, 35 cikkely): egyházellenes intézkedések törlése zsidók és izmaeliták nem viselhetnek kincstári és egyéb közhivatalt, tized szedhető pénzben, egyházi birtokok felett csak egyházi bíróságok ítélhetnek (hiteles helyek) ellenállási záradék módosul, az ellenállás joga csak az esztergomi érseké (kiközösítés) 1233 beregi egyezmény Magyarország pápai hűbér - II. András nem tartja be kiközösítik II. András aranypecsétje
14
Az Aranybulla
Hasonló előadás
© 2024 SlidePlayer.hu Inc.
All rights reserved.